Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 38. szám - A "Haza-Tisza"-féle jogeset. 1. r.

Budapest, 1878. kedd, május 21. 38. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Haza-Tisza jogeset. — Semmit, plenáris döntvényei. — Gondnoksági stb. rend. A ,Haza-Tisza'-íeIe jogeset. A viszonbizlosilási szerződés folytán, a viszonbiztositott díjtartalékját is átruházván a viszonbizlositóra, — a viszonbiztositott életbiztosítási társaság biztosítottjai, a biztosítási viszonyt tovább folytatni nem tartoznak a köztiili alakult bizt. szerződést érvényteleníthetik, s az addig jóhiszeműen tett összes befizetéseiket visszakövetelhetik. — Oly gyakorlat, mely szerint viszonbizlositás dijául a díjtartalék átadatik, törvényesnek nem tekinthető. Móczár József — ,Haza' felszámolásban levő életbiztosító s hitelbank e. 607 frt 60 kr, befizetett életbiztosítási dij visszafizetése iránt a bpesti keresk. tszék előtt pert inditott. A tszék 1577. decz. 10. — 100625. sz. a. következőleg itélt.*) „A felek közt 1868. sept. 29. — 6282. sz. a. kiállított biztositási kötvény szerint létrejött életbiztosítási ügylet érvénytelennek nyilvánitatik s alperes köteleztetik a kereseti öaszeg (az összes befizetések) fizetésére — következő indokokból:" „A G. a. viszonbiztositási szerződés intézkedéseinek lényege, ezen szerződés tartalma s czélzatai, egészben véve nem hagyhatnak kétséget az iránt, hogy a szerződő felek akarata nem annyira — vagy nem is viszonbiztositásra, mint teljes (összes) jog s kötelezettség üzlet átruházásra irányult a nélkül, hogy 3-ik személyeknek ezen vagyon átruházásból származó sérelmeire, jogaik megóvására biztosítására törvényes tekintet fordittatott volna." „Kitűnik a szerződésből, hogy a ,Haza; a Tiszának' nemcsak összes meglevő vagyonát (melylyel rendelkezett s valódi értékkel bir) átadta, hanem még egész szervezetével is a ,Tisza£ szervezetébe olvadt be. Ez folytatja tényleg az egész üzletet, ez viendi keresztül az egész felszámolást; szóval ezen tényleges átalakulás után a ,Hazának' csak az a szerepe maradt, hogy a maga s a ,Ti s z a' eljárásának a törvényesség látszatát megadja; s egyébbként néma nézője legyen ügyei vitelének." „Hogy a ,Haza' biztosítottjai, a kötelezett fél személyében történt eme lényeges változáshoz alkalmazkodni, — követeléseik érvényesítését oly 3-ik személytől várni, ki velük semmi jogviszonyban nem áll, s még is szerződésüket a róluk — nélkülök szerződő, — s ezáltal vagyontalanná vált, ,H az a' irányában folytatni, nem tartoznak : a személyes bizalomhoz kötött biztos, szerződés jogi természttéből önként következik; — ha pedig a szerződés folytatására a másik fél hibája miatt, vagy egyáta*) A legf. ítélőszék april 30-kán ezen Ítéletet hagyta helyben. Ián, a biztosított kötelezettsége megszűnt, — az egész szerződés hatályát vesztette." „De ha azon alapra állunk is, melyre alperes védelmét helyezi, hogy t. i. a ,Tiszávai4 kötött szerződés lényegileg nem tárgyaz vagyon s kötelezettség átruházást vagy egyesülést, hanem az ügylet czimzeténél, értelménél s lényeges beltartatmánál fogva sem lenne más, mint valóságos viszonbiztositási szerződés: felperes keresete még ez alapon is tökéletesen indokolt." „A ker. tör. 454 —456. §§-szai az e törvényben meghatározott legsúlyosabb büntetés terhe alatt (462. §.) azon kivül, hogy a 453. §. értelmében, minden bizt. válalat az itt meghatározott minimális, tényleg befizetett egyes külön bizt. alapok, kimutatására köteles, még a czég bejegyzés s az üzlet megkezdés előtt, — az életbizt. válalatokat még különösen arra is kötelezik, hogy a dijtnrtalék kiszámítása elveinek (455. §.) megfelelőleg képződött életbiz. díjtartalékot nem más, mint ,csak' a 456. §-ban előszabott módon helyezzék el. A törvény ezen határozott rendelkezésénél fogva, valamint egyrészt kétség nem lehet aziránt., hogy e díjtartalék feletti rendelkezési jog, a bizt. társaságot minden körülmények közt csak ezen 456. §. korlátai közt illetheti meg, — ugy másrészt az is bizonyos, hogy azon bizt. társaság, mely ily díjtartalékkal egyátalán nem bír, azt elő nem állította, vagy a feletti rendelkezési jogosultsággal többé nem bir, már akár azért, mert a tartalékot vagy felettei rendelkezési jogot mások tulajdonába bocsátotta, — akár azért mert a rendelkezési jog tőle törvényesen elvonatott (p. o. csődnél) — vagy végül a mely bizt. társaság, díjtartalékát egyébbként helyezi el, miut a hogy azt a törvény imperative előszabja : az ily helyzetbe került bizt. társaság, a biztositort irányában nem tekinthető többé a bizt ügyh-t folytatására jogosult s alkalmas jogalanynak, — a mennyiben a biztositó a felsorolt esetek bármelyikében azon törvényes feltételt szegte meg, vagy betöltésére vált képtelenné, mely jogi lételének, törvényes fenálhatásának változhatlan, mert törvényileg szigorúan parancsolt — alapja." „Ahhoz tehát, hogy a bizt. ügylet felsorolt esetek bármelyikében, a biztosított irányában, ki nem csak a szerződés, hanem a törvény alapján is, sőt ez utóbbin leginkább — biztosítva látja jogait, hatály vesztettnek legyen tekinthető, nem szükséges, miszerint a törvény — szerződés vagy alapszabályban előre látott azon esetek valamelyike, melyek kifejezetten a szerződés hatályát elenyésztetik, fenforogjon és bizonyitassék." „A törvény idézett alapfeltételeinek megsértése eoipso hatálytalaná teszi az ügyletet azon fél irányában, ki kifogást emel; hatálytalanná tenné még akkor is, ha e részben a törvénynyel, vagy is a fent előadottakkal ellenkező megállapodás jött voluais létre a szerződésben; mertezeu 38