Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 67. szám

269 ki nem mutattatott) — sem gátolhatta azért, mivel nem | lett a czégjegyzékben egyszersmind az is kitüntetve, hogy | a feloszlott társaság üzlete Wabiosch Józsefre ruháztatott át (ker. törv. 19. §.) — a czég hitelezői pedig a társaság nak felosztatlan vagyonára a foglalást a társas viszony feloszlása után is intézhetik (ker. törv. 122. §./' „De mindezektől eltekintve nincs a jelen semm. pa­nasznak jogosultsága már azért sem; mert az abban fog­lalt állitás szerit.t a bizt. végrehajtás foganatosításakor az összeirt dolgok tulajdonosa nem lett vo'na Wabrosch József hanem ennek állítólagos jogutódja ifj. Liptai Pál; minélfogva azon végrehajtási cselekvény ellen csak az utóbb nevezett élhetett volna semm. panaszszal." „Ezekből folyólag a Liptai Pál s társa ellen 1876. apr. 10-kén foganatosított biztos, végrehajtás már rég jogérvényre emelkedvén a 88601. — 1876. évi s 13922, — 1877. évi végzésekkel elrendelt kielégítési végrehaj­tás pedig az előbbinek törvényes következménye levén : a Wabrosch József perügyelóje részéről törvényes jogo­sultság s alap nélkül beadott semm. panaszt elvetni kel­let." (1877. aug. 28. — 16175. sz. a.) A szállítási ügylet kereskedelminek nem tekinthető, ha arra nem kereskedő, mint földbirtokvs saját természtményével vállalkozott. Hahn Jakab fehérvári bej. kereskedő czég— Herzfeld József S>pronmegye csombárdi lakos e. f. év febr. 22. a. sz.-fehérvári tszék mint keresk. bíróság előtt 492 frt fizetésére pert indított — mert A. könyvki vonat szerint alperes termény-szállításra vállalkozott, arra 2565 ftot fel is vett, de csak 2073 frt értékű árut szállított; a kereskedői illetőség mindkét fél kereskedői minőségén s a szállítási — tehát kereskedelmi ügylet természetén alapulván. Alperes kifogásolja az i 111 e t ós é g e t. A fehérvári tszék azt elvetette s illetőségét megállapította; mert az A. könyvkivonatból s a nem ki­fogásolt C—H. alatti levelekből kétségtelen, mikép alpe­res felperessel oly üzleti összeköttetésben állott, melyben magát ingó dolgok szállítására kötelezte. S habár alperes keresk. minőségét tagad;a; — minthogy az ügyletet a ker. törv. 258. §. 2. p. szerint keresk. ügyletet képez — alpe­res illetőségi kifogása elvetendő volt; a helyi illetőség e. kifogás sem vétethetvén figyelembe, miután felperes ke­resk. könyvei e helyütt vezetetnek. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszéka fehérvári tszék végzését meg­semmisitette (297. §. 4. p.); „mert felperes keresetét a birói illetőség tekinteté­ből a ker. törv. 258. §. 2. pontjára állapítja, minthogy az ügylet szállítás elvállalásából ered „miután azonban maga felperes által D. E. alatt csatolt okmánycjkból kitűnik, hogy alperes a szállítandó árukat nem másoktól szerezte meg, hanem mint földbir­tokos azokat maga termesztette; az pedig hogy alperes kereskedő legyen, ennek határozott tagadása ellenében mivel sem igazoltatott, s így a keres. törv. 258. §. 2. pontja nem helyesen érteltneztetvén, ezen ügylet alperest illetőleg kereskedelminek nem tekinthető1 önként követ­kezik, hogy az eljáró bíróság ez ügyben nem illetékes (eljár. rend. 5. p. 2. p. végkikezd.") (1877. augustus 21. — 12960. sz. a.) A biztosító társulat főügynöksége állal az aliiyynök ellen, a visszatartott biztosítási dijak megfizetésére irányzott kere­sel a kereskedelmi bíróság hatásköréhez nem tartozik. — /// figyelembe nem vetethetik, hogy a keresel tárgyára nézve a tör­vényszék mint nem kereskedelmi bíróság különben is illetékes lenne. Reisner s Pollák aradi czég minta ,T i s z a1 biztositó társaság aradi főügynöksége — Kocsuba Pé­té r szabadhelyi községi jegyző azon társulat a 1 ü g y­nöke e. 1*76. nov: 9, az aradi tszék mint keresk. bíró­ság előtt 351 frt fizetésére pert indított; minthogy alpe­res a társaság által biztosítási ügyletek kötésére megbí­zatván, mint a társulatnak ily meghatalmazottja csak­ugyan kötött is ügyleteket, s a dijakat felvette; de az A. könyvkivonat szerint a kereseti összeget át nem szolgál­tatta. A biztosítások elvállalása pedig absolut keresk. ügylet s alperes kereskedelmi Jmegbizottként is szerepel, jelen ügy mint a keres, főnök s megbízottja közti per ke­resk. illetőséghez tartozik. Alperes k i fogáso 1 v á n az illetőséget — Az aradi tszék f. év július 2. kelt végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert felperes czég mint a társaság aradi főügynöksége, illetve keresk. meghatalmazottja alperest saját részére kéri elmarasz­tatni; s miután felperes azt, hogy a ,Tisza1 nevében perek folytatására jogosítva lenne nem igazolta, jelen ügylet a frlperesi czég mint a Tisza meghatalmazottja s alperes, közt fenforgó viszonyból bírálandó meg; miért is miu­tán felperes czég meghatalmazotti minőségénél fogva ezen viszony nem tekinthető olyannak, mely a ker. elj. reud. 6. §. 8. p. szerint a főnök s ennek meghatalma­zottja közti peres kérdésekben a keresk. bíróság illetősé­gét vonná maga után; másrészt maga az ügylet a keres, törv. 2ő8. §. szerint felperesi czéggel szemben s alperes irányában feltétlen keresk. ügyletet nem képez stb. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszkodó czég tekintettel á keres. törv. 43. §. rendelkezésére, ki nem mutatta, hogy a /Tisza'' bizto­sitó társaság nevében mint annak keresk. meghatalma­zottja perek folytatására jogosítva lenne; különben pe­dig a közte s alperes között fenforgó vis ony az eljár, rend. 6. §. 8. pontja alá nem vonható ; s es érint a tszék a keres, birói hatásköréhez nem tartozó keresetre nézve helyesen mondotta ki magát illetéktelennek; minthogy a kereskedelmi birói rendes eljárás különbözőségénél fogva az figyelembe nem vétethetett, hogy a kereset tár­gyára nézve a tszék mint nem keresk. bíróság különben is illetékes lenne." (1877. aug. 21. — 17089. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A perrend szabályai nem zárják ki, hogy az árverési vevő a jelzálogos hitelezőkkel a kielégítési sorrend megállapí­tása előtt is egyezkedhessék. Robéli Károly — Fonódy Ádám e. a b.­gyarmati tsz éknél végrehajtást tett folyamatba, melynek folyamában ingatlan javaira megtartott árveré­sen, a/ok Donnán Ferencz részére lettek leütve, ki azon­ban jogát jelzálogos hitelező Kacskovics Károlynak en­gedményezte. A b.-g y a r m a t i t s z é k f. év márczius 2-kán hozott végzésével kimondotta mikép Kacskovics K.árverési vevő irány ábanjogutódi minősége tudomásul véte­tik; ellenben az általa végrehajtást szenvedett hitelezői­67*

Next

/
Thumbnails
Contents