Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 52. szám - Az államtanácsról. 3. r.

Budapest, 1878. kedd, július 16. 52. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZ CSARNOK. Tartalom: Államtanács. — Curiai bíróság. — Semm. döntvények. X Az államtanácsról. y (Folytatás.) Miután Schvarcí Gyula uraz állam tanácsúak, javaslatában körvonalozott szervezetét minden részleteiben kitűnő szakértelemmel indokolta — tovább igy folytatja: Hogy az áiiamtanácsosok, valamint az államtanács elnöke, alelnöke szolgálatuk folyamában séma képvi selőház tagjai, sem a főrendiház tagjai nem lehetnek, sem közhivatalt nem viselhetnek: ez önként folyik az államtanács jog- és munkakörének természetébőt. Oly nagy fontosságú teendők várakoznak az államtanács tagjaira, miszerint még ha állásuk jogi természete nem is involválná az incompatibilitást, máimaga e teendők odaadásteljes buzgalmat igénylő mivolta minden egyéb nyilvános munkakörtől távol fogná őket tartani, — ha t. i. föladatuknak, ily törvény nemlétében is, hivatásuk fontosságának teljes tudatában, lelkiismeretük mélyéből megtelelni óhajtanának. Az államtanács elnökének, alelnökének, az államtanácsosoknak, valamint a segédszemélyzetnek évdiját, lakpénzét, nyugdiját és ez utóbbinak föltételeit jelen törvényjavaslatba fölvenni nem lehetett: de nem is kivánja ezt az államtanács fölállításának és működése rnegindithatásának semminemű követelménye. Az államháztartási költségvetési előirányzat kilátásba helyezhetendette évről-évre addig is mind e pénzügyi mozzanatokat, mig e tárgyban a tüzetes törvény megalkottatik. Magától értetik, miszerint ugy az elnök, alelnök, mint az államtanácsosok magas állása, kell hogy irányt adjon azok fizetése, lakpénze, nyugdija kiszabásánál, a takarékosság azon tekintetein kívül, melyekre sanyarú anyagi helyzetünk által utaltatunk. A 7.—13. §§. körvonalozzák a fölállittatni javasolt államtanács jog- és munkakörét. Mindaz, a mi e §§-ban az államtanácsra mint jog ráruháztatik, vagy mint tiszt rárovatik, szükségkép foly azon tisztán, világosan kidomborított teleológiai alapmozzanatból, melyet, mint a fölállítandó államtanács egységes, önmagában bevégzett czélját az 1. §-ban szabta meg e törvényjavaslat. E nagy, egységes, önmagában bevégzett czélttartva szem előtt, nem hozhattam javaslatba sem többet, sem kevesebbet az államtanács jog- és munkakörére nézve, mint a mennyit épen említett §§. határozottan elrendelnek. Nem lehetett szó arról, hogy parlamentaris, népképviseleti monarchiában, minő Magyarország, oly intézményekkel s oly alkotmányos joggyakorlattal szemben, mint a minők a mieink, az államtanácsnak saját kezdeményezési jog adassék a törvényhozás terén. Arról sem lehetett szó, hogy mint Francziaországon, az államhatalmak megoszlásának egészen más alakzatára alapított 1852-iki alkotmány elrendelte volt: az államtanácsnak jogában álljon a törvényhozó testület munkálatait vita közben bármely perczben megakasztani és az államtanács által előirt mintázatok szerint a törvényhozó testületekben szenvedett módositványokból teljesen kivetkőztetni, illetőleg az eredeti szerkezetre visszaterelni. Nem lehet nálunk erről sem szó; mert a mi alkztmányunk parlamentaris népképviseleti alkotmányosság. Fraucziaország 1852-ki alkotmánya pedig nagyon eltávolodott egy ily alkotmányosságtól. Francziaországon akkor a kezdeményezési jog nem illette meg a „Corps Législatif* tagjait: a kezdeményezési jog akkor Francziaországon végelemzésben csak egy embert illetett meg, szemben a „Corps Législatif"-vel, a császárt. Ennyire nem lehetett menni egy oly államtanács fölállítását czélzó javaslatban, a minőt jelen javaslat tűzött mint czélt maga elé az 1. §-ban. Só't még azt sem tartottam czélszerünek, hogy az államtanács előkészítő, szerkeztő egyeztető munkálatai mint kötelezők rendeltessenek rá a képviselőházra. Nálunk alaptörvény nem létezik ugyan; egyik törvény olyan mint a másik ; meglehet változtatni egyszerű törvényalkotás által: tehát törvényhozásunk alkothatna bármely perczben oly törvényt is, mely azt rendelné, miszerint a képviselőházban benyújtott törvényjavaslatokat, a képviselőház csak azon szerkezetek alapján tárgyalhatja, a mely szerkezeteket az államtanács az illető javaslatokra nézve indítványba hozott. Hozhatnánk oly törvényt is, egyéb államok példájára, miszerint azon módosítványokat, melyeket az államtanács a javaslat alapeszméjébe, vagy egyes lényeges mozzanataiba, egyes részleges intézkedéseibe ütközőkül jelöl ki indokolt jelentésében, hogy ily módositványokat például a felsőház tárgyalás alá ne vegyen. E javaslat nagyon távol marad ily törekvésektől. Egyátalán nem törekszik oda, miszerint akár a képviselőház, akár a felsőház ily megszorításoknak vesse alá saját felségi jogait. E javaslat egyes.gyedül azon határvonalig engedterjedni az államtanács működését, beavatkozását, a meddig azt azon irányeszme megengedi, a mely szerint az államtanács, a törvényhozási munkálatok szakszerű és rendszeres előkészítésének czéljából alakítandó meg. A törvényjavaslatok kidolgozását, szerkesztését, egyeztetését ez államtanács — e javaslat szerint — csakis az előkészítés czimén eszközölhetné. Mint kitünőleg szakértők tanácsa arra lenne hivatva, hogy azon elvek és irányeszmék alapján, a melyeket a képviselőház saját felségi jogánál fogva akár kormányjavaslatok alakjában, akár egyes képviselők által benyújtott javaslatok alakjában kezdeményez, oly szakértelemmel szerelje föl e javaslatokat, miszerint a képviselőházban magukat az elmék a lehető legjobb módozat körül annál könnyebben tájékozhassák. A ház bölcsességének maradna jövőre is föntartva: 52