Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 26. szám - A soproni ügyvédi kamara 1877. évi jelentése. 3. r.

102 ható dicséretnek a jogszolgáltatás valódi érdekeit mindenkor elejébe helyezni tudó törvényszéki elnökünk felismervén, hogy a törvényszék feladata súlya alatt roskadna össze, ha az ügy kezelés egyszerűsítését, a hol csak azt a/, igazságszolgáltatás érdekei megengedik, szeme előtt nem tartja, a számokat, a hol csak lehet kevósbitteti. így egyenesen az ő rendelete folytán történt, hogy egy községben foganatositaudó kézbesítések egy kézb.sitési iv mellett történjenek, minek természetes következménye, hogy esetleg 6 — 7 kézbesítési iv helyett, csak egy nyor számot. Minő számszaporulatot fojt el pedig ezen egyetlen intézkedés, s mily szám képviselné e nélkül a 4000 és néhány kézbesitési iv számát? könynyen elgondolható. A teljesített munka mennyiségét az ügyforgalmi számnál jobban meghatározza az ügyek száma, s valóban nem lehet ez csekély, ha tekintbe vesszük, hogy az 1877. évben mintegy 15 száz ügy intéztetett el 9 bíró által, s ezek közül mintegy 330 per fejeztetett be ítélettel. De ha e szerint valóban igazoltnak tűnik fel azon állitá.>unk, hogy a birák 1877. évi munkássága megközelíti a lehetetlent, figyelembe véve azt, hogy azok korukban nem vissza, hanem előre haladnak, munkáké j,ességök pedig koruk haladtával nem gyarapszik, hanem bizony az 50-ik év átléptévei rohamosan fogy: szomorúaknak tűnnek fel jövendő kilátásaink, ha a magas kormány a jogszolgáltatást, mint eddig, fájdalom, csak mostoha gyermekének tekintendi, a ki nemcsak saját szűken mért kenyerét keresse meg, de még fényes fegyverekben csillogó, puszta örömökben könnyen élö fél testvérei ellátásához is hozzá járuljon, — s különösen nem fordít több gondot a soproni, az ország ezen talán legárvább törvényszéke, és terü'etén létező járásbíróságok erősbitésére. A birák munkálkodását a fogalmazói szakban csak az alkalmazott 3 jegyző és 2 aljegyző támogathatják: de ezek is csak csökkeut mérvben, mert a birák előhaladt koránál fogva gyakran válik szükségessé ezeknek egyik másik ügyben való kiküldetése, mi őket épen rendeltetésűk köréből vonja el. Joggyakornokokról Sopronban nem szólhatunk, mert az itt divó tetemes munkaárak mellett valóban csak kedves véletlennek tekinthető, ha bíróság mellett működni hajlandó joggyakornok jelentkezik, s ezek is bizonynyal csak azon szándékkal lépnek be itt, hogy addig maradnak, mig ügyvédi irodában nem nyerendnek alkalmazást. S a mely szomorúak a fent ecsetelt viszonyok a birói erők tekintetében, oly leverőek azok a kezelőszemélyzet tekintetében is. Az egész kir. törvényszéknél 3S400 ügydarabnak, termézetesen többszörös leirására 13 irnok és 7 dijnok volt alkalmazva, kikre azon kivül még 5000 db. telekkönvvi iv másolata is nehezedett volna. Ha tehát minden ügydarabnak c ak 2-szeri másolatát vesszük fel, ezen 20 egyén, kik nem is voltak az egész éven át teljes létszámban alkalmazásban, 80000 ügydarabon felül rugó másolatot volt készitendö ugy, hogy egyre — egyre 4Ü00 dbon felül jutott. Pedig megjegyzendő, hogy ezek közül naponta elvonatik a leirásoktól legalább négy, kettő, mint tollvezető, 2 mint telekkönyvi mutogató, ugy hogy a fenti munka tényleg csak 16 egyénre számitható. (Vége köv.) TVljcs tanai siilési döntvények. A Semmitőszék marcz. 