Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 74. szám - A bagatgell peres ügyek 2. [r.]

297 telt összeg fizetésére kötelezni kellett; a papirok felperesileg előadott értéke el fogad an ló levén, mert eltekintve, attól, hogy a/, óvadék papiroknak az^. szerződésben emiitett 8300 frt értékére való tekintettel, alpereseket terheli bizonyítása annak, h ?gy a papírok tőzsdei árfolyama 1876. decz. l-jén csekélyebb volt — alperesek a papírok általuk részletezett értékét különben sem kifogásolták s igy a kereseti érték bizonyítottnak veendő'." A b pesti kir. tábla f. év május 1. — 2077. sz. a. az első bíróság Ítéletét megváltoztatta, s felperest keresetével ezúttal elutasította — következő indokokból : „Felperesnek az eltűnt Glauber Adolf jogutódjaként fellépő Glauber Mária által kiállított engedményre állapított kereseti joga alperesek által kétségbe nem vonatván, felperest a kereseti jogát beismerő alperesek ellen intézett keresetével, mint időelőttivel elutasítani kellett következő okokból." „Az A. alatti szerződésből ugyanis az tűnik ki, hogy azon alkalommal, midőn az eltűnt Glauber Adolf jogutódjául elismert Glauber Mária, a férje s alperesek között fennállott társas viszonyból származható kötelezettségek alól felmentetett, — elhatároztatott egyszersmind az is, hogy a Glauber Adolf által a határőrvidéki erdőüzleti társulatnál óvadékul letett értékpapírok, a most nevezett társulat által kiadott letéti elismervény kibocsátása mellett, Glauber Máriának legfeljebb 1876. decz. l-ig kiszolgáltassanak; és hogy ezen óvadék papiroknak annak idején leendő pontos kiszolgáltatásáért alperesek szavatosságot vállaltak." „Tekintve azonban, hogy az értékpapírok letételéről szóló elismervény nem alperesek, hanem felperes, illetőleg jogelődje kezei közt volt, az óvadékot birtokló erdőüzleti társulat pedig a nála letett értékpapírokat elismervényének visszaszolgáltatása nélkül ki nem adhatta ; és azon elismervény kiadását csak is az azt birtokló teljesíthette: a dolog természetéből önkényt folyik, hogy az óvadékul szolgáló értékpapíroknak kiszolgáltatását csak is felperesnek illetőleg jogelődjének lehetett s keliett az óvadékot birlaló társulatnál szorgalmazni; s csak akkor ha ezen kérelem megtagadtatott volna, még pedig oly okokból, melyek felperesnek vagy jogelődjének nem saját személyes, hanem a kérdéses társasági viszonyán alapulnak, — lehetett csak felperesnek alperesek ellenében keresettel fellépni." „Már pedig felperes, az alperesek határozott tagadása ellenében be nem bizonyítván, hogy az erdőüzleti társulat a kereseti értékpapíroknak általa kérelmezett kiadását megtagadta volna: keresetével mint időelöttivel elutasítandó volt." A legf. ítélőszék következőleg itélt : „A másod bírósági Ítélet megváltoztatásával, az első bírósági Ítélet hagyatik helyben — az abban felhozott indokoknál fogva." (1877. sept. 12. — 519. sz. a.) A melleit, hogy valamely kereskedelmi társaság feloszlását egyik társ elhalálozása szükségkép minden esetre nem eredményezi, — ily esetben a törvény alapján bekövetkezeti feloszlást az életben maradi társak s az elhunyt társ örökösei egyező akarattal elháríthatják. Blau Jakab nagy kanizsai kereskedő ugy is mint fivére s érdektársa Blau Bernát megbízottja és Gámosi előbb Stelözer Fiigyes bpesti kereskedő — Hertelén dy Béla nagy-kaniz-ai ügyvéd képviseletében — | ,M. Blau fiai' közkereseti társaság czég egyik tagja Blau Józsefnek elhalálozása folvtán a társaság feloszlásának a ker. c égjegyzékbe leendő bevezetése, a felszámolás elrendelése s a felszámolók kirendelése iránt — a n.-kanizsai tszék mint keresk. bírósághoz kérelmet nyújtottak be. A tszék 1876. decz. 29. — 10 14J. sz. végzésével: „tekintve, hogy folyamodók néhai Blau József, mint az M. Blau Söhne közkereseti társ. czég beltagja utáni öröködési jogukat, a hagyatéki bíróság e részbeni végzésével nem igazolták; sőt azt hogy Blau József végrendeletet, hagyván hátra, abban özvegyét jelj é ki örökösül, — tagadásba nem is vették, — az általuk benyújtott azon kérelmükkel, hogy a nevezett czég feloszlottnak kimondatassék stb. stb. ezúttal elutasitatnak." A kir. tábla f. év május 1. — 2213. sz. végzésével az első* bíróságit megváltoztatván elrendelte, hogy a nevezett közkereseti társaságnak, melynek beltagjai Blau József s Blau Nándor voltak, Blau József társtag halála folytán — feloszlatása a czégjegyzékbe bevezetéssék s közhirré tétessék, egyúttal egyik felszámolónak Blau Nándort kinevezte s Blau Jő/.sef jogutódait, illetőleg a tszéket utasította, hogy azok képviseletében egy közös felszámolót nevezzen ki. Indokok: „A ker. törv. 98. § 2. p. szerint a közkereseti társaság, ha beltagja meghal s ha szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt tag örököseivel folytatassék, feloszlik. Ily esetben pedig ugyanazon törv. 108. §. szerint felszámolásnak van helye." „Eltekintve tehát azon vitás s ez uton el nem bírálható kérdéstől: hogy az elhalt B au J. kizárólagos jogutódaiként kik tekintendők, — miután a ker. törv. 10 4. §. szerint a társaság feloszlása már az életben maradt társtag Blau Nándor által bejelentendő s a felszámolási eljárás elrendelendő lett volna; ennélfogva a feloszlatást elrendelni stb. stb. kellett." „Minthogy azonban az elhalt Blau J. jogutódaiként fellépő személyek között az öröklési jog vitás; közöttük pedig, — kik a ker. törv. 108. §-hoz képest felszámolóként közös képviselőt tartoznának kinevezni, ezen közös képviselő iránt megállapodás nem jött létre: egy érdektelen személynek részükre leendő kirendelését a tszék legczélszerübben eszközölheti." A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott. „A másod bírósági végzés megváltoztatásával az első birósági végzés indokainál — s még azért is helybenhagyatik;" „mert eltekintve attól, hogy a ker. törv. 98. §. a p. szerint is a kereskedelmi társaság feloszlását egyik társasági tag halála nem minden esetben ei-edményezi, — a társaságnak egyik társasági tag halála folytán a törvény alapján bekövetkezett feloszlását az életben maradt társtag s az elhunyt társ örökösei egyező akarattal elháríthatják; — teljesen szabadságukban állván szerződésileg akkép intézkedni, hogy a társaság közösen, avagy a 102. §. utasítása szerint az örökösök kilépésével a többi tagok által folytatassék." „Nem levén ezek szerint egyik társtag halálának a tényleges feloszlás és felszámolás szükségképi következménye — az első f. tszék a biróilag el nem ismert örökösök részéről egyoldalulag tett azon kérelmet, hogy a társasági czég feloszlása a czégjegyzékbe bevezetessék s felszámolók rendeltessenek — helyesen tagadta meg." (1877. sept. 17. — 570. sz. a.) 74*