Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 12. szám

46 kiváltsa, — a minek folytán Földiák Gy. a sorsjegye- | ket ki is váltotta. | Ennek megtörténte Gold Adolfnak tudomására jutván, abban nem csak megnyugodott, haneni a 8,000 . frtnyi kiváltási összeget könyveiben Krámer Jakab ja- \ vára is irta. Azon körülmény beigazolására nézve, hogy a 4800 ! ftos váltó alapján az érték kétszeri megvétele szándé- ' koltatott volna, vádlott tagadása ellennében és tekintet- \ tel Backofen Sándor ésVagács R. Flóris tanuk vallomá- ! saiban emiitett körülményekre, — jogszerű bizonyíték ! helyre nem állitatott. Vádolt Krámer J. elismeri, hogy neki Gold A. kü- ; lönbféle okmányokat adott át, és azokat, mihelyt Gold j A. tartozásait kielégíti, visszaadatni kérte. A Deszlán- j féle 4400 ftos váltó a szakértői szemle jkönyv szerint is í vádlott birtokában van, arra letiltás is eszközöltetett s | igy azt el nem sikasztotta, Tekintve végre, hogy feljelentő s vádlott között a : kérdés alatt levő ügyletek érdemében polgári per van j folyamatban — Földiák Gyula vádlottat illetőleg — tekintve, hogy j a kérdéses igény perekben szolgáltatott két rendbeli ta- [ nuskodás tételnek idejét illetőleghosszab időköz létezett; j tekintve, hogy Földiák Gy. a 4800 ftos váltó perben ha- j tározott tanúságot nem is szolgáltatott, csak azt mond- J ván : hogy a kérdéses 4800 ftos váltó ugyanazonos- \ ságát nem tudja. „Tekintve végre, hogy Földiák Gy. ellenében arra j nézve, hogy ő a jelzett perekben, tudva mások jogainak veszélyezésére irányzott gonosz szándékból hit alatt ha- S mis bizonyságot tett volna, — jogos és alapos gyanú j okok fel nem merültek." „Mindezeknél fogva mindkét vádlott irányában a ; további vizsgálatot annyivalis inkább megszüntetni kellett, mert panaszos által 7238. és 7757. sz. alatt beadott folyamadványokbaa oly uj és nyomós körülmények melyek a vádbeli cselekmények tényálladékának megállapithatására jogszerű bizonyitékot szolgáltatnának, — nem jeleztetnek; az eddig megejtett vizsgálat pedig, a felmerült körülmények szükségképi kívánalmaihoz képest, teljesen befejezettnek tekintendő.u A kir. ügyészség ezen végzés e. f e 1 e b b e z e 11. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A ló csere iráni kötött szerződések is kereskedelmi ügyletet képezvén, a törvnyszék azon szabálytalan eljárása, miszerint az illetékesség kérdése felelt nem a kereskedelmi eljárás szabályai szerint alakitolt tanácsban határozott, nem képez semmiségi esetet, midőn semmi kétség sem lehet az iránt: hogy az ügy a kereskedelmi bíróság körébe tartozik. | Tafler Antal földbirtokos — SpitzerJabab gyöngyösi lókereskedó e. bizonyos ló-csere iránt köztük létrejött szóbeli szerződés érvénytelenítésére s okozott kárai s költségei megtérítésére 1876, sept. 4. az e g r i k i r. tszék előtt pert indított. Alperes illetékességi kifogásokat adott be, mivel bejegyzett kereskedő levén, az általa s vele kötött szerződések a keresk. törvény s bíróság megbirálása alá tartoznak; — az A. B. ló levelek világosan bizonyít ván, hogy köztük adásvételi vagy felperesként csere szerződés jött létre, melyet tehát kereskedelmi ügyletnek kell tekinteni. Felperes tagadja, hogy kereskedelmi ügylet forogna fenn, mivel a keresk. törv. 258. § ban ló cseréről szó sincs. Tagadja azt is, hogy bejegyzett kereskedő lenne, minthogy alap. elismerése szerint is ő lókereskedö, — a tszéknél pedig Spitzer Jakab mint lókereskedö nincs bejegyezve. — De ha elismertetik is, hogy kereskedelmi ügylet forog fenn, s alperes bej. kereskedő — ezen tszék még is illetékes mert bármily birói minőséget vesz fel, — jelen ügy bírálására még is egyedül az lehet illetékes; s miután a bíróság minősége a keresetlevélben nem is jeleztetett hanem csak a kir. tszék átalános kifejezés használtatott, az egri tszék pedig keresk. ügyekben is illetékes — az illetőség le nem szállítható, ,habár kereskedelminek' nem is czimeztetett. A tszék 1876. nov. 14. — 12876. sz. végzésével az illetőségi kifogásoknak helyt nem adott; mert ámbár felperes a keresetlevél külzetén elmulasztotta jelezni, hogy azt az egri tszékhez mint keresk. bírósághoz intézi, de tekintve, hogy a kereseti ügylet alperes kereskedő irányában kétségtelen kereskedelmi ügyletet képez (260. §.) s mint ilyen a keresk tszék által elbirá. landó (264. §.) — ennélfogva illetősége megállapitaudó. Alperes semmiségi panaszt adott be; mert felperes világosan polgári bírósághoz akarta keresetlevelét benyújtani — a tszék is ilyennek tekintette mert a rendes polgári tanácsban vette fel és nem jkönyvi tárgyalást hanem perfelvételt rendelt; de illetőségi végzésében is elfogadja, hogy az ügy kereskedelmi s kereskedelmi bírósághoz tartozik. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő a kir. tszék Illetősége ellen csak azért emelt kifogást, mivel az ügy reá nézve keresk. ügyet képez, — a kereset pedig a tszékhez nem mint keres, bírósághoz adatott be; „a kereset ezen alaki szabálytalansága azonban illetőségi kifogás törvényes alapjául nem szolgálhat; és jóllehet a tszék helytelenül járt el, hagy mindamellett miszerint utóbb az ügyet felperes is a tszék mint keresk. bíróság előtt indítottnak tekintetni kérte, — még is neheztelt határozatát a polgári perrend s nem a további eljárása irányául vett igazs. min. kereskedelmi eljárási rendelet 4. §. szerint alakított tanácsban hozta meg;* „ezzel azonban jelen esetben alapos panaszra okot nem szolgáltatott, miután tekintettel különösen panaszttevő nyilatkozatára, — semmi kétség nem lehet az iránt, hogy az ügy a keresk. bíróság köréhez tartozik." (1877. jan. 31. — 1113. sz. a) Semmiségi esetet képez, ha kereskedelmi ügyekben az eskü valamely czég mint jogi személynek Ítéltetik meg, — és a bíróság a /eleknek az iránti meghallgatása nélkül: hogy ki tegye le az esküt — hoz határozatot. Ildényi F. pesti kereskedő czég — Ernst et Co m pag. szinte pesti czég e. 77 frt 90 kr. vételár fizetésére a b p e s t i VI. VII. k e r. j b i r ó s á g mint keresk. bíróság előtt 1876. aug. 29. sommás keresetet támasztott — A. számla szerint megrendelt s átvett arukért. Tárgyaláskor alperes a kereshetőségi jog hiányából kéri felperest elutasitatni, mert vele sohasem volt üzleti összeköttetésben. Bizonyos Karaseknól rendelt meg árukat, de ezek árát kifizette sőt 12 frt töbletje maradt, mi iránt viszonkeresetet támaszt.