Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 64. szám

254 delkezhessék és azok jellegét fentartsa fiai javára; az akkor érvéyben volt törvényes öröklési szabályokat tehát épen nem kívánta alkalmazni, különben végrendeletet sem tett, avagy abban a törvényes öröklést leányai ja vara is szabályozta volna; mert: ad 4. örökhagyó nem is nagy atyja Szabó Pál, hanem atyjaSzabó László után — és nem t ö b b, m i n r 81/i p ó z n a ő s i t ö r ö k ö 1 v é n, e szerint bátrahagyott 49'/3 pózna utáni javai a redemtor Szabó Pál tói, Szabó Lászlóra is csak 25 pózna ösi mennyiségben háramlott és a k ö /. ö s a t y a Szabó Lászlótól örök-j lött 8'/3 pózna ösi javakat képviselőknek! már csak arithmetícailag sem tekinthetők. A kereset történeti részének elleniratilag még alpe- : rések részéről is elismeréssel fogadott világos kiderítése a 1 kereseti jogalapnak törvényes bizonyítékokkal sikeres ] megoldásával szemben, valóban rendkívüli meglepők a t. kir. itélő tábla Ítéletének indokai, melyek mind meg j annyi negátióját képezvén a bizonyított tényeknek, az azokban nyilvánuló álláspontot mással, mint az ügyállás félreértésével egyáltalán nem is meuthetni. A Jászkun örökösödési viszonyok és esetek a rendelkezéseiben igen szük korlátok közé szorított statútumok alapján sajátságosan fejlődtek, és elbírálásuknál \ ugyan a speciális gyakorlat sem téveszthető sem elől, de bár annak jelentőségét ezen ügy megbirálásánál sem lehet egészen ignorálni, maga a statútum is határozott alapot nyújt a fenforgó örökösödés akképi megoldására, a miként az az első bírósági iiélettel megoldatott! * * Közöltem a beadott fölebbezés folytán, ezúttal a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék elbírálása alatt álló ezen jogesetet már csak azért is, mert az ily perkérdések mind inkább ritkán fordulnak elő; és mivel hiszem, hogy j a szakközönségre nézve nem lesz érdektelen tudni, mikép fogja a legfőbb Ítélőszék a per gordiusi csomóját képező | azon kérdést véglegesen eldönteni: hogy a kereset tárgyát képező javak mennyiben ősi és' mennyiben szerzeményi minőségűek, — an- j nak idejében nem mulasztom el e szaklap hasábjain a j legfelsőbb ítéletet is közzé tenni. Kiss Antal. j Kereskedelem jogi döntvények. • \ A hibásan szerkesztett keresetlevél folytan a képviselet \ kérdése az ellenfél minden további észrevétele nélkül a tárgya- \ láson tisztába hozatván, a semm. panasz arra többé nem álla pitható. Az ,Első osztrák magyar ezukorgyárj részvény társulat' — LámiG-yörgy ipolysági kereskedő e. 200 frt fizetésére 1876, okt. 9. sommás keresetet támasztott az a r.-maróth i j ár ás — mint k eresk. bíróság előtt — nem teljesített 100 m. spodium szállításából kifolyólag, mit ar.-inaróthra a társulat ezukorgyárába kötelezett. Alperes a több ízben elhalasztott tárgyalásnál az illetőséget nem kifogásolja, hanem tagadja hogy ,Első magyar osztrák ezukor gyártársulat' mint jogi személy léteznék; továbbá kifogásolja, hogy valamely tár sulat mint jogi személy közvetlenül felléphessen keresettel a képviseletére feljogosított igazgató megnevezése nélkül ; s hogy az ügyvédi meghatalalmazás is ily aláírással érvényesen kiállítathassák. Á j bíróság f. év május 11. — 4682. sz. a. ítéletet hozott, melyben felperes iélperességét megállapította, és alperest a kereset értelmében elmarasztalta; mert felperes a keresetben megjelölt czéggel bejegyezve levén; a mennyiben pedig a kereset az igazgatóság megjelölése nélkül hiányosan nyújtatott be, ezen s a képviseletben észlelt hiányok a persorán a ker. törv. 18?. 1 ^6. §£-nak megfelelőleg pótoltatván, a felperesség megállapítandó volt. Az érdemre nézve stb stb. Megjegyeztetik mikép a biróság által az ar.-maróthi tszéknél létező ker. czégjegyzék megtekintetett, s annak 18-ik lapján az ,Első oszt. magyar ezukor gyártási részvénytársaság' bejegyezve találtatott. Alperes a f. év május 11. —- 4682. sz. ítélet e. semm. panaszt adott be: — melyben ismételi, hogy felperesként fellépő ,Elsö oszt. m. ezukorgyár társulat' nem létezik stb. hivatkozik arra mikép a czégjegyzékben ,cznkor gyártási részvénytársaság' áll — mig a keresetlevélen .ezukor gyár' van irva, mi két elütő fogalom, melyet a biróság felperestől nem fogadhatott volna el; annál kevésbé rendelhette el annak kiigazítását, s az igazgatósági tag kijelölését felperes társulat képviseletére. A Semmitőszék azt elvetette ; „tekintve, hogy a felperesként fellepő részvény társulat képviseletének kérdése az 1877. inátez. 1.9. kelt végzés folytán apr. 14-kéu folytatólag megtartott tárgyalásnál a törvénynek megfelelőleg tisztába, hozatott, s ez alkalommal alperes részéről a társulat képviselete e. többé semmiféle észrevétel nem is tétetett ;•• „tekintve továbbá, hogy az: váljon a keresetben czimzett társulatunk a tárgyalás alkalmával felhozott körülményeknél fogva van-e kereseti joga? érdemi kérdést képez, mely felett határozni a Semmitőszék hatásköréhez nem tartozik, s hogy ezek szerint a se mm. panasz törvényes alapot, nélkülöz." (1877. aug. 14. — 14647. sz. a.) A választott biróság alakítása iránti eljárás kereskedelmi ügyekben meg nem indítható, ha annak kikötése a szerződésben a bimk számara. tehát egy lényeges feltélelve nézve a perrend szabályainak meg nem felel. Schuller József szabadkai kereskedő — Hajtás Lipót ugyanottani kereskedő e. — a társasági czégjegyzék 34-ik lapján bejegyzett „Schuller és Hojtás" czégből való kizáratása és költségei megfizetése iránt a szabadkai tszék mint keres, biróság előtt f. év jan. 8. keresetet támasztott — kérvén az A. szerződés szerint 1876. évben alakult közkereseti társaságjok feloszlatását kimondatni. A szabadka i tszék f. év július 5. — 8702. sz. a. hozott végzésével magát jelen ügy elbirálására illetéktelennek mondotta ki; mert az A. társas szerződés 17-ik pontjában a felek közt felmerülő peres kérdések elintézésére választott biróság köttetett ki. Felperes a fentebbitszéki végzés e. semm. panasz t adott be. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 5. p.) s a tszéket szabályszerű további eljárásra utasította; „mert a keresethez mellékelt A. szerződés a perrendtartásnak a választott biróság alakítását szabályozó egyik lényeges feltételének meg nem felel, a mennyiben