Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 96. szám

385 Brooser Károlin — Benedek Gyula e. J 1376 frt 77 kros váltó perében végrehajtás rendeltetett | s alperes ingóságai lefoglaltattak. Benedek Gyuláné, al­peres neje, az igény hirdetmény kibocsátása előtt igény keresetet adott be. A kiküldött s eljárt végrehajtó Preiszler József azt a bpesti V. ker. jbirósághoz áttette s erről f. év jul. 22­kén a bpesti váltó tszéknek jelentést tett, kérvén hogy ezen két rendbeli jelentés tételeiért részére 1 frt dij álla­pitassék meg s kifizetése meghagyatassék. A váltó tszék f. év jul. 30. — 62996. sz. vég­zésével végrehajtató — foglaltatónak meghagyta, hogy ezen 1 frt eljárási dijat végrehajtónak 8 nap alatt külön­beni végrehajtás terhe mellett fizesse le. Végrehajtató felperes az ellen semm. panasz­szal élt. A Semmitőszék a neheztelt végzést, mely sze­rint a birósági végrehajtónak, az igény kereset bemuta­tásért eljárási dij állapíttatott meg, s ennek lefizetésére a végrehajtató köteleztetett — megsemmisítette „mert nem létezik törvény vagy törvényerejű ren­delet, melynek alapján végrehajtató, a harmadik sze- S mélyek által támasztott igény keresetek érvényesítése \ czéljából felmerült költségek eló'legezésére kötelezhető lenne, — ezzel ellenkező gyakorlat behozatalára pedig a váltó tszék annál kevésbé tekinthető jogosítottnak, mint­hagy a váltó eljárási rend. 77. §. utolsó bekezdése, az igény kereseteknek a végrehajtó általi bemutatására l nézve, uj rendelkezést nem tartalmaz, hanem csak azon j szabályt, mely a köztörvényi eljárásban 1869. év óta ér­vénynyel bir, (perr. 467. §.) — váltó végrehajtásokra is | kiterjeszti." 1877. nov. 29. — 20397. sz. a.) A bizonyos munkálatok teljesítésének biztosítására letété- \ tnényezett óvadék értéke addig, míg az óvadéki kötelék fel nem \ oldatik, meghatárvzható nem levén, — az birói árverés tár- \ gyául nem szolgálhat. Glücksman Adolf — Novotni Antal épi- \ tész e. 800 frt váltó tartozás iránt perelvén, s azt elma- 1 rasztaltatván, a biztosítás elrendeltetett s különösen al- j peresnek a kincstárnál létező, a Pest soroksár-utczai do- í hány raktár építésére vonakozó s 3 takarékpénztári | könyvecskében letett 5150 frt óvadék (cautió) összege is j lefoglaltatott. — A kiutalványozás $nem engedélyeztet- ] vén, az eljáró bpesti váltó tszékhez az óvadékul szolgáló takarékpénztári könyvecskék birói elárvereztetéseért folyamodott. A váltó tszék f. év okt. 26. — 89441. sz. vég­zésével azt visszautasította; tekintve hogy folyamodó íészére a Novotni által letett óvadékra nézve a kielégí­tési végrehajtás már elrendeltetett s igy ezen óvadék tekintetében elsőbbségi joga már biztosíttatott: tekintve továbbá, hogy Nevotni Antalnak ezen a kincstár által az óvadéki kötelék alól csak 5 év múlva feloldandó 5000 frthozi, még kérdéses joga el nem árverezhető. Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a perr. 363. 317. 406. s több más §§-ból ki­tünőleg, birói árverés tárgyát csupán meghatározható értékű dolgok képezhetik.8 „Azon óvadék értéke pedig, melyet alperes bizonyos állami építkezések biztosítása czéljából letéteményezett, megközelithetőleg sem határozható meg; — mindaddig, mig az óvadéki kötelék fel nem oldatik, illetve a vállal­kozót esetleg terhelendő s első sorban az óvadékból pót­landó kártérités összege számszerint meg nem határoz­tatik." (1877. nov. 29. — 24491. bZ. a.) Semmitöszéki döntvények. Az első árverési vevő kárára s veszélyére elrendelt ujabb árverés csak a már előbb megállapított feltételek értelmében rendeltethetvén el, — a fizetési határidők tekintetében a felté­telek szigorítása helyt nem foghat. Vojnits Imre s neje — Sárcsevits Ala­jos hagyatéka e. 1000 frt erejéig a szabadkai tszék előtt végrehajtást tétettek folyamatba, melyben a hagya­téki ingatlanra árverés rendeltetett, s tüzetett ki. Arra először Krahl árverezett s lett is vevő, de az árverési fel­tételeket nem teljesitvén — sem a bánatpénzt sem a vé­telárt le nem fizetvén — veszélyére ujabb árverés tüze­tett ki, melyen Landauer lett a vevő, ki azonban szintén nem tartotta meg a feltételeket. Ennek folytán — A tszék f. év 2847. sz. a. ujabb árverési végzést hozott, melyben Krahlnak meghagyta, hogy a bánat­pénzt 8 nap alatt fizesse le a hitelezö'k javára — és Lan­dauer kárára s veszélyére ujabb árverést rendelt; egy­szersmind a hitelelő felperesek kérelmére, az árverési fel­tételeket megváltoztatta, illetőleg szigoruabbakká ala­kította. Ez ellen Krahl s Landauer árverezők semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék annak részben helyt adott, s a neheztelt végzést (297. §. 21. p.) — tekintettel arra, hogy az árverési feltételeket nem teljesítő vevő kárára és veszélyére elrendelt árverés, a perr. 459. §. rendeletéből kifolyólag, csak a már megállapított feltételek értelmé­ben rendelhető el, — hogy eszerint a feltételeknek a fize­tési határidők tekintetében tett szigorítása ez esetben helyt nem foghatott — ezennel megsemmisítette, s a tszéket ujabb végzés hozatalára utasította azzal, hogy az árverési feltételeket nem teljesítő vevők s panaszttevők irányában beállható joghátrány és bánatpénz iránt szükségesnek vélt intézkedést is a hozandó ujabb végzés tárgyává tegye. (1877. okt. 24. — 18976. sz. a.) Bizonyos életjáradék megfizetése, s abbani marasztalta­tás kéretvén, nem képez semmi esetet, ha a marasztaló ítélet­ben az adós a jövőre járó életjáradék megfizetésére is kötelez­tetett. Ozv. Nagy Péterné—Nagy szül. Lelkes Mária e. életjáradék fejében 750 frt fizetése iránt a po­sonyi tszék előtt pert indított— azon összeget vá­laszilag 592 ftra leszállítván. — A kereseti összeg 3 évre már lejárt járadékot képezi. A tszék f. év aug. 8. — 14550. sz. itéietével 592 frtban kamataiban s 65 frt perköltségben alperest elma­rasztalta, s egyszersmind elrendelte: hogy alperes köte­les jövőre végrehajtás terhe alatt a kikötött életjáradé­kot, t. i. lakáson kívül 5 pos. mérő búzát, árpát stb. ter­mészetben, vagy megfelelő értékben, és 20 ftot készpénz­ben félévenkint, május s október elsején, felperesnek ki­szolgáltatni. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresetben alperes életjáradék megfizetése iránt pereltetvén be, s elmaraszfatni kéretvén — az itélet­96*

Next

/
Thumbnails
Contents