Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 60. szám

238 gekre nézve pedig azért, mivel ezen perben azok meg- | Ítélésének helye nem lehet — az e bir. Ítélete helyben- | hagyaudó volt." , A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott : j „Mindkét alsóbb bir. ítélet részben megváltoztatta- j tik s ha Blum Jakab leteszi a főesküt arra, „hogy már j hónapokkal esküvője előtt Brachfeld Adolf megkérte ó't, j hogy a neki kifizetendő' hozomány kiadásakor adjon Brachfeld Adolfnak 30,000 frt kölcsönt, hogy Brachfdd Adolf adóslevelet kötelezett ez összegről kiállítani, s hogy az adóslevél Brachfeld Adolf kérelmére azon indokolás- í sal lett mellőzve és „bon" által helyettesítve, hogy i Brachfeld Adolf a kölcsönt ugy is rövid idő alatt meg- i fiz tendi" — ez esetben köteles az alperes a keresetbe j vett 30,000 frt tőkét s 1872. május 6-tóli 6% kamatait j megfi/etni — a perköltségek kölcsönös megszűnte- | té.sével." „A 303 frt 30 kr. előbbi perköltségre nézve a kir. i tábla ítélete helybenhagyatik. Tartozik tehát Blum Ja- [ kab stb. — Különben felperes keresetével elutasittatik s köteleztetik 160 frt perköltséget stb. stb." Indokok: „Jóllehet felperes maga beismeri, ; hogy a kereset alapjául szolgáló ,bonban' foglalt 30,000 torint az A. alatti házassági szerződésben kifizetettnek megnyugtatott 60,000 frt hozománynak azon fele részét j képezi, mely alperes által készpénzül tettleg lefizetve j nem lett; — még is ezen Jbonbeli' tartozás jogilag nem tekinthető hozományi tartozásnak, — következéskép el ! is esnek a hozomány jogi természetéből vont minden kö- j vetkeztetések ha azon felperesi előadás folytán, miszerint \ ezen 30,000 frtnak alperes beleegyezésével az a rendel- j tetése volt, hogy az a Stipsics-féle jószágnak Blum Jakab j által leendő átvehetése czéljából felperesre ruháztassák J át, bebizonyittatik felperesnek azon további állítása, hogy j ezen ügylet keresztülvitele végett alperes maga kérte felperes fiát Blum Jakabot, hogy a lefizetendő f;0,000 frt kozományból engedjen neki át 30,000 ftot kölcsön fejé­ben, és hogy ily módon, tehát mint magában álló uj köl­csön — jogügylet keletkezett azután a: bon. — Ez eset­ben a kérdéses 30,000 frt ebben a perben csak mint köl­csön jöhetvén jogi elbírálás alá — kétséget nem szenved, hogy a ,bon' átruházása folytán felperes jogosítva van a kölcsön megfizetését az adóstól követelni." „Mert Blum Jakab a 60,000 frt hozományról, mint­hogy Brachfeld Vilma feleségének az iránti jogai telek­könyvileg biztositattak, szabadon rendelkezhetett, — te­hát abból 30.000 ftot alperesnek kölcsön adhatott, és a bont felperesre átruházhatta, — annyival inkább, mivel a házassági szerződés 4-ik pontjában Brachfeld Vilma részére a tulajdoni és szabad rendelkezési jog csak az in­góságokból alló egyébb hozományra nézve tartatott fenn." „Eltekintve attól, hogy a fenti felperesi állítást tá­mogatja már az a körülmény, miszerint az A. házas szer­ződésben az egész 60,000 frtnyi hozomány nyugtázva van, miből következik, hogy alperes hozomány czimén mivel sem tartozik, — eltekintve ettől felperes a fentem­iitett döntő ténykörülményekre nézve megkínálta alpe­rest a Hlum Jakabnak mint jogelődjének visszakínálható főesküvel; alperesezen föeskii alkalmazása ellen azon okból, misei az csak a végirásban kináltatott, kifogást nem tevén s a/t el nem fogadván, hanem visszakínálván — attól kellett a perr. 225. s 232. §§. szerint a per ki­menetelét függővé tenni.4 „A 303 frt 30 kr. másik kereseti követelés tekinte­tében a felperest elutasító másod bir. Ítélet helybenha­gyandó volt, mivel ezen költségeket nem alperes hanem maga felperes s jogelődje saját tényeik által idézték elő. — A perköltségek stb. stb." (1877- július 3. — 4396. