Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 19. szám

75 hátralék halmozottságára nem hivatkozhatott, a valóságnak megfelelöleg. — De ha a birák túlterheltségében, s ezzel kapcsolatosan az alapos s főleg e fórumon mélyebb tanulmányozást igénylő igazságszolgáltatás érdekei megtámadásában ke restié is javaslata alapjait. — nem látszatik a helyes utat s eszközöket eltalálni; — miután számos évi tapasztalataink nyomán azt merjük állilani. mikép az itteni nagy birói személyzettel a jelen munka halmazt is erőltetés s az alaposság veszélyezése nélkül meglehetne győzni. — A baj forrásai — a mint az uj 10 év folyamában nem egyszer szellőztettük — mélyebben fekszenek] t i. az individuális munkaerő és szakképzettség nagy aránytalanságában, — melynek hátrányos kifolyásain a személy szaporítás bizonnyal nem fog segíthetni, i Különben e bajok gyökeres orvosolhalására, a felebbezési jog \ józan elvű szabályozása, illetőleg korlátozása előtt, gondolni \ sem lehet. Kereskedelem joei döntvények. " * i Az illetőségi kifogás elkésettnek nem tekinthető, ho az ; egyességileg elhalasztott tárgyalási határnapon előterjesztett I ellenbeszéd kezdetén emeltetett. Salzer Adolf s Weiss Salamon kereskedők — Trebichavszky János zaiugróczi termény ző e. 400 mázsa szilva természetbeni szállitása iránt a trencséni tszék mint kereskedelmi birósághoz 1876, június 9-kén keresetlevelet adtak be, miután nevezett termesztő a több tanú jelenlétében 100 frt foglaló adása i mellett vásárolt szilvát szállítani vonakodik azon ürügy alatt mert időközben az árak felmentek ; —esetleg a piaczi j árt, mázsánként 7 írtjával tehát összesen 2800 ftot kéri \ megítéltetni. A tárgyalási határnap a felek kölcsönös megegye- | zése folytán a tszék 3281. sz. végzésével június 9-ről július 25-dikére elhalasztatott. Ekkor alperes illetékességi kifogással élt; mert ő nem kereskedő, haneni közönséges paraszt gazda, földműves — mit felperes maga is elismert keresetlevelében. A tszék mint keresk. bíróság 1876. decz. 19. kelt végzésésével birói illetéktelenségét kimondotta ; Í mert felperes keresetét a keres. törv. 258. §. 1. pontjá- j ban kijölt ügyletből származtatja; ily keresetek azonban a keresk. eljárási szabály 2. §. szerint csak akkor keres- j kedelmi illetőségűek ha alperes bejegyzett kereskedő;; már pedig felperes beismerte, hogy alperes nem bejegy- I zett kereskedő; az illetékesség ellen az ügy érdemét j megelőzőleg s igy nem elkésetten tett kifogás pedig el- ( fogadandó volt Felperes sem miségi panaszt adott be; melyet, ; arra állapit, hogy az illetőségi kifogás elkésettnek te- j kintendő, miután a minist, rend. 11. §. szerint az az első j tárgyalási határnapon terjesztendő elő, mi jelen esetben í nem történt meg, miután csak az ujabb — elhalasztott j — tárgyalási napon hozatott fel. A Semmit 6'szék azt elvetette ; „inert az illetőségi kifogás az egyességileg megálla ' pitott időben előterjesztett ellenbeszéd kezdetén, s igy kellő időben tétete't meg;" és „mert a kereseti ügy alperest mint a kereset szerint ; termesztő eladót illetőleg, a keres. törv. 258. §. szerinti kereskedelmi ügyletet nem képez; következőleg a kereset az eljárási szabályzat 5. §. 2. 