Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 76. szám - A bagatell peres ügyek 4. [r.]

304 zési nehézséget s bonyodalmat, — gyakorlandják azt nem elkülönítve külön körületekben, hanem együttesen, cumulative ugyanazon területen s környéken. Nevezeteden a járásbiró, tú' a községi — 20 ftos — bíráskodáson — a többi bagatell ügyekben egész járása területén fog bíráskodni — daczára annak, hogy azon területen külön bagatell bírák is létezendnek. Tehát ugyanazon járás területén egyszerre, együtt bagatell bírák leendnek a járásbirák, szolgabirák, és a városok, nagy községek s körjegyzői szövetkezetek békebirái. Ugy hogy igen sok helyütt ugyanazon városban háromféle bagatell bíró székelend: a jbiró, szolgabíró és a békebiró. Ekként a járásbirák bagatell ügyi concurrentiája a szolgabirákkal s békebirákkal rendszeresítve lesz — ugyanazon területen. Ezen kívül leendnek azután szintén bagatell ügyekben — de csak 20 frtig — — a községi bíráskodás közegei, — és ezek ismét különbözők leszuek. — A nagyobb s rendezettebb tanácsú városokban bizonyos kijelölt közigazgatási tisztviselők, — nagy községekben a biró s tanács tagjai, kis községekben pedig a községi előjárók lesznek a bagatell birák. A községi bíráskodásnál szabályul az állitatikugyan fel, hogy azt csak az imént említett községi közegek gyakorolják ; de ettől is lesz kivétel, — miután megenged tetett, hogy azon városokban, nagy és kis községekben, melyekben külön bagatell — vagy is békebirák fognak alkalmaztatni, ott ezek a községi 20 frtos biráskodással is felruházhatók. — Tehát még a csekély községi bíráskodás közegeinél sem leend egyformaság. És mindezen tarkabarka közegekkel — 20 fton túl — a járásbíróságok nemcsak — mint fent láttuk — átalában fognak concurrálni, hanem még azon kiküldöttjeik által is, kik a járásnak az igazságügyi minister által elrendelhető több szakaszokra való felosztása folytán, a járás több helyein törvénynapokat fognak tartani. Ha ehhez azután még hozzávesszük, hogy ezen közegek az államkormányzatban különböző, más és más helyet foglalnak el; hogy mint ily közegek szinte kü.önböző szervezettel bírnak; és hogy az alárendeltség és vezetés tekintetéből sem esnek hasonló szabályok alá: mindezekből könnyen alkothatunk magunknak képletet azon furcsa quodlibetről, mielyet a bagatell ügyi organísatió fog előállítani. így az alsó fórumon a bírósági rendszernek izon alapelve-' az egyszerűség, egyformaság, egyöntetűség — mely a jogs .olgáitatás egyik legfontosb előnyéül szolgál, — s a melynek correct keresztülvitele a franczia szervezetet világszerte bámulat tárgyává tette — nemcsak ícm lesz az uj reform által legalább is megközelítve, de sőt teljesen ki lesz zárva s lehetetlenitve. — És mily következményekét fog ez a jogéletben maga után vonni? Kétségtelenül magát a jogkeresést isnehéziteni fo^ja, mert nem leend könnyű feladat az oly sokféle egyesnró között s oly különböző hatáskör mellett, az illetékességet felismerni, a az egyes jogügyekre hivatott közeget fdtalálni. — De különösen akadályozni s lankasztani foga a törvénykezés gyorsaságát és szabad mozgását azon elnaradhatlan körülmény folytán, miszerint az illetékeségi összeütközések napirenden leendnek s ezek oly zavarokat fognak előidézni, melyek a jogkereső nép helyzetét felette súlyossá teendik. Ezen illetékességi zavarok s nehézségek már magokban véve is képesek lesznek meghiúsítani a közelség nin| den előnyeit. — És azokat még szaporítani fogja azon j különös verseny, mely ezen bírósági közegek közt — természetük g törekvéseik különbözőségénél fogva okvetlenül kifejlődni fog — s melynek nem csekély hátrányai lehetnek a jogéletben. Jogeset. Midőn több helyrajzi számok alatt bevezetett birtoktestnek egyes alaprajzi számaira nézve a vagyon közösség megszüntetése kéretik, az csak a lelek közös beleegyezésével eszközölhető. — E nélkül a közösség megszüntetése csak az egész birtoktestre vonatkozólag rendellethetik el. KirschnerFerencz — Winkler Nándor e. a farkasdifalvi 101. ez. telekjkönyvben 6 — 10. 14. és 17. sorszámok alatti ingatlanokból az '/3 résznek kihasitása, illetőleg ezen részre vonatkozólag a vagyoni közösség megszüntetése iránt a szombathelyi tsz ék előtt 1876. május 3-án pert indított. A törvényszék 1876. sept. 2. hozott ítéletével a tulajdonjog megállapítása iránti kérelem mellőzésével, többiben felperesi keresetnek helyt adott s alperest kötelezte az 1/3 ingatlanoknak felperes birtokába leendő bocsátásira azon indokolással: miszerint a tulajdonjog felperes nevére bekebelezve levén, annak bírói kimondása felesleges; az elkülönités pedig elrendelendő, mert, az '/3 rész tulajdona felperest illeti alperes beismerése s a telekkönyv kimutatása szerint. Ezen tulajdonjog alapján felperes követelheti, hogy az osztatlan közösségben lévő s a keresetben felsorolt fekvőségekből a közösség megszüntetésével az őt megillető //3 rész természetben kihasitassék ; mert alperes nem bizonyította, hogy felperes az illető '/3 részt már kihasítva tényleg birná: azt sem bizonyította, hogy az eszközlendő kihasitás czélszerütlen, a gazdaság vezetésére káros volna s nevezetes érték csökkenést eredményezhetne. A bpesti kir. tábla 1876. decz. 18. — 6146). sz. a az első bír. ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével elutasította: „mert jóllehet a közös tulajdonos jogositva van valamely birtoktestből járó illetményének kihasitását, illetve a vagyon közösség megszüntetését kérelmezni; miután azonban a birtoktest jogilag egy egésznek tekintendő, s az ő közös tulajdonjoga is az egész birtoktestnek egy számszerűleg meghatározott hányadára, s nem az egyes részletekre vonatkozik, — a közösség megszüntetése is csak az egész birtoktest s nem annak tetszés szerint kiválasztandó részleteire foghat helyt." Felperes felebbezvén — A legf. ítélőszék következőleg itélt: A kir. tábla ítélete az abban foglalt iudokoknál fogva, de főleg azért is helybenhagyatik; „mert habár kétségtelen is, hogy az 1871. 54. t. cz. értelmében a vagyon szét darabolásához felsőbb engedélyre szükség nincs; — felperes keresetének helyt adni nem lehetett; mert oly esetben, midőn valamely több helyrajzi számok alatt bevezett birtoktestnek egyes helyrajzi számaira nézve a vagyon közösség megszüntetése kéretik, az csak a felek közös beleegyezésével eszközölhető ; ennek hiányában azonban a közösség megszüntetése csak az egész birtoktestre rendeltethetik el; tekintve pedig, hogy alperes az egyes helyrajzi számok alatti ingatlanságok felosztásába, illetőleg a vagyon kö-