Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 32. szám - A szegedi ügyvédi Kamara 1877. évrőli jelentése. 1. r.

126 arra, hogy a jogszolgáltatási szerkezetünkbe beillesztett fiatal intézmény életét támogassa, sőt ki kell jelentenünk, hogy ily eljárás mellett annak életéért lelkesülni nem tudunk. A kifejtett körülményeknek kell fölrónunk azt, hogy leszámítva azon indokolt véleményt, melyet a telekkönyvi reform tárgyában az elmúlt évben nagyméltóságod elé fölterjesztettünk, s melynek figyelembevételét ezúttal is kérjük, a jogszolgáltatás általános érdekeibe vágó szel­lemi munkálkodást fölmutatni nem tudunk. Merjük azon­ban remélni, hogy nagy méltóságod szellemi munkálko­dásunk föntjelzett akadályait el fogja hárítani s igy folyó évi működésünk e részéről fölterjesztendő jelentésünk, a lefolyt év munkaeredményére kevesebb keserűséggel, nagyobb megnyugvással fog visszatekinthetni. 2. Az ügyvédség terén. Mult évi jelentésünkben e czim alatt indokoltan ki­fejtettük, hogy az .874. évi 34. t. cz. mindaddig, mig novelláris uton egyes intézkedései meg nem változtatnak, vagy az egész át nem alakit!atik. az ügyvédi állás fontos hivatását elősegíteni nem fogja. Kijelöltük az idézett tör­vényczikk azon szakaszait, melyeket e tekintetben fölötte sérelmeseknek tartunk s kértük nagymságodat, hogy a törvény általunk kijelölt sérelmes szakaszainak megvál­toztatására a kellő lépéseket megtenni méltóztassék. Ezen kérelmünkkel nem állottunk egyedül. Ugy hiszszük, volt alkalma nagyméltóságodnak ta­pasztalni a beterjesztett évi jelentések tartalmából, hogy az idézett törvényczikk 44. 48. 55. és 66. §§-ainak intéz­kedéseit az ország, merjük mondani minden ügyvédi ka­marája sújtó csapásként fogadta s az alatt egyhangúlag jajdult föl. Az indokokhoz, melyeket az idézett törvényhelyek sújtó intézkedései ellenében hivatkozott jelentésünkben nagyméltóságod elé terjesztettünk, s melyek az azokban foglalt intézkedések téves és méltánytalan voltát kellő világításba helyezték, nincs mit hozzáadnunk, de nincs is azokból mit elvennünk; azért ezúttal is kijelentjük nagy­méltóságod előtt, hogy mi az idézett törvényczikk fönt­kijelölt szakaszait jelenleg is sérelmeseknek tarjuk s azok­nak megváltoztatását kérjük. Kérjük azoknak megváltoztatását oly értelemben, először: hogy az ügyvéd mindaddig, mig költségei és di­jai megtérítve nincsenek, a félnek ügyiratait kiadni ne tartozzék; másodszor: hogy az ügyvéd a behajtott pénz­összegből egyezségileg előre megállapított diját levon­hassa, a mennyiben pedig a mennyiség kérdése peressé válnék, azt birói letétbe helyezhesse; harmadszor : hogy az ügyvédi jutalomdíj és költségek iránti per illetőségét a polgári törvénykezési perrendtartás 93. §-ának k) pontja szabályozza, s negyedszer: hogy addig is, míg a fönt­kijeiolt szakaszok intézkedései fönnállanak, az ügyvéd ellen az ügyvédi rendtartás 44. 46. és 48. §§-aiban fel­sorolt kötelességszegések esetében — kivéve a bűntett esetét — kizárólag az ügyvédi kamara előtt legyen or­voslat kereshető. Ha tavali jelentésünkben, csupán az ügyvédi rend­tartásnak föntidézett szakaszait jelentettük ki sérelmesek­nek s jeleztük első sorban orvoslandóknak, ezzel nem akartuk kifejezni azt, hogy az ügyvédi rendtartás egyébb szakaszainak intézkedései mind helyesek, jók, az ügyvédi kamarai intézmény életképességét és jövőjét biztosítók ; sőt ellenkeaőleg, a három évi tapasztalás megtanított ben­nünket farra, hogy vannak az ügyvédi rendtartásnak egyébb fogyatkozásai is, melyek a kamarai rendszer ér­dekében, a nélkül hogy ezáltal jogos érdekek és a jog­szolgáltatás általános érdekei sérelmet szenvednének, mellőzhetők, illetőleg javíthatók volnának. Ilyenül jelöl­jük ki mindenek előtt az ügyvédi rendtartás 8-ikát, mely az anyakamara területkörének elhagyása esetében kö­vetendő eljárást szabályozza, egyrészt az anyakamara, másrészt az uj kamara tekintetében. Az e szakaszban előirt módozat fölötte nehézkes, lassú s igy érdeksértő s e mellett számos incovenientiákra szolgáltathat alkalmat. Azon kamara választmánya ugyanis, melynek területére az ügyvéd lakhelyét áttenni akarja, az anyakamara egyszerű kérdésére nincs és nem lehet azon helyzetben, hogy a fölvétel me^engedhetősége tekintetében, akár igenlőleg akár tagadólag nyilatkoz­hassék s igy e tárgyban csak hosszas, s igy az illető ügyvéd érdekeire sérelmes levelezés utján lehet az anya­kamarának a kitörlés, az uj kamarának a bejegyzés fölött határoznia. Ilyenül jelöljük ki továbbá az ügyvédi rendtartás 100. §-át, mely az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának eljárásában a kamara székhelyén levő királyi ügyésznek befolyást biztosit. Mi ugy hisszük, hogy ép az ügyvédi kamarának áll legfőbb érdekében az, hogy tagjai egyike se tegye magát vétkessé oly cselekményben, mely az ügyvédi állás te­kintélyével össze nem fér, sőt azt helyrehozhatlanul alá­ássa, vagy a mennyiben valaki magát ily cselekményben vétkessé tenné, büntetése el ne maradjon. Egyesek ily cselekményének erkölcsi hatálya nem szorítkozik pusztán a vétkezőnek egyediségére, hanem aláássa azon tekintélyt is, melylyel kartársai a társadalomban birnak, s mely nélkül épen foglalkozásuk sajátszerűségénél fogva, mely­nek életelve a bizalom, erkölcsileg és — legalább foglal­kozásukból — anyagilag élniök úgyszólván lehetetlen. És épen ez okból, ugy hisszük, teljesen fölösleges a ka­mara fegyelmi bírósága irányában azon bizalmatlanság, melyet e szakasz oly félremagyarázhatlanul kifejez s mely, mellesleg mondva, az egész ügyvédi kar irányá­ban, az egész ügyvédi rendtartáson vörös fonalként hú­zódik keresztül. Mi ugy hisszük, hogy a magánfélnek és a kamara ügyészének megadott fölebbezési jog teljesen biztosit minden jogos érdeket, a kamara fegyelmi biróságának határozatából keletkezhető minden jogsérelem ellen s ez okból kérjük nagyméltóságodat, miszerint a föntidézett szakasznak, az előadottak szellemében leendő módosítása végett, a szükséges lépéseket megtenni méltóztassék. (Folyt, köv.) Kereskedelem jog;i döntvények. A Semmitöszéktöl. A keresk. lörv. 262. § sza csak az ingatlanok állagára s nem időszaki használatára is vonatkozván, — valamely be­jegyzett gőzmalom társulat állal eszközölt és üzleti viteléhez szükségelte terület kibérlés, üzlete folytatásához tartozó keres­kedelmi ügyletnek tekintendő. Kamermayer Károly mint a főváros pol­gármestere — az ,Elsőbpestigőzmalom rész­vénytársaság e. Rósa Lajos igazgató képviseletében — 1366 frt fizetésére 1878. febrt. 13. a bpesti váltó mint keresk. tszékhez keresetlevelet adott be, —

Next

/
Thumbnails
Contents