Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 69. szám

277 illetőség megtámadva nem levén — a birói illetőséget ( megállapítani kellett." Felhívott fél semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.) s a tszéket ez ügyben illetéktelennek kimondván, felperest az illetékes kereskedelmi bírósághoz utasította; „mert felhivó a nem is feltétlenül számadás tételre, hanem 1119 frt 4 kr. követelés iránti jogérvényesítése végett kereset megindítására, vagy pedig számadás meg tételére irányzott felhívási keresete szerint magát és felhívottat is kereskedőnek lenni állitván, s a felhívási keresetet az együtt űzött kereskedésből származtatván, — ez az egymás közötti tehát közkereseti társasági viszonyból felmerült oly keresetet képez, mely a keresk. eljárási rend. 6. §. 3. p. és 8. §. második kikezdése értelmében, még akkor is kereskedelmi bíróság illetékessége alá tartozik, ha a közkereseti társasági czég bejegyezve nem is volt." (1877. sept. 4. - 12139. sz. a.) A keres. törv. 16. §-szának nem lehel azon érielmet tulajdonítani, hogy az alperest illetőleg nyilván keresk. ügyletből származott kereset z keresk. bíróság körébe nem tartoznék, ha felperes kereskedői minőségét nem igazolta. Müller Lázár és Silberer J. özvegye szegedi kereskedő czég képviselve PolcznerJenő szegedi ügyvéd által — Lövinger M. s neje szinte szegedi kereskedő e. f. év májas 8. a szegedi tszék mint keresk. bírósághoz 562 frt Y75 kr. megfizetésére keresetet adott be — A. számla szerint alperesek részére szállított s/.énáruk vétele s alperesekért tett fizetések s más egyebek után fenmaradt tartozásuk alapján. Tárgyaláskor alperesek kifogásolják az illetékességet. A tszék f. év jul. 9. — 142^)2. sz. végzésével annak helyt adva, magát illetéktelennek mondotta ki; 1. „Mert a keres, eljár, rend, 5. §. 2 p s a keres. törv. 258. §. 1. p. értelmében ezen ügy az azon §§-ban előszabott kellékeknek meg nem felel 2. Meri, az A. B. kivonat hitelesítve nincs; sem azon körülmény ki nem derül, hogy az áruk továbbadási szándokkal vásároltattak; de maga felperes is keresetében előadja, mikép a követelés nemcsak e czimen, hanem más egyebekből is származik, mely körülmény oda mutat, hogy az állítólagos tartozás nem képez keresk. ügyletet; és mert 3. Felperesek kereskedői minőségüket alperesek tagadásával szemben — nem igazolták; miért ha a: ügylet kereskedelmi lenne is, a keresk. törvény alapján (16. §.) jogaikat nem érvényesíthetnék." Felperes semm. panaszszal élt; melyben alaposan fejtegettetik, mikép alperesek sem azt, hogy kereskedők, sem azt, hogy keresk. ügyekkel iparszerüleg foglalkoznak perrendszerüleg tagadásba nem vették; azt pedig nem bizonyították, hogy a számlában felsorolt ügyletek keres, üzletük folytatásához nem tartoznának. Hogy pedig a vásárlások továbbadási szándokkal törtéutek, kitets.ik abból is, mikép a szénáruk rövid idő alatt nagy mennyiségben vásároltattak; s a kereseti követelések legnagyobb része ily vásárlások után származott s így az egész kereset felett bíráskodni a keres, tszék van hivatva °Mert azok közt kik üzleti összeköttetésben van uak, más különböző czimeni ügyletek keletkezése is elkerülhetlen levén, ha a keresetben más, néma vételen alapuló összegek is jelennek meg, de miután valamennyi követelés folyó számlán alapszik, valamennyi a fő követelés s főügyletek birói illetősége alá tartoznak és együttesen érvényesíthetők. A Semmitőszék a tszék neheztelt végzését megsemmisítette 297. §. 5 p. s a tszéket illetékesnek kimondotta ; „mert alperesek nem tagadták, hogy ők kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkoznak, s azt sem tagadták, hogy a kereseti számla szerint nekik hosszabb időn át folytonosan s nagyobb mennyiségben kiszolgáltatolt különböző szénnemü árukat továbbadási szándékkal vették; miután eszerint a kereseti követelés alpereseket illetőleg a keresk. t >rv. 3. 258. §§. 1. s 260. §§-szai szerinti keresk. ügyletből ered, — a 300 ftot meghaladó kereset az eljár szab. 2. p. második kikezdése szerint a kir. tszék mint kereskedelmi bíróság hatásköréhez tartozik; arra nézve tehát a tszék a keres. törv. 16. §. egyrészének helytelen alkalmazásával mondotta ki magát illetéktelennek." (1877. sept. 4. — 18429. sz. a.) A keresetlevélnek a képviseletre vonatkozó szabálytalansága miatt semm. panasz, nem érvényesíthető, ha az valamely társulat részéről az átvételre jogosított személynek kézbesittetetl, s a társulat ily képviselet melleit jeleni is meg. Diamant Ignácz mindszenti lakos — ,T i s z a' biztosító társaság e. Konkoli Imre alelnök képviseletében — 76^) frt biztositott kár összeg fizetésére 1876. decz. 30. a debreczeni tszék mint keresk. biróság előtt pert indított. Megjegyzendő mikép felperes már előbb adott be ez ügyben keresetlevelet, de az kijavítás végett visszaadatott, mert azon a társulat igazgatója ki azt képviseli, nem neveztetett meg. Az első tárgyalási napon f. év jan. 31. a felek viszonosan meghatározták a periratok beírásának határnapjait — melyek elsején f. év febr. 15. alperes társulat részéről kifogásoltatott, hogy a kereset Konkoli alelnök e. intéztetett ki az igazgatóságnak nem tagja s így a társulat képviseletére nem hivatott. De különben belebocsátkozott az ügy érdemébe is s előadta, hogy felperes kára saját előadásaként is még 1i75-ben történt s így a kereset a keres. törv. 487. §. szerint már 1876. június 20-án elévült. A tszék f. év jun. 28. — 5938. sz. a. ítéletet hozván, alperest a keresetben elmarasztalta azon esetre: ha felperes a fóesküt leteszi, mikép a 265 ftos dijváltót az ügynöknek 1875. jun. 20. déli 12 óra előtt átadta — figyelembe nem vétetvén alperesnek azon kifogása, hogy a keresetlevél hibásan intéztetett az alelnök ellen, miután az csakugyan az egyik igazgatónak lett kézbesítve. Alperes társulat ezen ítélet e. semm. panaszszal élt, melyben ismételi, hogy Konkoli kinek képviseletében pereltetett a társulat, nem tagja az igazgatóságnak ; hogy az képviseletre nem jogosított; hogy ugy a keresk. törvény mint az alapszabályok szerint csak az igazgatóság képviselheti a társulatot; különösen, hogy a keres, törv. IS6. §. szerint is a társaságot peres ügyeiben csak az igazgatóság képviselheti (perr. 297. §. 16. p. semm.( A Semmitőszék azt elvetette; „mert miután a neheztelt itélet tartalma ellen a panaszban sem vonatik kétségbe, hogy a kereset panaszló részéről annak a törvény értelmében érvényes átvételére jogosított egyénnek lett kózbesitve; s miután panasztevő társulat az 1. sz. meghatalmazvány szerint a perben igazgató| sága által megjelent, és védekezett, — a keresetnek a 69*