1. p. értelmében a keresk. bíróság hatásköréhez nem tartozik." (1877. márcz. j 1. - 3418. sz. a.) A vendéglősök által tett bor vásárlás kereskedelmi ügyletnek tekintendő, hi a saját használatiai vásárlás nem igazoltatott: A perr. 34. § sza csak az idegeneknek szorosan vett személyi illelöségéré vonatkozik., B r achfe 1 d M. s fii bpísti czég — Rosenberg János s Borbála Starkeabachi vendéglősök e. 1123 frt 36 kr, fizetésére a bpesti váltó keres, tszékhez mint keresk. birósághoz keresetlevelet adott be, A. köayvkivonat szerint felperestől vásárolt s átvett bor áruk ára fejében. Tárgyaláskor alperesek i 11 e t ős é g e. t e 11 e k kifogást; mert ők nem csak nem bejegyzett czég — de nem is kereskedők, hauem felperes saj4t beismerése szerint is csak vendéglősök. — Igy köztük mint nem kereskedők közt létesült ügyletekre a perr. 35. §. seui alkalmazható. És a teljesités helyéül Budapest nem köttetett ki. A bpesti ker. tszék 1877. jan. 17. annak helyt nem adott; mivel alperesek magok beismerik, hogy ök vendéglősök, s az A. könyvkivonatban felsorolt boráruk mennyiségéből, illetőleg árából azt kell következtetni, hogy a vétel továbbadási szándékkal történt; s miután ezen jogszerű vélelem ellenében alperesek arra nézve, hogy a vett nagyobb mennyiségű bor árukat saját használatukra fordították, mivel sem bizonyiták. — el kellett fogadni, hogy a borvétel a ker. törv. 258, §. 1. p. szerint alperesek részéről keresk. ügyletet képsz — tehát a keresk. biróság hatásköréhez — s tekintve, hogy felperes czég könyvei itt helyben vitetnek a perr. 35 §. de a ker. törv. 324. §. szerint is ezen tszék illetőségéhez tartozik. Alperesek semm. panaszszal éltek. A Semmitószék azt is elvetette; „mert a kereset szerint borvásárlás panaszkodókat illetőleg is az első birósági végzés helyes indokolásánál fogva keresk. ügyletnek tekintendő; s e miatt az ügy az elj. rend. 5. §. utolsó pontjaként a keres, bíróság hatásköréhez tartozik; azon panaszbeli érvelés pedig, hogy a kereseti ügyletnél későbbi törvénynek visszaható ereje nem lehet, az érintett rendelet 30. §. szerint a birói hatáskör kérdésénél figyelembe nem vehető;" továbbá „mert a perr. 34. §. az idegenek csak szorosan vett szémélyi illetőségére vonatkozik — s az a későbbi 35. §-nak kivételes illetőségi szabályait nem érinti.'' (1877. febr. 21. — 3083. sz. a.) Valamely térményszállilási ügyletre vonatkozólag a kötelező okirat Bécsben állitalván ki, a fizetési ígéret is ott létetvén, a nélkül, hogy az okiratban a fél magyarországi lakhelye fizetési helyül kiköttetett volna, utóbbi birói illetékessége külföldi irányában meg nem állapitható. Blum N á t h a n galgóczi kereskedő — Redlich Mór és társa kereskedők Morvaországban bisenczi lakosok e. 295 frt 75 kr. fizetésére 1876. okt. 9. a galgóczi jbir óságnál sommás keresetet támasztott gyümölcs szállítás hátralékos ára fejében, mint A. alatti levelük s B. elismervény igazolja melyekből kitűnik az is, hogy az ügylet Galgóczon jött létre s a fizetésnek is itt kellett teljesitetni. Alperesek az illetőséget kifogásolják; mert jelen kereseten kivül felperes még 7875 — 7876. sz. kereseteket is adott be, melyek pedig ugyanazon jogalapon nyugszanak s ugyanazon gyümölcs szállításnak csak folytatását képezik, melyek tehát egymás nélkül nem tárgyalhatók, együttesen azonban a sommás bíró hatás19*