Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 14. szám - A bagatell ügyek rendezéséhez 1. [r.]

55 kihallgatott tanuja félbízonyitóknak vétethetik; de különben van több tanuja is, kiket azonban a biróság kihallgatni nem akart. A Semmi töszék azt elvetette; „mert a tárgyalás alatt magnevezett ;tanuk kihallgatattak, azok vallomásával azonban felperes azon állítása, hogy alperes a zsákoknak Győrbe leendő visszaküldésére magát kötelezte volna — nem igazoltatott; az eljáró biróság tehát nem követett el semmiséget az által, hogy a Szombathelyen lakó alperes kifogása folytán magát ezen ügyre nézve illetéktelennek mondotta ki « (1877. febr. 7. — 21088. sz. a.) Pénzbeli tartozások iránti keresetekre felperes lakhelyének bírósága az illetékes. Wessel Móricz bpesti kereskedő — Kaufman Adolf pesti kereskedő e. 19 frt 73 kr. iránt a bpesti VI. VII. ker. jbirósághoz mint keresk. bírósághoz 1876. decz. 20. sommás keresetlevelet adott be A. számla tanúsítása szerint kölcsön adott zsákok utáni és szállítási dijak fejében. Alperes az illetőséget kifogásolja, mert a fővárosi IV. kerületében lakik, mi a keresetlevélből is látható. A jbiróság 1877. jan. 4. kelt végzéssel illétékességét megállapította; mert a kereset a keresk. bírósághoz levén intézve; a keres, törvény 324. §. értelmében pedig a fizetés felperes lakhelyén, illetőleg keresk. telepén teljesítendő; a kereset elbírálása ezen jbiróság mint felperes illetékes birósága által illetékesen eszközölhető. Alperes se mm. p a n a s z t adott be. Semmitőszék azt elvetette ; „mert a kereset tárgyát pénzbeli tartozás képezvén, erre nézve a kir. járásbíróság felperes lakásánál fogva a keres, törv 324. §. alapján helyesen állapította meg illetőségét." (1877. febr. 7. — 1151. sz. a.) Semmitőszék teljes tanácsülési döntvényei. 1877. február 6-ik plénumból. I. „Tekintve, hogy az úrbéri természettel biró zsellér telkek után járó legelő illetőség a zsellértelkek rendszerinti tartozékát képezi ugyan f „tekintve mégis, hogy az ily legelő illetőség az 1871. 53. I. cz. 56. §. értelmében a zsellér telektől külön váltan elidegeníthető ; ily elidegenítés esetében tehát az a zsellérteleknek kiegészítő részét, illetve tartozékát képezni megszűnt;" „tekintve végre, hogy az emiitett törv. czikk. értelmében elidegenített legelő illetőség uj tulajdonosa tulajdonjogát — a telekkönyveknek a birtok szabályozások folytán szükségessé vált átalakításánál követendő eljárás tárgyában 1869. évi april 8-kán 2579. sz. a. kiadott igazs. ministeri rendelet 7 §. b. pontja értelmében telekkönyvileg feljegyeztetheti;" „ennek folytán á zsellértelekre nyert zálogjog kihat ugyan ezen zsellértelek után kiosztott legelő illetőségre is ;u „az ily zsellérlelek tulajdonosa ellen vezeteti végrehajtás folytán azonban az árverés a legelő illetőségre mint tartozékra csak az esetben rendelhető el, ha végrehajtató fél javára a végrehajtási zálogjog a tulajdonjognak a legelő illetőségre lett feljegyzése előtt kebeleztetett be.u (21840. sz. 1876. évből.) Kérdésül szolgált: ,Zsellér birtokra nyert zálogjog kihat-e ezen zsel| lér birtok után kiosztott legelő ilietős^gre, mely a te| lekkönyvben egyénileg még nincs bejegyezve?' ,s az esetben ha a kiosztott legelő illetőségre harmadik személy a telekkönyvek átalakitása tárgyában 1869. april 8. — 2579. sz. a. kelt igazs. min rendelet 7. §. b. p. alapján tulajdonjogát feljegyeztette, — a telekkönyvi tulajdonos ellen intézett végrehajtás alkalmával a zsellér birtok a legelő ilietőséggel együtt vagy a nélkül képezi-e a végrehajtás tárgyát ?' II. „Tekintve, hogy a váltó ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. nov. 30-kán kiadott igazs. ministeri rendelet 90. §. által a kir. Semmitőszék hatásköre váltó végrehajtási ügyeknél azon esetre is, ha a végrehajtás csak ingó vagyonra vezettetik, — kiterjesztetelt, s ekként annak életbelépte folytán ez irányban a váltó bíróságok a Semmitószék felebbviteli illetékessége alá helyeztettek íkí „tekintve továbbá, hogy általános jogi elv : miként a felebbviteli bíróságok illetékességének változtatása esetében, az erre vonatkozó szabályok hatálybaléptük után, — a mennyiben azokban kifejezetten kivétel téve nincs — az elintézés alá jövő esetekben, azok keletkezte, — és alsó bírósági elintézésének idejére való tekintet nélkül, egyaránt alkalmazandók „ingókra vezetett váltó végrehajtási ügyben a bpesti kereskedelmi s váltó törvényszék, s a feloszlatott őrvidéki egyik járásbíróság között 1877. év előtt felmerült illetőségi összeütközés elintézésére a perrend 50. § értelmeben a m. kir. Semmitőszék van hivatva." Ezzel következő kérdés lett teljes tanácsüíésileg megoldva : ,Ki van hivatva a bpesti kir. váltó törvényszék s a feloszlatott őrvidék egyik járásbírósága között az ingó dolgokra vezetett váltó végrehajtás folyamában 1877. : év előtt felmerült illetőségi összeütközés elintézésére?A jogeset következő: E b e r 1 i n g Gusztáv mint Spitzer Jakab engedmé: nyese — Elia József ó-orsovai lakos ellen 4000 frt 1 váltó tartozás s ez iránt kelt marasztaló Ítélet alapján ja bpesti váltó törvényszékhez kielég. végre: hajtásért folyamodott, mely alperes ingó s ingatlan jai vaira elrendeltetett 1876. évi 9 )720. sz. végzéssel; és 1 foganatosítása végett — az ingókra vonatkozólag az ori sovai járásbíróság — az ingatlanok tekintetéből pedig a \ karánsebesi törvényszék megkerestetett. — Ezen végzés \ e marasztalt fél és neje részéről felfolyamodás — Hen ter Zsigmond által p°dig a lefoglalt ingokra nézve igény I kereset adatott be az orsovai jbirósághoz. A felfolyamodásnak ki által leendő felterjesztése, ; valamint az igény keresetnek elfogadása, és a további i eljárásra nézve az orsovai jbiróság és a végrehajtást j elrendelő bpesti váltó törvényszék között illetőségi ösz| szeütközés merült fel, melynek elintézése végett az ügyí iratok a Semmitőszékhez felterjesztettek. Az illetőségi összeütközés abban öszpontosult: hogy az orsovai jbiróság a hozzá beadott igény keresetet s felfolyamodást kellő intézkedés végett a bpesti váltó tszókhez áttette. Esen törvényszék pedig — 116745. és 123193. sz. végzéseiben kimondotta, hogy magát azon beadványok elintézésére, illetőleg felterjesztésére hivatottnak nem találja; mivel a végrehajtás folyamában beadott felfolyamodások, valamint igények tárgyában való határozat hozatal az igazs. minister 1869. april 8. kelt rendelete 43 s 74. §§-szai értelmében a végrehajtást foganatosító bíróságot illeti. — A járás14*