Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 59. szám

235 „mert felperes a tszék előtt már folyamatban levő | perben kérvén az előleges birói szemlét a keresk. törv. | 347. §. alapján elrendeltetni; — ennek elrendelésére ily körülmények közt a tszék is illetékes." (1877. július 18. — 12309. sz. a.) Alaki törvénysértés hövettetih el, ha a keresk bíróság a keres. töm. 174. § alapján indított eljárásbon a keresel ér detne felett, a ker. törv. 557'. 558 §§. szerinti külön eljárás feletti intézkedés bevonása mellett, itétel helyett, végzésileg határoz. Hincs Miklós, Staibl i4ntalés Csiky József mint a marosvásárhelyi takarékpénztár részvényesei — a marosvásárhelyi takarékpénztár igazgatósága e. 1876. okt. 18. a marosvásárhelyi tszék mint keresked. bíróság előtt a keres. törv. 174. §. alapján keresetet támasztottak — az 1876. aug. 8-kán tartott rendkívüli közgyűlés határozatai megsemmisítésével az alapszabályoknak a keres, törv. 37. §. értelmébeni módositása iránt. A per felvétel megtörténte után a tárgyalás megtartatván, s befejeztetvén — A tszék mint k e r e s. b i r ó s á g f. év. — febr. 19. — 17711 sz. a. következő végzést hozott: A marosvásárhelyi takarékpénztár 187ő. aug. 8-ki rendkívüli közgyűlésében tszéki rendelet folytán ujabban módosított alapszabályok, a keres. tör. 558. §. értelmében a következő s határozottan előirt kiegészítésekkel helybenhagyatnak s azon alapszabályok mint az aug. 8-lki közgyűlés jkönyvében felvéve vannak, a ker. tör. 189. §.-ban előirt hatálylyal, a mvásárhelyi takarékpénztár részvénytársaság zsinórmértékéül rendeltetnek. Az előirt alapszabályokban felveendő kiegészítések a következők stb. Ezen végzés e. Hincs Miklós s társai részvényesek a bpesti — kiküldött kir. táblához f. év márczius 12. felebbezést adtak be. A bpesti kir. tábla mint ezen per felülbírálására kiküldött másod biróság f. év június a26. hivatalból észlelt semmiség alapján az ügyiratokat a Semmitőszékhez felterjesztette, — miután az 1-ső biróság ezen perben nem itéletileg, hanem végzésileg határozott s igy határozatának érdemleges felülvizsgálását tekintettel a perr. 294. §.-szára lehetetlenné tette. A Semmitőszék az első biróság végzését hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.) s azt utasította: hogy a fenforgó kereset érdeméhez ítélet által határozzon; „tekintve hogy a keresk. eljárási 1875. decz. 1. kelt minist, rendelet, illetve a polg. perrend szabályai irányadók; ezek szerint pedig az idézett törvényben tüzetesen kijelölt eseteken kivül a kereset alapján indított peres eljárás befejezése után a per érdeme ítélet által döntendő el; „tekintve hogy e szerint a tszék mint keres, biróság azon eljárása által, hogy a keres, törvény 174. §.-nál fogva beadott keresettel megindított eljárás befejezte után a kereset érdemében a keres törv. 557. 558. §. szai alá eső külön eljárás feletti intézkedés bevonása mellett, Ítélet helyett végzésileg határozott, a perrendnek, jelesül 246. §.-szába ütköző s különösen a fellebbezési jogorvoslatra Dézve a felet korlátozó alaki törvény sértést követett el.* (1877. július 25. - 15050. sz. a.) Semniitöszéki döntvények. A külföldi ügyvéd, valamely fél általános meghatalmazottja, nemcsak jogosítva van a per vitelére magyarországi ügyvédet helyettesíteni, hanem sommás eljárásban megbízottként személyesen is eljárhat. Murinyi Endre — M. Thersch s fiai czég e. 568. írt 86 kr. iránt a bpesti j biróság előtt pert tett folyamatba. Ebben alperes czég képviseletével Rosenbacher Arnold prágai ügyvédet bi/.ta meg, ki helyettesítésével egy bpesti ügyvédet ruházott fel. Az eldöntött ügy felebbeztetett. A bpesti kir. tábla trvatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert külföldi ügyvéd az 1871. 34. t. cz. 1. és 15. §§. értelmében az ország birái előtt nem ügyvédkedhetik, s e jogosultság hiányában azon kérvény 62. §. b. p. szerint ügyvéd helyettesítésre sem lehet jogosult. — Továbbá még az alapon is mert ezen perben 1875. nov. 29. kelt táblai rendelettel a jbiróság a tárgyalásnál felmutatott de be nem csatolt postai vevényeknek a perhezi melléklése iránti intézkedésre utasíttatott s azon körülmény felvilágosítására is, hogy azon ve vények felmutatásakor alperesi képviselő jelen volt-e? melyek teljesítése helyett a biróság póttárgyalást rendelt, melynél alperes a postai vevényekre nézve kifogásokat tett s igy jelen esetben az Ítélethozatal után tárgyalás tartatott. A Semmitőszék itta 304. §szt nem találta alkalmazandónak ; mert dr. Rosenbacher mint alperes czég általános meghatalmazottja, nem csak jogosítva volt a jelen egyes per vitelére magyarországi ügyvédet helyettesíteni, de a perr. 88. §• értelmében személyesen is járhatott volna el megbízotti minőségben." „A jelentés egyébb tartalmára nézve megjegyeztetik : mikép a kir. tábla a perr. 10 S. vagy 283. §§-nak alkalmazásával az ügyet saját hatáskörében is szabályszerüleg elintézheti, s hogy ennek következtében a Semmimitőszék hivatalbólí beavatkozásának szüksége fen nem forog." (1877. július 18 — 9002. sz. a.) Azon esetben, midőn valamely szőlő váltsági kötvény természetbeni visszaadás köUtezettsége mellett, kölcsonképen vétetik ál, — az az iránt támasztott kereset a rendes polgári biróság illetősége alá tartozik. Czigány Bertalan — Wesel Simon e. az 5223. sz. 1000 ftos szőlő váltsági kötvény természetbeni visszaadatása iránt aletenyei járás mint sommás biróság előtt pert indított— melyben alperes az illetékességet kifogásolta s ez ügyet a keresk. biróság körébe tartozónak vitatta. A jbiróság f. év május 6. kelt végzésével illetékességét megállapította — és a reá következő Ítélettel alperest a kereset értelmében elmarasztalta; mert a kereset alapját tevő s alperesileg nem kifogásolt adós levél, nem állami papírok vételét s eladását, hanem egyszerű kölcsönt tárgyazván, ennélfogva a felek közt létrejött ügylet a keresk. törvény alá nem vonható; az adóslevélben pedig szabadon választható biróság köttetett ki; és mert alperes a keresetbe vett szőló váltségi kötvény kölcsönvételét uyiltan beismerte. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jelen esetben kereskedők közötti viszony, vagy ebből folyó állampapír vétele, vagy egyébkénti megszerzésének esete fen nem forog, hanem alperes a kérdése* szólőváltsági kötvényt természetbeni visszaadás kötele59*