Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 5. szám - Adalék a polgári törvénykezési rendtartáshoz 1. [r.]

IS betegségüknél vagy távollétüknél fogva képtelen egyének érdekében, részint más fontos tekinteteknél fogva is hivatalos nyomozás és megállapítás tárgya s mivel ugyanazon örökségre sokszor többen hivatalosok, igen elhibázott dolog lenne, ha az igazságszolgáltatás közege egy alperesnek — talán, hogy többi örököstársait kijátszhassa — elfogadná teljes bizonyíték gyanánt abbeli beismerését, hogy ő az egyedüli jogutód azon javakban, melyekből felperes követelését kielégitetni czélozza. — De a keresetben írományszerüleg igazolandók ^ezek már azért i<, hogy makacsság esetén felperes kedvező Ítéletet remélhessen s kérdés, hogy ha a tárgyaláskor pótolná felperes mulasztását a kívánt okmányok becsatolásával, miután ezek az ellenféllel közölve nem voltak, — lehet e alperesre a hallgatólagos beismerést is rádisputálu;. — Különben is az iratok megszerezhetők ; mertmig az örök- j ség hatóságilag rendezve nincs, örökösi minőségről ugy, j hogy ennek jogbeli következményeket tulajdonithassunk j — szólni sem lehet. 3. Ha a marasztalt fél tárgyalás után, melynél sze- j mélyesen adta elő védelmét — elhal: az ítélet kivel köz- ] lendő, hogy annak kényszer utján is foganatot lehesseu j szerezni? Ügygondnok rendelendő-e, vagy pedig a fel- ! peres által bejelentendő s kellően igazolt örökösöknek kézbesítendő az iltélet? Vagy elég, ha van, közleni azt a hagyatéki gondnokkal — ugy, mint a régi váltó eljárás a váltó óvásokra uézve rendelte. Ez esetnek praecisirozott megoldása elengedhetetlen j annálinkább, mert hogy ez mostani perrendünkben nincs j megoldva, sajnosán érezzük hiányát naponta. Véleményt, hogy mikép lenne e kérdés czélszerüen ; megoldható, ehelyütt nem nyilvánítok ; mert e kérdés maga egész hosszú értekezést kívánna, s ezt nem illeszthetem ily szük keretbe. 4. Ha ügyvéd helyett oly bejegyzett joggyakornoka jelen meg a tárgyaláson, ki még nem teljes korú: j tekinthető-e az általa képviselt fél meg nem jelentnek; vagy a mi minden napi dolog, ha ily joggyakornok jár közben a végrehajtásnál, — bár helyesen járt el s kellőkép érvényesité a fél jogait: érvénytelen-e azért az eljárás ? E kérdések megoldása szorosan véve talán nem is tartoznék a perrend keretébe; mindazáltal, miután az ügyvédi rendtartás nem tiltja, hogy kiskorú : ügy véd s bejegyzett joggyakornok lehessen, — s még is megtörtént, hogy csupán ez indokból felsőbb bíróságaink meg semmisítették az eljárást: már a tévedések elkerülése szempontjából is kívánatos, hogy leginkább ott, hol a kiskorúnak bepereltetéséről szól a perrend, e dolgokat is érintse meg. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A részvények oly kikölcsönzése, melynél a r szvények közelebbről meg nem halároztatlak, számaik meg nem jelöltetiek, — melynél tehát a kölcsönvevő azok természetbeni visszaadására nem is kényszeríthető^ — haszon kölcsönnek (commodaium) nem tekinthető, hanem csak közönséges kölcsönnek {mutuum) melynek tárgyául szolgáló részvények tulajdonjogilag szereztetnek meg s igy a visszaadásnál hasonlók által helyellesilethelnek. Ily kölcsönügylet tehát kereskedelmi ügyletet képez, mely a keresk. bíróság illetősége alá tartozik. Kramer J. pesti bejegyzett keresk. czég — Kovács Sándor Iosonczi ügyvéde, a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt, 1876 nov. 7. keresetet támasztott 3 darab egyenkint 1000 frtról szóló Iosonczi gőzmalom részvény s ezek után 1876. óta folyó szelvények természetbeni kiadatása s az időközben lejárt szelvények után 1874. s 1875 évre felvette s 810 ftot tevő osztalék, ennek kamatai s a perköltségek megfizetése iránt; előadván mikép alperes 1874. januárban Kuhinka Emiltől azon részvényeket A. nyilatkozataként használat végett kölcsön képen átvett oly feltétel alatt, hogy 3 hónap alatt visszaadandja; mit nem teljesitvén Kuhinka azokat összes szelvényeivel tulajdonjogilag 1876. au gustusban felperesre ruházta. Alperes illetőségi kifogást emelt; mert ö nem kereskedő, de Kuhinka sem az, s a kereseti ügylet nem is kereskedelmi; minthogy a részvények használatra kölcsön öztettek melynél továbbadási szándok nem is foroghatott fenn, azok természetben levén visszadandók. — De szerinte azért sem lehet illetékes mivel az ügylet még 1874-ben keletkezett s járt is le A helyi ille'őség sem forog fenn, mert könyvkivonatra a kereset nem fektettetett s az A. okiratban szabad bíró választás nem köttetett ki. A keresk. tszék 1876. nov. 27. — 129761. sz. végzésével illetőségét megállapította ; mert a keresk. törv. 258. §. 3. p. szerint részvények vétele vagy egyébkénti megszerzése feltétlenül keresk. ügyletet képez: az A. kötelezvény azon kitétele, hogy részvények kölcsönképen vétettek át, a megszerzés fogalmát ki nem zárja; inert jóllehet alperes azokat kölcsöaképen vette át, de szabadságában állott azok helyett a részvények értékét megtéríteni, mi is az ügylet természete szerint tekintettel a keresk törv. 265. §-ban a keresk. ügyletek értelmezésére nézve foglalt szabályra, eshetőleg vételt, s ennek fejében a vételnek megfelelő értékről való kötelezéttségget tartalmazza. Megállapítandó volt a helyi illetőség is mert alperes a részvényeket a Pesten lakó féltől itt vette át, s azok más helyeni visszaadása nera köttetett ki; a dolog természete szerint tehát a kötelezettség teljesítés helyéül Bpest tartandó. Alperes semm. panaszszal élt, melyet ismét arra állapit, mikép a részvények nem kölcsönül, hanem haszonkölcsönképen adattak át, tehát a 258. §. 3. pontja alá eső keresk. ügyletet nem képez. Továbbá hogy az ügylet a keresk. törv. előtt keletkezett s járt le stb. stb. A Semmit ö szék azt elvetette — következő okokból: „A vitássá vált valamely ügylet létrejöttének ideje csak az abból felmerült per eldöntésénél alkalmazandó anyagi törvények tekintetében szolgál irányadóul; ellenben a biróság illetőségére nézve, mely a per megindításakor érvényben levő törvények által szabályoztatik, azon idő befolyással nincs." „Ehhez képest az eljáró tszék mint keresk. bíróságnak jelen perbeni tárgyi illetősége az eljárási rend. 5. §. 1. p. s 30. § értelmében kétségtelen, habár a per tárgyát képező ügylet a jelenleg hatálylyal biró keresk. törvény életbeléptetése előtt lett is megkötve íft „alperes megkisérlette ugyan annak kimutatását: hogy a kérdésbeni ügylet a keresk. törv. 258. §. 3. p. alá sem fogható, mennyiben a kereset alapjául A. alatt fektetett nyilatkozat szavai szerint részvények h a s z o nkölcsön (commodatum) s nem közönséges kölcsön t adása (mutuum) forogna fenn."