Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 61. szám

Budapest, 1877. péntek, augustus 10. 61. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogesetek: Hivatal elhagyás. — Vasúti kártérítés. — Keresk. döntv. — Válójogi döntvények. Jogeset, Oly államtiszlviselől, ki hivatalát lemondása után szembaja miatt nem folytathatta, nem terhelheti azon vád, hogy hivatalát felmentelése előtt igazolatlanul otthagyta; ennélfogva a fizetés s járulékai őt a felmentés napjáig megilletik. A m. k. kincstár képviselve a jogügyi igazgatóság által Trojko György volt aljárásbiró ellen a tatai j birósa g előtt 1876. évi aprilban 111 frt 62 kr. mint illetéktelenül felvett fizetés visszatérítésére pert indított. A j bír ós ág 1876. június 26. — 414F. sz. a. ítélettel a kereseti tökében s enuek a kereset beadásátóli napjátóli járó 6°/0 kamataiban elmarasztalta — következő indokokból: „mert alperes beismerte, liogy ö mint volt albiró önként mondott le hivatalos állásától, s hogy jóllehet szabadság ideje már f. év október 8. előtt lejárt, s hogy az ujabjj szabadság iránti kérvénye még elintézve nem volt. még is már okt 8-kán hivatalos állasát odahagyta; — már pedig oly körülmények között, midőn egy államhivatalnok be nem várva a felmentés idejét, ujabb szabadság idő engedélyezése nélkül állását odahagyja, az 1875. január l-jén életbelépett birói ügyviteli szabályok 33. §-sza a szabályozó; vagy is: a fizetés a lomondás esetében a hivatali állás odahagyása napjától szüntetendő be.* „Minthogy azonban alperes okt. 8-kán hagyta oda állását engedély nélkül, — köverkezéskép az október 8-tól udv. 1-jéig előre felvett dijai vissza fizetésében őt elmarasztalni kellett;" „alperes tanú kihallgatási kérelme azért volt mellőzendő, mert felperes önként beismerte Jalperesnek szembaját s igy a tann kihallgatás feleslegessé vált;" „alperes azon kifogása, hogy ő azon időben midőn hivatali állását odahagyta, beteg volt s igy hivatalba nem járhatott, — azért nem volt figyelembe vehető, mert ezen körülmény nem volt elegendő ok arra, hogy állásáról önként lemondjon, hanem neki az ujabb szabadságolás iránti folyamodványának elintézését be kellett volna várni; és a mennyiben móg is önként lemondva, — az ebből származó joghátrány csak őt terhelheti egyedül ; annál is inkább, mert akkor a midőn ujabb szabadságoltatás iránti kérvénye, miként maga is beismeri, még elintézve nem volt, nem tudhatta előre, hogy az mikép fog elintéztetni s igy semmi ok sem volt a lemondásra." Alperes ezen itélet ellen felebbezett és semm. panaszt adott be. A bpesti kir. tábla 1876. okt. 10. — 38074. sz. a. az első bírósági ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott : „Mindkét alsó bírósági itélet részben megváltoztattatik s alperes csak 32 Irt 21 kr. tőkét, ennek 1876- apr. 30-tól járó 6°/0 kamatját és 8 frt költséget köteles 8 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett a m. k. kincstár részére megfizetni — felperes további keresetével elutasitatván." Indokok: „Alperes a mellékelt orvosi bizonyitványokkal igazolta, hogy veszélyes szembaja miatt hivatalát 1875. október 8-kán történt lemondása után nem folytathatta, és felperesi képviselőség sem tagadta, hogy alperes ezen idő alatt is beteg volt; miért is alperest azon vád nem terhelheti, hogy ő felmentése előtt hivatalát igazolatlanul ott hagyta; s ennélfogva a felmentés napjáig a hivatali fizetés és lakbér is megillette; és minthogy alperes hivatalától csak az 18i"5. november 2-kán kelt ministeri rendelettel mentetett fel, — az október hóra felvett járandóság visszafizetésére őt kötelezni nem lehet; és ezen visszatérítés csak az 1875. évi november 3-tól deczember végéig felvett lakbér illetményre nézve rendelhető el.« „A perköltség a perr. 251. §. értelmében Ítéltetett meg." (1877. január 24. — 391. sz. a.) Jogeset. A vasultársulat nem tartozik kártérítéssel, ha valamely márványkő áru hibás begöngyölés mellett adatott fel, és ezen hibás begöngyölés eredményezte a kárt, illetőleg a márványkő ketté törését. KomornerS. — Magyar k. államvasutak igazgatósága e. a bpesti VIII—X. ker. jbiróság előtt 60 frt 17 kr. kártérítés iránt 1876. aug. 22. pert indított azon alapon, mert egy márvány sirkövet adott fel a vasútra szállítás végett s az szállítás közben ketté tört.*) A jbiróság 1876. nov. 18 kelt ítéletével alperest elmarasztalta azon esetre, ha felperes főesküt tesz arra: ,hogy a hiányos göngyölést tanusitó 3. sz. szállító levelet sem maga alá nem irta sem mást arra fel nem hatalmazott1 — továbbá ha pótesküt tesz arra: „hogy az eltört sírkő kialkudott ára 54 frt 67 krt tesz" — azon indokolással mert alperes a főesküt el nem fogadta arra nézve, hogy a sirkft nem szállítás közben és közegei hibája folytán tört el s igy ez bebizonyitottnak veendő; miután azonban alperes a 3. sz. okmányra hivatkozott, mely szerint a sirkő hiányosan begöngyölve s felperes veszélyére adatott fel s miután felperes tagadása ellenében azon nyilatkozat *) A vasút üzleti szabályokban (22. §.) benn foglaltatik, hogy oly áruknál melyek a sajátszerű természeti minőségüknél fogva kárositásDak, nevezetesen térésnek annak kitéve még pedig a vas öntvények is — a netaláni karért felelőség, kezesség nem válaltatik. 61