20-ki üléséből. Ezen plénumban következő elvi kérdések tárgyaltattak és döntettek el: /. Képezi e Magyarország azon területén, hol az osztrák polg. tkönyv hatályban nincs, a vélelmezett örökösnek esetleges örökségi jutaléka végrehajtási foglalás tárgyát ? Ha igen, — mit ke 1 a hitelezőnek igazolni, hogy a végrehajtás azon irányban elrendeltethessék? Ezen kérdés következő nagy jelentőségű döntvény által oldatott meg: „Tekintve, hogy a perrendtartás VIII. czimének szabványai értelmében, a hitelező kielégítése végett bírói foglalás alá egyedül oly közforgalmi tárgyak és dolgok vétethetnek, melyek az adóst illetik és megbecsülhetek, vagy már meghatározott érléket képviselnek;" „tekintve, hogy ebből (olyólag, valamint az öröklési jog átalában véve, a mennyiben a határozatlanul az örökhagyó ulan maradt minden vagyonok és jogok összegére vonatkozik, végrehajtási foglalás tárgyául nem szolgálhat. — ugy másrészt miután hazai törvényeink szerint az örökség az örökhagyó halálával jogilag egyenesen az örökösökre száll ál, — a hitelező nem lehet elzárva attól, hogy tüzetesen kijelölt oly tárgyakra s jogokra is eszközölhessen foglalást, a melyekre nézve, bar még nincsenek is adósa birtokában, kimutathatja, hogy azok volt tulajdonosul; halála folytán a perr. 578. §-sza szerinti öröklési czimck valamelyikénei fogva adósát egészen vagy részben illethetik :" „tekintve azonban, hogy az ily javak és jogok, különösen ingatlanokat illetőleg, az örökösnek érvényesíthető tulajdonává csak a törvényben etószabolt eljárás folytán válhatnak, és több örökös létében azokból csupán az vételhetik valamelyik örökös illetményének, a mi neki osztályilag jut; a foglalás léhát a lelekk. rend. 74. §. szerint is, az osztálynál mind az öröklési, mind pedig a hagyományok és egyébb hagyatéki terhek tekintetéből felmerülhető igényekre nézve sérelmes nem lehet:" „ezeknél fogva Magyarország azon területén, hol az osztrák általi, polg. tkönyv hatályban nincs, a vélelmezett örököstuk esetleges örökségi jutalékába eső dolgok s tárgyali. illetve ezek értéke, képezheti ugyan, — de csak az esetben a végrehajtási foglalás lárgual, ha a végrehajtató halotti bizonyítvány s lelekk. kivonul, illetve pedig hagyatéki leltár, vagy egyébb alkalmas bizonyíték által kijelölendő hagyatéki tárgyakra nézve egyszersmid azl is kimutatja, hogy azokhoz adósának részben vagy egészben a perr. 578. §. szerint megnyílt örökségi jogigénye van; — azonban ily foglalás mások örökösi igényei, s a hagyatéki terhekre nézve, az osztálynál sérelmessé nem válhatván, az által, mint sajátlag csak biztosítási és feltételes intézkedés által, a lefoglalt egyes tárgyak, állaga a hagyaték megosztását illetőleg lekötve nem lehet." (4371 — 4374. sz. a.) A jogeset, illetőleg jogeseteket, melyek gr. Kár oly i Tibor elleni végrehajtásokra vonatkoznak, közölui fogjuk, mihelyt az ügyiratok az előadó kezei közül kikerülnek. //. Oly közjegyzői okmány alapján, melyben a megállapított részletfizetések nem teljesítése esetében az egész tőke esedékessé válik, elrendelhető-e a végrehajtás a nélkül, hogy a részletfizetés mulasztása közokmánynyal igazoltatott volna? (1871. 35. t. cz. 111. §.)