Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 50. szám

200 tőségi kifogásokat elvetette s illetőségét megállapította — miután a kereseti összeg 300 ítot meg nem halad (93. §.) Alperes semmiségi panaszt adván be — A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset nem eladott, hanem elárusitás vé­gett küldött sorsjegyeknek be nem számolt 85 frt ára iránt inditatván, — ily sorsjegyek pedig állampapírok­nak tekinthetők nem levén, — az ügylet nem tartozik a keres. törv. 258. §. 3. pontjában felsorolt ügyletek közzé, — hanem bizományi ügyletnek tekintendő; — mint ilyen pedig a keres, eljárási rend. 7. §. 1. p. értelmében összegénél fogva a jbiróság hatásköréhez tartozik." „Az eljáró jbiróság tehát az által, hogy a fenforgó keresetre nézve, habár az nem keresk. bírósághoz lett in­tézve, magát illetékesnek kimondotta, — tekintve, hogy arra kereskedelmi birói minó'ségben is illetékes — sem­miséget el nem követett." (1877. jun. 28. — 10556. sz. a.) Rendelet a kincstári követelések fejében lefoglalt in­góságok iránt. Az egyenes és közvetett adók, az illetékek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követelések és egyéb tartozások fejé­ben közigazgatási uton lefoglalt ingóságok magán felek követelései fejében gyakran bíróilag is lefoglaltatnak, és mivel sem a bírósági kiküldött a közigazgatási uton, sem az adóvégrehajtó a birói uton eszközlött foglalásról közvetlenül nem értesíttetik, gyakran meg­történik, hogy a lefoglalt ingóságok birói uton elárvereztetnek és a befolyt vételár a magán felek követelései fedezésére fordittatik, da­czára annak, hogy a közigazgatásilag eszközlött zálogolús a bírósá­git megelőzte, a minek folytán a kincstárnak követelése kielégí­tetlen marad. Ezen viszásság megszüntetése és a kincstár érdekeinek meg­óvása czéljából rendelem, hogy a bírósági végrehajtók az ingósá­gokra vezetett végrehajtási eljárás folyamában kibocsátandó igény — és árverési hirdetményt miuden esetben az illető kir. adó­felügyelőnek megküldjék. Miről a kir. törvényszéknél kir. járásbíróságnál alkalmazásban levő bírósági végrehajtók, jelen rendeletem másolatának közlése mel­lett oly utasítással értesitendők, hogy az igény — és árverési hir­detmény kibocsátásával illetve közhírré tételével egyidejűleg az illető kir. adófelügyelőnek az igény — és árverési hirdetményt megküldeni szoros kötelességüknek ismerjék. Budapest, 1877. június 20-án. — (13943. sz. a.) Peresei Béla. Rendelet a magyar nyelvű határozatok külföldöm kézbesítéséről. A királyi bíróságok többször veszik a kir. igazságügyministe­rium közvetítését a végből igénybe, hogy polgári ügyekben hozott magyar nyelvű bírósági határozatok a külföldi bíróságok által, a területükön tartózkodó feleknek kézbesitessenek. továbbá gyakran terjesztenek fel a kir. bíróságok a kir. igazságügyministeriumhoz polgári ügyekben jelentéseket, melyekben külföldön lakó tanuk kihallgatásának, felek megesketésének, vagy a birói határozatok külföldön való végrehajtásának eszközlése kéretik, s ezen jelenté­sekhez nem csatolnak mást, mint a kérdőpontokat, illetőleg az es­kümintát, s ezeket is sok esetben csak egyszerű másolatban, végre a végrehájtást elrendelő végzést magyar szövegben. Sok esetben a kir. bíróságok hiányosan felszerelt, vagy ma­gyar nyelven szerkesztett megkereséseiket ily ügyekben a külföldi bíróságokhoz