Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 67. szám

Budapest, 1877. kedd, september 4. 67. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Haszonbérletbőli kimozditás. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntv. Jogeset. A haszonbérlet a szerződési határidő lejárta előtt meg­szüntetett* n, a haszonbérelt földbirtok a szerződés értelmében a gazdasági év leteltétel bocsátandó a tulajdonos birtokába — azon földek kivételével, melyeken függő termés nem létezik, s melyek azonnal átadandók, hogy a tulajdonos az őszivetésre szükséges gazdasági munkákat kellő időben, a bérlemény végle­ges elhagyása előtt is végeztethesse. Dréher Antal képviselve Köruyei Ede bpesti ügyvéd által — Posztoozky Károly s érdektár­sai e. haszonbérből kimozditás, illetőleg a haszonbérlet megszüntetése iránt a bpesti IV. ker. járásbíró­ság előtt pert inditott. A jbiróság f év febr. 12. - 5417. sz. a. ítéletet hozott, melyben kimondotta: mikép alperesek néhai Posztoczky Károly örökösei kötelesek néhai Posztoozky Károly és" Örményi Pál között fenállott, 1868. okt. 1 tó'l 1878. sept. 30-ig terjedő bérleti szerződés hatályon kí­vül helyezése mellett, az ezen szerződés alapján bírt bér­letet azonnal végrehajtás terhe mellett egyetemleg elhagyni, — s 69 frt 85 kr. perköltséget megfizetni — következő indokokból: „Alperes részéről felhozott azon kifogás, hogy Posz­toczky Kálmán, Posztoczky Károlynak 1-ső házasságá­ból született gyermeke levén, a mostoha anya mint gyámja által idézhető nem volt, tekintetbe nem jöhet; miután alperesek tartoztak volna igazolni, hogy kiskorú P. Kálmán mint 1-ső házasságból származó gyermeknek gyámja nem a keresetlevélben megnevezett özv. Posz­toczky Horvát Krisztina, és hogy a gyámhatóság által más gyám lett volna kinevezve — mi nem bizonyit­tatott." „De eltekintve ettől, az alperesi 3. sz. okmányból kitetszik, mikép ezen bérleti viszonyra nézve a jelen keresettel szintén 3-ad r. alperesként beidézett Posz­toczky Lajos ügyvéd, mint az elhunyt bérlő családi megbízottjának válván magát, — feltéve, hogy a fenti kifogás figyelembe vehető lenne. — ezen utóbbi körül­ménynél fogva néhai Posztoczky Károly örökösei, ugy a nagy — mint kiskorúak érclekében kellőleg képviselve tűnnek fel." „Alpereseknek az örökségi minőségük megtagadása szinte nem volt figyelembe vehető, mert nem tagadják, hogy ók Posztoczky Károly gyermekei s törvényes örö­kösei ; azt pedig, hogy kivülök bárki más örökölt volna, nem is állítják, annál kevésbé igazolják." „Az ügy érdem tekintetében: beismerik hogy az édes atyjok által bérelt birtok után az 1876. okt. 24-kén le­járt 5300 frt haszonbért megfizetni tartoztak volna; azonban Ürményi Pál volt tulajdonos még 1876. febr. 19. a 3. sz. nyilatkozat szerint beleegyezett, miszerint a néhai Posztoczky Károly által letett 5300 frt cautiót, melyet a tulajdonos a bérlet utolsó félévi haszonbér — összegébe beszámíthatott — 1876. febr. 24-töl 1877. april 23-ig terjedő bérleti félévi haszonbéri összegbe számítsák be, mely összeget tényleg be is számítván; — szerződés-szegőknek nem is tekinthetők. — Alperek ezen kifogása azonban mellőzendő, miután a felperesi G. alatti — 3-ad r. alperes Posztoczky Lajos mint az elhunyt bérlő családi meghatalmazottja által aláirts a 3. sz. alat­tival azonos tartalmú nyilatkozat, ugyancsak Posztoczky Lajos által fenti minőségben aláirt //. a. nyilatkozat ta­núságaként, jogerejét csak az esetben tartja fenn, ha Ür­ményi Pál birtokát azon időben, melyben ezen haszon­bérleti részlet esedékes leend, nem több mint 45°,00l) frt fogja terhelni. — AB. aletti adásvevési szerződés pedig igazolja, hogy felperes a kérdéses haszonbért 1876. sept. 13 án megvásárolván, a C. telekk. kivonatként 1876. okt. 18-kán tehát az alperesek által eszközlendő bérfizetés nauját már megelőzőleg alig néhány 1000 frt terhelte; s ig_j^ alperesek azon jogukkal, mely 450,00 ) frt teher té­tel fenállásához volt kötve, felperes hozzájárulása nélkül nem élhettek." „Végül alperesek azon kifogása, hogy ők az adás­vételről értesítve nem lettek, megczáfoltatik a D. alatti Posztoczky Lajos családi meghatalmazottnak kézbesített kérvény által, mely az adásvételről őket értesítette — valamint arról is, hogy miután azon feltétel, melyhez a cautió beszámithatása köttetett, fen nem áll, alperesek a bérösszeg készpénzbeni megfizetésére felhiva lettek." „Tekintve pedig, hogy alperesek nem tagadják, mi­kép előbb Ürményi Pál—jelenleg felperes tulajdonát ké­pező birtokrészt ugyanazon haszonbóri szerződés alapján s ugyanazon feltételek mellett birlalják; és nem tagad­ják, hogy a hivatkozott szerződés 20-ik p. értelmében a szerződésben vállalt kötelezettségek bármelyikének részben vagy egészbeni nem teljesítése esetén, joga van felperes­nek a szerződést megszakitottnak tekinteni s magát an­nak tulajdonába tettleg behelyeztetni. — A fent előadot­tak által pedig a szerződésszegés kellőleg igazolva levén — a bérleti szerződés megszüntetése mellett, alpereseket a bérlet azonnali elhagyására stb. kötelezni kellett.* A bpesti kir. tábla f. év márczius 21. 13401. sz. a. következőleg itélt: „Az első bíróság ítélete oly módosítással, hogy al­peresek tekintettel az idő előhaladtára, a haszonbérlet tárgyát képező ingatlant, csak a szerződésben jelzett gazdasági év leteltével, vagy is 1877. okt, 24­kén lesznek kötelesek felperes birtokába visszabocsátani — helybenhagyatik, indokainál fogva, annyival is in kább, mert alperesek haszonbér fizetési kötelezettségét a H. alatti nyilatkozat értelmében megállapító azon tény­körülmény, hogy haszonbérbe adó Ürményi Pál birto­kát 1876. okt. 24-kén 450000 frt nem terhelte, tettleg

Next

/
Thumbnails
Contents