Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 42. szám - Az örökösi minőség

167 lyén jött létre, a perr: 35. §. alapján, mely szerint a teljesités elmulasztásából eredő kártérítési perek azon bíróság előtt is indithatók, melynek területén a szerződés létre jött — ezen tszék keres, illetőségét megállapítani kellett; nem vetethetvén figyelembe alperesnek a szumás eljárásra vonatkozó érvelése sem, mert az kizárólag az esetre köttetett ki, ha alperes érvényesítene felperes ellen valami követelést, — de nem arra is, midőn a teljesités elmulasztása folytán felperes lép fel alperes ellenében." Alperes sem. panaszt adott be, melyben a mellett, hogy a szerződés teljesítésének helyéül nem Bpestet hanem nógrád megyei Pá'.falvát állítja honnan a kőszén szállítandó lett volna — különöse i azt vitatja, hogy itt a perr. 35. §-a nem alkalmazható, mert felperes nem kártérítést, hanem elmaradt, hasznot követel: s mert az A. alattiban szóbeli m gállapodásra történik hivatkozás, — a jogügy'et alapja tehát nem az A. kötievél, hanem a szóbeli szerződés melyre nézve felperest térhelé a bizonyítás, hogy azon szóbeli szerződés Budapesten keletkezett. A Semmitőszék azt elvetette; „inert a kérdesbeni ügylet felperesre nézve az e. bir. végzésben fe'hozott okból, — alperes tekintetében pedig a ker. tör. 259 S §. 6. p. fogva kétségtelen keresk. ügyletet képezvén a biróság'tárgyi illetősége az elj. rend. 5 §. szerint alapos kifogás alá nem jöhet. „Mert továbbá a kereset alapjául f-ktetett Írásbeli szerződés, melyei szemben a korábbi megbeszélések helye figyelembe nem jöhet, Bpesten köttetvén meg, ehhez s a perr 35. §. rendelkezéséhez képest az eljárt tszék helyi illetősége is kétségen kivül áll. „A szerződés megszegése által okozott haszon elmaradása végül a kár átallános fogalma alá tartozván (ker. tör. "272 §.) — a sem. panaszba a valóságos kár és a szűnő haszon közötti különbségre vonatkozólag foglalt fejtegetés, a szerződés szerinti (fórum contractus) birói il letőség szempontjából gyakorlati érvényel nem bir. (1878 május 23. — 1U302 sz. a.) A kár biztosított tárgyak értéhe a biztosítási szerződésben megállapiltatván, ez szolgál irányadóul a kártérilésnél, hacsak a biztosító társulat nem igazolja, hogy a biztosított tárgyak meg semmisüléskor annál kevesb értékkel bírtuk. Biztosító a kárt feljelentésétöli 15 nap alatt, törvényes s elfogadható módon meg nem allapitatván. biztosítottnak jo gában áll annak költségére, kárát, megállapitatni. Ily helyzetben különbséget nem tesz, hogy biztosittott fél a biztosítva volt s leégett házfedélzetet bírói szemle előtt helyreállitatta. Soltész János — az ,Azienda assecuratrice' bizt. társaság e. 2519 f. fizetésére 1877. mart. H. a b.testi keresk. tszék előtt pert indított — biztosított épületi tűzkár megtérítése fejében. A tszék 1877. aug. 29. kelt 6-^366. sz. Ítéletével a a keresetből 19 12 frtot itélt meg — 93 ft 55 kr költséggel — következő indokolással: „A ker. tör. 481. §. szerint a kár megállapításáig a biztosított oly intézkedéseket nem tehet, melyek által a biztositott tárgy mibenlétén változás történnék. — Felperes részben maga is beismerte, de Láng s Glesiczki tanukkal igazoltatott, hogy A kötvény szerint biztositott s 1876. nov. 16-kán leégett épületek SL C D alatti előleges birói szemle alkalmával részint egészen helyreállítva, részint tető alá véve, tehát kétségtelenül oly állapotba helyezve voltak, mikép ezen változott helyzet alapján a