Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 62. szám

Budapest, 1877. kedd, augustus 14. 62. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARHOK. Tartalom : Jászkun öröködés. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntv. Egy régi Jász kun örökösödési jogeset. Annak előrebocsátásával, hogy a jászkunoknál az ismeretes elzálogitás alól 1745-ben történt kiváltás (redenitio) alkalmával használt azon kulcs, melynek arányában valaki a váltsági öss éghez járult, később a tagosításnál is kulcs gyanánt szolgált, és hogy Kun-SzentMártonban úgynevezett pózna szerint történt a váltás, minden pózna föld után egy rhenus forintot kelletvén fizetni, a mely póznák területi nagysága azután tagositáskor lőn valójában kitudva és meghatározva. Szabó Katalin és 7 testvére — Szabó Antal, Sándor és István illetőleg örökösei ellen a volt szolnoki kir. törvényszék előtt 1873. július 27-én inditott, később a karczagi kir. törvényszék előtt tárgyalt keresetlevelükben előterjesztették, hogy dédapjuk Szabó Pálnak a ki redemtor volt, 50 pózna tanya és 15 pózna ugar földje volt, ez utóbbi amannak csak járulékát képezvén. Szabó Pálnak ezen földbirtoka törvényes öröklés utján fiaira, névszerint Lászlóra és Józsefre szállott. E szerint Szabó Lászlónak, peres felek nagyapjának J volt 25 pózna ősi tanya birtoka, l1/2 pózna ugarjárulékkal. Ezen birtokot nagyapa Szabó László, minthogy testvérével együtt Borbás Józsefhez ment gazdálkodni, ennek kívánatára l1/ pózna ugar kivételével eladta. Borbás Józsefnek 1788. június 15-én alkotott végrendelete szerint azonban nagyapa Szabó László egyebeken kívül örökölt 48 pózna tanyaföldet 10 pózna ugarral, 1798-ban pedig 100 pózna tanyaföldet vett 20 pózna ugarral, következőleg nagyapa Szabó Lászlónak összes birtoka volt 148 pózna tanya 373/4 pózna ugarral, miből az atyja Szabó Pálról reá maradt és elidegenített 25 pózna tanya és 72/4 pózna ugar földet mint ősit visszaállítva, tisztán szerzeményi birtoka volt 123 pózna tanya föld 30 pózna ugarral. Szabó László nagyapa végrendeletében ősi és acquirált összes javairól fiai, névszerint Szabó Antal peres felek atyja, továbbá János és Pál javára intézkedett, holott volt három leánya is. Szabó Antal atyára tehát, ki után peres felek osztozkodnak, végrendelet utján maradt 491/4 pózna tanyabirtok, 133/4 ugarral, (a mi magtalanul elhalt Pál testvér utáni öröklés folytán 5 póznával 173/4 pózna lett) a miben fentebbiekből folyólag ősi volt 872 pózna tanyaföld, 2V12 pózna ugarral. Szabó Antal atya 1841. július 2-án végrendelet nélkül elhalván, miután a U3/4 pózna ugarföldet még életében eladta 49 l/t pózna birtokot hagyott hátra. Ebből az édes anya, ki a birtokot özvegyi jogon használta, alperes fitestvéreknek zaklatásaik folytán 1852 ben 242/4 póznát ideiglenes használatukba bocsájtott, kik azonban az 1853-ban létrejött tagosítás alkalmával kérdéses 242/4 póznát egyenlő arányban csalárdul saját nevükre vették ki és telekkönyveztették, mig a másik 242/4 pózna után tagositott birtok a kun-szentmártoni 158. számú tjkben A. -|_ 3 és 4. r. sz. alatt 27532 Q öl, és a p. mesterszállási 58. sz. tjkban A. -J- í. és 2. r. sz. alatt 44496. • öl kiterjedésben valamennyi örökös javára adatván ki, az annak járulékait képezte erdő illetménynyel és néhai anyánk hozományi péuzén vett köttöni szőllő a vonatkozó telekkönyvi kivonatok s érint osztatlan állapotban ugyancsak valamennyi örökös nevére vétetett fel. Már miután a fentebbiek szerint az örökhagyó atyára néhai atyja (Szabó László) után szállott 49 Y6 pózna ősi (mert Szabó László nagy atyának csak 25 pózna ősi birtoka volt) a többi O11/^ pózna utáui birtok pedig szerzeményi vagyon volt, mert annak szerzeményi minősége a csupán fiukra szóló végrendelkezés által továbbra is fentartatván, néh. Szabó Antal ugyan azt mint szerzeményű örökölte. Miután továbbá az oszt. polg. tkv. életbeléptetése előtt történt halálozásoknál az ősiségi nyilt, par. 8. §. szerint érvényben maradt Jászkun IV- stat. 1. §. szerint az ősi vagyon a leányoknak a váltsági árból való aránylagos kielégítésük mellett (minden pózna után 1. rh. ftot számítva) kizárólagosan a fiukra szállott, ellenben a szerzeményi ingatlan vagyonokból a szerzési árban, még pedig, ha az örökhagyóra végrendeletileg szállott a vagyon, igaz becsű, tehát a forgalmi érték szerint a leányok is egyenlően osztoztak a fiukkal. Miután végre annak daczára, hogy fentebbiek szerint a három fitestvér 242/4 pózna utáni birtokot, tehát a hagyaték felét már kivették, a 8 leánytestvért a vagyonból még meglevő 242/4 pózna utáni osztatlan állapotban és határozatlan arányban valamennyi örökös nevére telekkönyvezett ingatlanokból is kizárni akarják, hivatolt keresetlevelükben kérték a kun szent-mártoni 158. sz. tjkbeli A. -|- 2. r. sz a. köttöni szőllő és az 1302. sz. tjkben foglalt erdő jutalékra nézve fitestvéreikkel az egyenlő osztályt megállapitatni, és a közösséget elárvereztetésük által megszüntetni, — a kun-szent-mártoni 158. sz. tjkben A. + 3. és 4. rend, valamint a p. mesterszállási 58. sz. tjkben A. + 1. és 2. r. sz. a (242/4 pózna után kiosztott) szántó és ka száló fekvöségeket pedig tekintettel arra, hogy alperes fivérek a birtok becsára szerint is már illetőségükön felül harácsoltak el az apai birtokból, a néhai anyjuk halála óta számítandó időközi jövedelmekkel, egészben nyolcz egyenlő részben megítélni, avagy a mennyiben alperesek a Jászkun IV. stat. 1. §-ahoz ragaszkodnak, mely szerint 62