Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 38. szám - A "Haza-Tisza"-féle jogeset. 1. r.

151 mint telekk. hatóság által 1877. decz. 1. — 12015. sz. a. végzéssel második árverés lett elrendelve, s ez decz. 28kán meg is tartatott. Ennél végrehajtató nem jelent meg s nem volt képviselve.— Az árverési végzés végrehajtató ügyvédének kézbesitve volt. Mind végrehajtató, mind végrehajtást szenvedett semm. panaszt adtak be; különösen az alapon, mert a hirdetmény kifüggesztése s az árverés közt kellő határidő nem tartatott meg; mert végrehajtató nem voltjelen: mert a község házán ki nem függesztetett." A Semmitöszék mindkét semm. panaszt elvetette. Az indokok u'abb mozanatot nem tartalmaznak. III. Tekintve, hogy a közjegyzői lörv 173. §. szerint, a közjegyzői óvadék zálogul szolgái mindazon kötelezettségekért, melyek kártérítés czimen a közjegyző hivatalos cselekményeiből, vagy mulasztásaiból erednek, és más követelés miatt az óvadék csak a most érintett igényeket illető elsőbbségi jog sérelme nélkül foglalható le: ebből folyólag az ily kártérítési igény a közjegyző óvadékának kiadás i iránt az idézett törvény 43— 46. §§ szóban előirt eljárás megindítása után, annak folytatása tekintetében felfüggesztő hatálylyal bir,u [1878. april 25. — 6314. sz. a.J Jogesetül az szolgált, miszeriat a budapesti K i s1) i r tokos ok földhitel intézete' — Pausz János volt aradi közjegyző óvadékának kiutalványoztatása végett az aradi tszékhez folyamodott. — Azonban időközben Nagy Pálné i anaszt emelt, mikép nevezett közjegyző mint bírósági biztos a Barabás János hagyatékából befolyt 300 frt vételárral be nem számolt. A tszék ennek folytán 1877. decz. 27. kelt végzésével fentebbi igény elintézéséig az óvadék kiutalványozásának függó'ben tartását rendelte el. Ez ellen kérvényező' földhitel intézet semm. panaszszal élt, melyet azonban a Semmitőszék elvetett — azon okokból, melyek a fent közlött plenáris döntvényben foglaltatnak. Scmniitöszéki döntvények. Az itéletileg megállapított s 20 fton alóli ügyvédi munkadíj köveielések iránti keresetek^ az 1877. 22. I. cz. életbelépte után inditatvan, kizárólag a községi bíróság előtt érvényesite/tdők. Pap Imre ügyvéd — Léb Háni e. 17 frt (>5 kr. ügyvédi munkadij iránt a zilahi jbirósg előtt keresetet támasztott melyet a jbiróság 1878. mart. 4. — 1246. sz. végzésével illetéktelenség miatt hivatalból viszszautasitotta. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset már itéletileg megállapitott 20 fton alóli pénzbeli követelés iránt az 1877.22. t. cz. hatálybalépte után inditatván: az kizárólag a községi bíróság előtt érvényesitendő : a zilahi jbiróság tehát az 1817. 22. t. cz. 14. §-ának helyes alkalmazásával utasította vissza hiva tálból." (1878. mart. 22. — 5082. sz. a.) A felek meg nem jelenése folytán megszűntnek kijelenteti per, ujabb kereset nélkül, bármelyik fél egyszerű kérelmére újonnan folyamaiba teendő. Klein Annin — Allodiatoris Mária e. 500 frt iránt pert indítván az illető szék előtt — a felek meg nem jelentek, minélfogva 50140. sz. végzéssel a per megszüntetnek kimondatott. — Ez utánfelperes ujabb perfelvételi határnap kitűzése végett folyamodott a tszékhez. A tszék 1878. évi 439. sz. a. annak helyt nem adott, mert jelen esetben csak ujabb kereset beadásának lehet helye." Felperes semm. panaszára — A Se m mi tő szék a tszék végzését megsemmisitette; „mert a kereset elsődlete a perfelvételi jkönyv mellett létezvén, ujabb kereset beadásáuak szüksége fen nem forog, — hanem a felek meg nem jelenése folytán megszűntnek kijelentett per, bármely fél egyszerű kérelmére újonnan folyamatba teendő." „A semm. panaszért jegyzékeit ügyvédi munkadíj megállapításának helye nem lehet azért, mivel a panasz felmerülésére első sorban az ügyvéd mulasztása szolgáltatott okot."(1878. mart. 26. - 32íil. sz. a.) A sommás birói illetőség tekintetéből nem lesz különbséget azon körülmény, hogy a követelés tárgyát nem készpénz hanem valamely okirat — váltó — képezi. Mahrer Ádám — Czinner A. e. egy 137 ftos váltó kiadatása iránt a kassai tszékhez keresetet adott be — mely az alperesileg kifogásolt illetőségét f. é. jan. 8. — 118. sz. végzésével megállapította; mert a kereset nem pénzbeli marasztalásra, hanem egy váltó kiadására irányoztatott, a birói illetékességet pedig nem a kiadatni kért okmány értéke szabályozza. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert a kereset tárgya 300 ftot nem haladván, nem is olyan, mely külön ügybirósághoz volna utasitva; nyilvánvaló tehát, hogy az sommás peruton, jbiróság előtt érvényesítendő." „Azon körülmény, hogy a követelés tárgya nem készpénz, hanem egy okirat, különbséget nem tesz; mivel ily korlátozás a perr. 93. §. a. pontjában sem foglaltatik." (1878. mart. 27. — 2142. sz. a.) Igazságügy min. rendelet. A gondnokság alá helyezés, a kiskorúság meghosszabitása és az atyai liatalom megszüntetése kérdésében követendő bírósági eljárás tárgyában. (Folytatás.) 24. §. A keresetlevél annyi példányban adandó be, hogy az azt beadandónak, és annak a ki ellen a kereset intéztetett, s a mennyiben ez nem volna, az árvaszéki ügyésznek is — továbbá a gyámnak — egy teljes példány jusson. A kiskorúak rokonai külön felzetekre vezetendő idéző végzéssel idéztetnek meg. 25. §. Az idéző végzéssel egyidejűleg, s a keresetlevél egy példányának közlése mellett külön átirattal megkeresendő a gyámhatóság, azon iratoknak és határozatoknak, a tárgyalási határnapig, a törvényszékhez való áttételére, melyek a kérdéses esetre vonatkozólag előtte folytatott eljárásban felmerültek, illetőleg keletkeztek. Az árvaszék köteles ezen iratokat és határozatokat eredeti szövegben, a legrövidebb idő alatt s mindenesetre 3 nappal a törvényszéki átiratban megjelölt tárgyalási határnap előtt, átirat mel38*