leégett tető térfogata, az ott alkalmazott fa anyag menynyisége s minősége alaposan megbírálható nem volt, s felperes az előbbi állapot megállapításához a szakértőknek elfogadható adatot nem szolgáltatván, ezen szakértői bpcstí nem annyira tényleges kár, mint az előállítás költségbecsűjét foglalja magában. — Miután pedig a biztosító nem az előállítási költséget (ker. t. 478. §.) hanem azon értéket tartozik megfizetni, melyei a biztositott tárgy az égés idejében birt; fentebbiek szerint pedig a szakértői véleményt tartalmazó C alatti ezen kívánalomnak meg nem felel, ez tehát a kárösszeg megállapításának alapjául nem szolgálhat. „A dolog ily állásában, habár az alperes kiküldöttje által felvett 4. sz. becslés sem szabályszerű, mert az sem az átall, feltételek 10. §-nak meg nem felel, a mennyiben szakértő annál nem alkalmaztatott; sem a 3 sz. jkönyv utolsó pontjában foglalt kívánalomnak meg nem felel, mert Hersko vallomásaként az nem az ő hozzájárulásával jött létre, mit igazol az is, hogy azt alá sem irta: tekintve mégis, hogy felperes azáltal, mikép a ker. t. 481, §. ellenére az épületeket helyreáilitatta, maga idézett elő oly állapotot, mikép az előleges birói szemle eredményre nem vezethetett, és tekintve,hogy felperes per során sem szolgáltatott oly adatokat, melyek alapján a biztositott épületek égés előtti értéke bizton meghatározható lenne, sigy ujabb birói szemle sem vezethetne eredményre; végül tekintve, hogy alperes ezen becslést kártérités alapjául elfogadta. — a 4. sz. alati becsűt kellett elfogadni, — melyben az érték 2124 frt 62 krban van felvéve, miből levonandó az égési maradványok értékéül 15 frt s avulási százalék, mely más alp. bizonyíték hiányában szakértői vélemény alapján volt meghatározandó — mi összesen 167 frt 41 krt tesz. „Ezek levonásával alperes 1942 frtban volt elmarasztalandó stb. stb. Abpesti kir. tábla 1878. jan. 14. — 6018. sz. a. a tszék ítéletét részben megváltoztatta s alperest az egész kereseti összegben elmarasztalta, következő indokból : „Mert alperes részéről a 3. sz, okmány által igazolva van, hogy a kötvény szerint 3000 frtban biztositott házfedélzet leégés folytán teljesen megsemmisült, nem maradván egyébb mint csak tüzelésre használható sl5 írtra becsült elszenesedett fa. „A ker. tör. 479 §. szerint az esetben, ha a tárgyak értéke a bizt. szerződésben megállapitatott, kártérítésre ez szolgál irányadóul, a mennyiben biztosító igazolni nem képes, hogy a biztosított tárgyak a megsemmisülés idejekor csekélyebb értékkel birfak. — A törvény ezen határozott rendelkezéséhez képest alp. társaság kötelessége lett volna bizonyítani, hogy felperes lakházáaak biztositott s teljesen leégett fedélzete a bizt. szerződésben megállapított értéknél, illetőleg a keresetileg követelt, és a szerződésinél kissebb összegnél megsemmisüléskor csekélyebb értékkel birt. — Minthogy pedig az alperesi 4. számú — saját közege által szerkesztett okmány, miután a feltételek 10 pontjának meg nem felel, de nem is oly módon jött létre mint a 3. sz. alatti végsoraiban megállapittatott, s miután az felperesileg el nem fogadtatott, — mi bizonyítékot sem képez. — Minthogy továbbá alperes a kárt törvényes és elfogadható módon szakértőileg, a kár feljelentésvételétöli 15 nap alatt meg nem állapitatta; ily esetben pedig a keres. törv. 481 §. szerint biztosítottnak jogában áll kárát a biztosító költségére megállapittatni, s minthogy végre felperes az általa foganatositatott 42,