Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 7. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 1. [r.]

26 tást és a forgalomnak ily megszorítását szükségessé tennék; — mert a bejegyzett jogok elleni felszólatnlási határidők, jóhiszemű harmadik személyek ellenében, ezen hitelesítési kényszer nélkül is fentarthatók ; és mert a zugirászat meggátlása végett más uton teendők intézkedések. Ha mindazonáltal e hitelesítése kényszer rendszere elfogadtatnék, részünkről sértőnek tartjuk azon intézkedést, hogy raig egyrészt a hitelesitéi megtételére elégnek tartatik egy közjegyző, békebiró vagy a község elöljárója, addig másrészt annak foganatosítására két ügyvédnek együttes jelenléte kívántatik; nem is említve az akadályt ha a községben két ügyvéd nincsen. A két ügyvéd helyett tétetnék tehát inkább az „ügyvédi iroda" : a főnök bejegyzett joggyakoruokával; ez esetben külön név aláiró felesleges volna. Azt azonban ezen uj intézmény behozatalánál feltétlenül kívánatosnak tartjuk, hogy a hitelesitések országszerte bélyegtelenül történjenek. Végül a 38. §. 6-ik bekezdésében azon szó után „felelős" hozzá teendő volna: „ha ugyanazouságot igazoló tanukat nem alkalmazott." (Folytatás köv.) Jogeset. Az árverésen megvett ingatlan tulajdonjoga, vevő részére meg nem állapítható pusztán az árverés ténye következtében, hanem szükséges, hogy az árverési feltételek teljesítése igazoltass k (ideigl. törv. szab. 143 §.) A tulajdonjog bíróilag meg nem állapitathatván, az árverési vevő kurteriteshezi joga az illetők ellenében fenmarad, a mennyiben a végrehajtást szenvedetteknek vagy helyettök fizetéseket tett, vagy az eljárt bíróság mulasztása folytán károsodott. Eislatzer Dávid — Héber Ferencz s neje Baumeisel Julianna e. bizonyos ingatlanokraj vonatkozó tulajdoni igény pert indított akomáromi tszék előtt. A törvényszék 1875. aug. 11. — 4066. sz. a. ítélettel — a kisbéri 245 sz. telekjkben foglalt kereseti ingatlanok tulajdonjogát az 1866. márcz. 26-kán tartott árverésen szerzett vételjog czimen, a megállapított vételár kifizetése igazolásának feltétele alatt felperesnek odaítélte, s az ügyet a megállapított birói árverés folytán hivatalból foganatosítandó további eljárás végett a telekk. osztályhoz áttétetni rendelte; alpereseket 87 frt 70 kr. perköltségben marasztalván — következő indokokból: „A kereset oda irányul, hogy miután Jámbor Pálnak alperesek e. végrehajfási ügyében 1866. márcz. 26. birói árverésen a kérdéses ingatlanokat felperes megvette — az időközben történt rendszer változások miatt azonban a telekk. jkönyv eltévedvéu, további birói intézkedések nem tétettek, —- alperesek ezen ingatlanokat önkéntes árverés utján eladni szándékozván — felperes a telekk. tszéknél bejelentett igény keresetével rendes per útra utasíttatott; ellenben a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga részére megítéltetett s alperes perköltségekben uiarasztaltatott." „A kereset jogalapját képező azon döntő körülmény, hogy Jámbor Pálnak alperesek e. végrehajtási ügyében elrendelt birói árverésnek Kisbéren 1866-ban történt foganatosításakor felperes azon ingatlanokat megvette, — a végrehajtási becsű s árverésnek 446. sz. végzés folytán azokra történt bekebelezése, az 1455. sz. végzés, az árverési jkönyv hitelesített másolata, — ugy Pálfy Sándor s Jámbor Pö'aggálytalan tanuk hit alatli vallomásuk által igazoltatott; s igy habár az eredeti árverési jkönyv elő nem szereztethetett, s habár az árverés folytán az ideigl. törv. szabályek szerint a további eljárás nem foganatositathatott — ezen birói cselekmény által felperes a kérdéses ingatlanok tulajdonához oly jogczimet nyert, melynek végérvényes joghatálya csak a végreh. eljárás folyamán netalán elkövetett alaki szabálytalanság, vagy az árverési feltételek meg nem tartása miatt tétethetik vitássá; miután azonban a végrehajtás alatt felmerült netaláni sérelmek elbírálása jelen polgári per köréhez nem tartozik, az árverési feltételek illetve vételár fizetés nem teljesítéséből származható jogorvoslatok pedig csak az árverés tényének jogerőre emelkedése után s a végreh. eljárás vezetésére hivatott telekk. hatóság előtt teendők folyamatba;" „ez okokból — alperes ez iránybani védekezése ezúttal birói figyelembe nem vétethetvén — a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga felperesnek stb. odaítélendő volt." Alperes felebbezvén — A b pesti kir. tábla 1876. jan. 18. — 5024. sz, a ítélettel az első bíróságit részben megváltoztatta s felperesnek előjegyzés általi feltételes tulajdonjogot itélt meg, a feltétlenné átváltoztatását az árverési feltételek teljesítésének igazolásától tevén függővé — s felperest egyébb követeléseivel elutasítván ; mert az árverésen való vétel ténye a becsatolt jkönyv másolat által, ugy a tanuk vallomásaival bizonyítva van ugyan, de felperes azt. hogy az árverési feltételeknek eleget tett volna nem igazolta. ^ Alperes továbbá felebbe zésére — A legf. ítélőszék következő határozatot hozott; „mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztattatik s felperes keresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: „Felperes vitatott tulajdoni jogát a kereseti ingatlanok iránt 18G6. márczius 26-kán megtartott árverés tényéből származtatja, mint azon ingatianok árverési vevője; de azt hogy az árverési cselekmény jogerejüvé vált s hogy ő az árverési feltételeknek eleget tett volna, nem igazolta, sőt az árverési felteteleket fel sem mutatta." „Már pedig a hatályban volt ideigl. törv. szab. 143. §. szerint az árverési vevő nem az árverés ténye, hanem az árverési feltételek teljesítése által szerezhette meg a vett ingatlan tulajdonát; és igy felperes tulajdoni igényét még akkor sem lehetne megállapítani, ha ő az árverezési cselekmény szabályszerűségét s jogerejüvé váltát bebizonyította volna." „Elutasítandó volt ez okból felperes keresetével, — fenmaradván azon joga, hogy a mennyiben az árverés folytán alpereseknek vagy ezek helyett fizetéseket teljesített s amennyiben az árverés körül eljárt biró mulasztásai által netán károsodott volna, — kielégítését s kártalanítását az illetőkön annak utján követelhesse." (1876. okt. 24. — 8805. sz. a) Kereskedelem jogi döntvények. Valamely belföldi és bécsi biztosító társaság közt keletkezett viszonbizlositási szerződés érvényteleniteséro irányzott keresetek belföldi keresk. bíróság illetékessége alá nem tartoznak, ha utóbbi ak hazánkban sem képviselője, sem ingatlan vagyona nem létezik; a szerződés pedig Bécsben köt/eteti, habár a belföldi társulat igazgató választmánya állal itt lett is helybenhagyva.