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Az austriai törvények szerint a kereskedelmi vitás ügyek eldöntése Bécsben a tőzsde bíróságra érvényesen ruházható le­VgTlt — s kitűnvén mikép a felek bizonyos ügyletre vonatkozó­lag a tőzsde bíróságot akarták az abból felmerülő peres kérdé­seikre nézve bíráskodással felruházni, — ily esetben az austriai illetőségű alperes irányában a hazai bíróság illetősége iw-g nem állapi/haló. Wurm Ignácz sz.-fehérvári bej. kereskedő — a /Wiener Neustádter Dampfmühle' Grebrüder Lipscher Wiener neustadi czég c. f év jan. 16. a sz.-fe­hérvári tszék mint keresk. bírósághoz 911 frt 73 kr. A. könyvkivonat szerint vásárolt gabona ára fejébeni fizetésére keresetlevelet adott be. Alperes ki fog á s o Íj a az illetőséget, mert ta­gadja, hogy továbbadási szándékkal vásárolt volna fel­perestől gabonát, de azon felül felmutatja a felperessel kö­tött szerződést (zár levelet schlussbrief) melynek végso­raiban a felek magokat per esetén a bécsi Mehl u. Frucht­börse — választott bíróságának vetették alá. A fehérvári tszék f. év márcz. 29. — 2^26. sz. végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adott; mert felperes sem azt nem bizonyította, hogy a gabona tovább­adási szándokkal vásároltatott sem azt, hogy felperes az alperes czég illetékes bíróságánál bejegyezve lenne. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmi­sítette s a tszéket utasította, hogy annak kiderítésére : vál­jon az austriai törvények szerint a s .érződő felek keresk. jogügyleteikből felmerülő pereik eldöntését a bécsi ga­bona bör/e' bíróságára érvényesen ruházhatják-e? — póttárgyalást tartson s ujabb végzést hozzon ; „mert a kereset alapját képező jogügylet kereske­delmi természete, tekintve mindkét fél kereskedői minő­ségét, mely alperes részéről az ügyvédi meghatalmazva­nyának szövegében (prot. firma) különösen is beismerte­tik : a ker. törv. 261. §. szerint teljesen kétségtelen, vala­mint az is, hogy felperes eltérő megállapodás esetében nem csak a perr. 35. §. de a ker. t. 322. 324. §§ szerint is jogosítva lenne azon bíróság segélyét igénybe venni, melynek hatósága területén telepe létezik és üzleti köny­vei vezetetnek „Ezekhez képest az ellenkező alapokra fektetett ille­téktelenségi neheztelt végzés határozottan téves levén, azt fel peres kifogása folytán megsemmisiteni kellett." „Minthogy a ónban alperes részéről a bíróság ille­tősége ellen az is ellenvettetett: hogy a kérdésbeid ügy eldöntése a feleknek Bécsben létrejött előzetes s kölcsönös megállapodása folytán a/, ottani , Gabona stb.k börzére ruháztatott; — a magyarországi bíróságok pedig ezen alávetésnek az austriai törvények s rendeletek értelmé­beni hatályáról annyira biztos tudomással nem bírhatnak, hogy az illetőségi kérdés elintézésénél arra hivatalból figyelemmel lehetnének: a jelzett iránybani pertárgya­lás stb. elrendelendő volt." (1877. april 25. — 7625. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents