Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 55. szám

21 9 zékai attól elkülönítve le nem foglalhatók — a végrehajtó eljárást jóvá nem hagyta. Alperes semm. panaszszal élt; különösen azt vitatva, hogy a goblinek a szohafestés és kárpitok pótlására szolgálván, a falhoz vanuak erősítve, s attól sem a falak, sem a szőnyeg megsértése nélkül el nem választhatók; a közéletben a kárpitok a lakástól el nem választhatók, sőt a háztulajdonos azokra, a mennyiben valamely lakó által alkalmaztatnak, mint a ház tartozékaira igényt tarthat, mert a falhoz levén erősitve, annak sérelme nélkül el nem távolithatók. így ha jelen esetben a goblinek elkülönitetnónek, mind az ingatlan, mind az ingóság sérelmet szenvedne, mit a háztulajdonos tűrni nem tartozik. — Hasonló tekintet alá esik a kalapfogó, a vizmelegitő kazán, fürdői zuhany készlet is. Nem áll az sem, mintha e tárgyak pusztán fényűzési czikkek lennének, mert a fali szőnyegek a festést és kárpitokat pótolván, a lakás kiegészitő részét képezik stb. A Semmitősz ék a neheztelt végzéseket a fali szőnyegekre s kalapfogókra nézve megsemmisitette s a tszéket utasította, hogy annak biztosabb meghatározása végett: vájjon az emiitett dolgok a házzal oly összefüggésben állanak-e, hogy ennek állandó használatához rendelteknek tekinthetők legyenek? — két épitészből (Architekt) s egy kárpitos mesterből alakítandó szakértői bizottság hozzájárulásával, rendes birói szemlét tartson, s ennek eredményéhez képest ujabb végzést hozzon; „mert a neheztelt végzésben ervényesitett abbeli okok: hogy a kérdésben levő, természetüknél fogva kétségkivül ingó dolgok, fényűzési czikkeket képeznek, s egyébként a falaktól, a szobák használatának meggátlása nélkül könnyen elválaszthatók, — arra nézve mit sem bizonyítanak, hogy ezen dolgok a háznak törvény értelmébeni tartozékát nem képezik; miután egyrészt a fényűzés merőben relatív fogalmának, a dolgok minősége meghatározására befolyása nem lehet, — másrészt pedig a tartozék minősítésére nézve, nem a főtárgynak a nélkül való használhatása, hanem a vonatkozó ingóságoknak a körülményekből következtetendő, állandó rendeltetésük szolgál mérvadóul." (1878. július 17 — 7191. sz. a.) A közokiratok csak annyiban birnak bizonyító erővel, a mennyiben a kiállítónak történyes illetősége köréhez tartozó tényekről adattak ki. BraunfeldL. — Steiner Fani e. 496 forint váltó tartozás fizetésére a miskolczi tszék mint váltó biróság előtt 1877-ben indított perben, a fizetési meghagyást tartalmazó sommás végzés e. beadott kifogások folytán tárgyalás tartatott, melynek befejeztével 1877. július 20. — 6833. sz. a. a tszék a sommás végzés fentartásával alperesi kifogásokat elvetette, és őt 8 forint perköltségben marasztalta; „mert alperes a 2 NB. a. igazolvány szerint a tszék által vezetett czégjegyzékbe mint néhai Steinberger Hermán 5 kiskorú gyermekei gyámannya lett bevezetve s a sommás kereset alapjául eredetiben felmutatott s általa más tekintetben nem kifogásolt váltót elfogadván s aláírása valódiságát sem tagadván, mint ilyen volt az 1876: 27. tcz. 116. §. értelmében fizetésre kötelezendő; — miért is stb." A kir. tábla 1878. jan. 22. — 19. sz. a. következőleg itélt: ,.Az eljáró tszék ítélete — tekintve, hogy alperes tagadásával szemben felperes azt, hogy alperes néhai Steinberger Czeczil kiskorú gyermekeinek gyámja volna, gyámhatósági okirattal, melyet a NB. alatti végzés nem pótolhat, be nem bizonyította; a Váltó Elj. 44. §. b. p. s a perr. 297. §. 14. p. alapján, az azt előző eljárással együtt a sommás végzésig bezárólag megsemmisíttetik, a keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik s felperes 25 frt perköltségben marasztatik. Felperes semm. panaszt adott be. A legf. ítélőszék azt elvetette s a felebbezést visszautasította. Indokok: „A semm. panasz elvetendő, mert közokiratok csak annyiban birnak bizonyító erővel, a mennyiben a kiállító törvényes illetősége köréhez tartozó tényekről adatnak ki; igy tehát a 2 NB. alatti czimpéldány az abban emiitett körülményre nézve, hogy Steiner Fáni néhai Steinberger Hermanné után maradt kiskorú gyermekek gyámannya legyen — minthogy ezen gyámhatósági teendő a miskolczi tszék mint keresk. biróság törvényes hatásköréhez nem tartozik, —• bizonyítékot nem szolgáltat; „mert továbbá a 2 NB. a. czim példány által igazolt azon körülmény, hogy Steiner Fani néhai Steinberger Hermanné kiskorú örököseinek czégvezetője, ezen minősége Steiner Fáninak őt nem képesiti arra, hogy nevezett kiskorúakat mint azok gyámannya képviselje „mert végre azon körülmény, hogy Steiner Fáni a kiskorúak gyámannya legyen, minthogy 3-ik személyek érdeke forog fenn, — annak saját beismerése által, egyátalán nem igazolható; és ha e tekintetben sem. panaszt nem emelt volna is, — ezen a perr. 297. §. 15. p. alatt elősorolt eset a Vált. Elj. 47. §. értelmében hivatalból figyelembe veendő semm. esetet képez." „A felebbezés pedig visszautasítandó, mert a 2-od birósági ítélet, helyesebben végzés, érdemleges intézkedést nem tartalmazván, a felebbezés tárgy nélküli." (1878. július 10. — 470. sz. a.) A váltó kereset közkereseti társaság ellen intéztetvén, s ez a keres, társas czégjegyzékbe bevezetve nem levén, egyik tagjának a kereset átvételére s az állítólagos czég képviseletére való jogosultsága igazoltnak nem tekinthető. Grrtiner Dávid — Grrüner és Walter keresk. czég e. 3000 frt váltó tartozás erejéig a bpesti váltótszékhez kielég. végrehajtásért folyamodott. A váltó tszék 1878. márcz. 4 én kelt végzésével elrendelte, s foganatositására bir. végrehajtóját kiküldötte — ki azt foganatosította. Walter Mór semm. panaszára — A Semmitőszéka neheztelt végzést következményeivel eggyütt a váltó elj. szab. 91. §. a. p. s utolsó tétele alapján megsemmisitette s a keresetet elutasitatni rendelte ; „mert a beadott sommás kereset Grüner s Walter állitólag bejegyzett keresk. czég, tehát közkereseti társaság ellen intéztetvén, — minthogy a tszéknek jelentése szerint a bejegyzettnek állított bpesti keres, czég, a kir, tszéknél vezerett keres, társas czégek jegyzékében bejegyezve nincs, Grüner Henriknek a kereset átvételére, s az állítólagos társas czég képviseletére való jogosultsága igazolva nincs — és ennélfogva az egész eljárás (297. §. 15. p.) semmis." (1878. márcz. 27. — 5Ö26.) Semmitöszéki döntvények. A csődtörvény 2 illetőleg 99. §-sza nem alkalmazható, midőn a felebbviteli biróság határozatával a felhívott félnek csak számadási kötelezettsége állapitatoll meg s igy az a csöd55*