közvetlenül is intézik. Ezen részben törvény és szabályellenes, részben a külföldi bí­róságok szabályaival ellenkező eljárásnak az a következése, hogy az első esetben az iratok a kir. igazságügyministerium által kiegé­szítés végett visszaküldenek, a közvetlen érintkezés esetében pedig a magyar nyelvű megkeresés a külföldi bíróság által, mint előtte érthetetlen, vagy mellőztetik, vagy visszautasittatik ; s a bíróságok ezen eljárásából minden esetben a felekre legalább is időveszteség háromlik. Figyelmeztetem ennélfogva a kir. bíróságokat: 1) hogy áta­lában a külföldi bíróságok, az általuk nem értett nyelvű okiratok kézbesítését nem rendelik el, s az általuk nem értett nyelven szer­kesztett megkereséseknek nem felelnek meg. Szükséges tehát, hogy a hozzájuk küldött más nyelvű meg­keresésekhez és iratokhoz vagy a megkeresett bíróságok nyelvén, vagy legalább német vagy franczia nyelven szerkesztett hiteles for­dítások csatoltassanak. Ezen szabály alól kivételnek a kir. ministerelnök és kir. igaz­ságügyminister által 1873. évi deczember 10-én 2057/M. E. sz. a. kibocsátott rendelet értelmében, csak az olasz kir. bíróságokra nézve van helye, a melyekkel az érintkezést mindenkor a kir. igaz­ságügyministerium közvetíti. A fordítás eszközlésének módja és a költségek fedezése iránt, az 1876. évi márczius 24-én 8264. sz. a. igazságügyministeri ren­delet ad felvilágosítást. 2) hogy a külállamok legnagyobb részének bíróságai tanú ki­hallgatást, eskükivételt, végrehajtást s minden más jogsegélyt, csak formális bírósági megkereső levélre teljesítenek, illetőleg nyújtanak. Szükséges tehát, hogy nem csak azon esetben, a midőn a kir. bíróságok a külföldi bíróságokkal (mint a porosz kir. bíróságokkal az 1875. évi február 19-én 29212. sz. a. igazságügyministeri ren­delet értelmében) közvetlenül érintkeznek, hanem azon esetben is, midőn az érintkezést a kir. igazságügymioisterium közvetíti; a) a tanúkihallgatásnál az 1868. 54. t. cz. 198. §-ának ren­delete pontosan megtartassák, s ezen felül a kérdő pontok is hiteles kiállításban csatoltassanak ; b) az eskükivételnél, a megkeresett bírósághoz formális megkereső levél intéztessék, és az esküminta vagy ebbe belefoglal­tassék, vagy ehhez hiteles kiállításban csatoltassék; c) a végrehajtásnál is az 1868. 54. t. cz. 354. §-« rendeleté­nek pontos megtartásán, és az egyes külországokra nézve rendele­tek által előszabott egyébb megkívántatóságok teljesítésén felül, a megkeresett bírósághoz formális megkereső levél intéztessék ; d) minden más jogcselekvény teljesítése, a kézbesítések egye­düli kivételével, az illető bírósághoz intézett megkereső levél alak­jában kéressék. Budapest, 1877. június 16-án. — (10766. sz. a.) Peres el Béla. Semmitöszéki tanácsok július 3-tól. I. Tanács. Elnök: Mailáth G-yörgy országbíró. Birák: Babos. Mersich, Osvald, Grallu, Erdélyi. II. Tanács. Elnök : Tóth Lőrincz. Birák: Vértessy, Láday. Masierevics, Németh Miklós, Oberschall. III. Tanács. Elnök: Vértessy, Birák: Manoilovics, Papay, Rauchofer, Lehoczky, Gsoók. IV. Tanács. Elnök: Babos. Birak: Beke, Elekes, Nagy Samu. Bartha Béla. Lacza. Bejelentetett összesen: 489 ügy ; ezek közt kereskedelmi 9; — a legf. Ítélőszék e. 10 s a kir. tábla e. 19. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre] 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents