Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 55. szám - Az együttes kötelmi jogviszonyról 3. [r.]

218 lem elméletének, jogi természetének? egy pillanat csak az előbbi két czikkben kifejtettekre s a felelettel azonnal készen vagyunk. Azt mondók: az együttlegességnek lényege a kötelem egységében s abban áll, hogy ez egy kötelem akként terjed ki minden egyes alanyára egészen osztatlanul, mintha csak egyetlenegy hitelező s adós állana egymással szemben. Ez az együttlegesség. Ebben van kimondva annak jogi természete. Ezzel szemben a beneíicium divisionis-t elfogadni annyit tenne, mint magát az együttleges kötelmet s ennek jogi természetét megsemmisíteni. A beneíicium divisionis az egyes együttleges adósokra, kétség kivül nagy beneficium volna, melyet sok jó érzékeny sziv helyeselhet is, de a szigorú jog, melynek csak esze van, de szive nincs, az ezt soha sem helyeselheti. Török János. Jogeset. A magkereskedö a tőle vásárló termelő irányában — jótállás különös kikötése nélkül is — szavatossággal és felelőséggel tartozik az eladott mag azon minőségéért, hogy az közöns ges rendeltetésének megfelelendő — tehát felelőséggel tartozik azon kárért is, mely azon minőség hiányából keletkezik. Grrünvald László fehérmegyei haszonbérlő — Adler Adolf bpesti magkereskedö' e. 1874. nov. 20kán (több mint két év előtt) a bpesti tsz ék előtt 1-181 frt 56 kr. kárösszeg és 118 frt ugy 14 frt 75 kr. szemle s más költség megfizetésére pert indított. A bpesti tszék 1876, június 12-kén hozott Ítéletében felperest keresetével elutasította és 100 frt perköltségben marasztalta —• következő indokokból: „Felperes kártérítési követelését arra állapítja, hogy az A. számlaként alperestől vásárolt 150 font burgundi répa mag oly rosz minőségű volt, hogy közönséges rendeltetésének meg nem felelt, az az: répát nem termelt. Ebből származtatott kárát szemle stb. költségeit összesen 1614 frt 61 krban számítja fel. „Alperes beismeri ugyan a 150 font mag tőlei vásárlását; tagadja azonban, hogy felperesnek kártérítési jogczimen keresete lehetne, s hogy ő felperest tudva roszhiszemüleg valamely jogellenes cselekmény vagy mulasztás által megkárosította volna s tagadja, hogy ő azon répa mag termelő képességére nézve jótállást válalt; egyébbkint a köztük volt jogviszonyt azzal befejezettnek állítja, hogy felperesnek a megrendelt 150 font magot kiszolgáltatta;" „tekintve már most a peres feleknek felperesi kereset jogczime érdemében tett vitatkozásait — „miután felperes nem is állítja annál kevésbé bizonyítja, hogy az általa vásárolt 150 iont répa mag megrendelése a termő képesség megállapításának feltétele alatt történt; hogy alperes az eladott mag termő képessége s a termés mennyisége iránt jótállást vállalt, — ugy szinte azt sem, hogy alperes neki tudva roszhiszemüleg kárositására való czélzattal rosz minőségű burg. répa magot adott el; sőt válaszilag maga beismeri: hogy a jó minőségű mag a csenyevész, rosz minőségütői meg sem különböztethető: ugy beismerte azt is, hogy alperes által részére kiszolgáltatott mag ki kelt, — miáltal igazoltatott, hogy a neki eladott mag egészséges volt, s egyszersmind még azon feltevés is czáfolatot nyert, hogy alperes tudva roszhiszemüleg rosz minőségű magot adott el; végre „miután felperes oly mulasztásnak alperes által lett elkövetését, melyből neki a keresetileg követelt kára származott — nem is állítja; s igy eltekintve attól, hogy a termés mennyisége, s minősegére nézve időjárás, munkáltatás s egyébb alperestől nem függő körülmények is befolyással birnak, — a felperes által kereseti követelésének támogatására felhozott ténykörülmények nem képeznek oly jogalapot, melynél fogva kártérítés iránti jogosultsága alperes irányában megállapítható volna.* „Ugyanazért felperest, tekintet nélkül a részletezett kár összegékre s ezek igazolására felhozott bizonyítékokra, a kártérités iránti jogosultság hiányából elutasítani kellett." A bpesti kir. tábla felperes elutasítására, s az ügyvédi dijakra vonatkozva az első ítéletet helybenhagyta s csak a perköltségekre nézve változtatta meg, ezeket kölcsönösen megszüntetvén ; „mert a felperes által kártérités czimén követelésbe vett elmaradt haszon, bíróilag csak azon esetben lenne megállapítható, ha felperes bizonyitotta volna, hogy neki alperes tudva, roszhiszemüleg kárositási szándokkal rosz minőségű burgundi répa magot adott el ; felperes azonban ezt nem is állította, annál kevésbé biz myitotta. Eszerintfelpereskeresetikövetelésének tárgyát csak is azon kár képezhetné, a melyet a répamag árának, fuvar, szántás, vetés és bemunkáitatás költségeinek elvesztésével válósággal szenvedett. Minthogy azonban felperes az ekként valósággal szenvedett kárát sem fel nem számította, sem nem követelte; ennélfogva felperes kárkövetelésével teljesen elutasitandó volt. — A perköltség megszüntetése a per körülményei által indokoltatik 1876. okt. 12. — 40289. sz. a. A legfőbb ítélőszék mindkét, alsó bírósági Ítélet megváltoztatásával kimondotta, hogy alperes tartozik felperesnek a kereseti kár követelés fejében 497 frt 80 krt s 60 frt perköltséget megfizetni, de csak azon esetre ha felperes arra : „hogy a majorság melletti 5 hold 1066 • öl s majorság keleti oldalán lévő 5 hold 1157 • öl területű földbe A. számla szerint alperestől megvett s E. szálitólevél mellett kapott 150 font burgundi répamag lett valósággal elvetve" — pótesküt, — arra nézve pedig, hogy azáltal 497 frt 80 kr. kárt szenvedett-becslő — esküt teszen; — szabadságában állván felperesnek a becslő esküt kisebb öss/.egre is letenni. Indokok: „Habár alperes a felperesnek eladott magért jótállást s felelőséget különösen kikötve nem válalt is, — a fel- s alperes közt létrejött adásvétel közönséges fogalmából önként folyik, hogy alperes mint magkereskedő s eladó — felperes mint vevő s termelő irányában az ennek eladott mag azon minőségeért, hogy az közönséges rendeltetésének, vagy is hogy az burgundi répa termelésére alkalmas s használható légyen, szavatossággal s felelőséggel tartozik." „Ebből kifolyólag felelőséggel tartozik azon kárért is, mely az emiitett minőség hiányának tulajdonítható." „Minthogy tehát Farkas Ferencz tanúnak törvényszerű kifogás alá nem eső vallomásával fél próba erejüleg be van bizonyítva: hogy a kérdéses területbe alperestől vásárolt mag lett elvetve, — az e mellé felperesnek megítélt póteskü letétele által pedig ezen körülmény teljes próba erejüleg bizonyítva leend; minthogy továbbá a szakértői szemle által meglett állapítva, hogy a kérdéses területen elvetett mag 95%-ía felmagvazrán — termő