Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 2. szám - Jogállapotaink tekintettel az 1876. év mozzanataira 2. [r.]
7 fizetésére a szolnoki jbiróság rnint kereskedelmi bírósághoz sommás keresetlevelet adott be; mert alperes töle A. másolatban felmutatott levélben körülirt 200 öl fát vásárolt 4 frt 50 krjával, s minden szállítmány árát elvitelkor kifizetni tartozott és pedig Szolnokon ; ő azonban először elvitetett G0 ölet s azt ki is fizette, — másodízben 411/2 ölet de erre már semmit sem fizetett. Tárgyaláskor felperes az A. eredetijének előmutatására felhivatván azt adja elo, hogy nem mutathatja fel, mivel az eredeti levél, melyet alpereshez intézett, ennek birtokában van. Ezután alperes illetőségi kifogást emelt, mert sohasem kötelezte a fizetést Szolnokra s az első részletet lakhelyén Debreczenben fizette is ki; és felperes nem igazolta, hogy a felek bejegyzett kereskedők; s hogy a kereseti ügylet kereskedelmi lenne mint olyan mely to vábbadási szándékból történt favásárláson alapulna. Alperes azon kérdésre, hogy az A. alatti levél eredetije intéztetett e hozzája felperes által — azt válaszolja, hogy igen is intéztetett, de ő azt sohasem irta alá s a fizetési helyről szóló tételét el nem fogadta, a mint ez az 1. sz. alattiból kitűnt. A szolnoki jbiróság mint keresk. biróság f. év aug. 24. — 6805. sz. végzésével illetőségét leszállította : „mert felperes az alperes tagadása ellenében azt, hogy alperes mint debreczeni lakos magát arra kötelezte volna, hogy a fizetést Szolnokon teljesitendi, semmivel sem bizonyította, a mennyiben a kereset mellett egyszerű másolatban bemutatott, felperes által irt, de alperes által alá nem irt levélből az, hogy alperes a fizetést Szolnokra kötelezte volna ki nem tűnik; illetve ezen másolat e tekintetben bizonyítékot nem képez. — Ugy szinte a C. alatti alperes által irt levélből sem tűnik ki, hogy alperes azt Szolnokra kötelezte. — A mennyiben pedig a kérdés alatti fa mennyiség sem létezik Szolnokon, — ugyanazért a szerződést Szolnokon létrejöttnek nem tekinthetni; miért is a birói illetőségét alperes mint debreczeni lakos ellen sem a perr. 30. sem 35. §§. alapján nem lehetett megállapítani. — Azon kérdés eldöntése pedig: váljon a kereseti ügylet keres, ügyletet képez e — csak akkor foghatna helyt, ha a biróság illetősége megállapitathatott volna; — miért is felperes által a kérdéses fa mennyiség kereskedői czélból lett eladása s megvétele iránt kért tanú kihallgatás mellőzendő volt." Felperes se mm. p a n a s z t adott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a keresethez A. alatt mellékelt levél nem alperes által állitatván ki, abból a kiállításnak helye és ideje sem tűnik ki — következve alperes ellenében bizonyító okiratnak nem vétethetvén, minthogy felperes azt, hogy alperes a fizetést Szolnokon teljesíteni magát kötelezte válna, nem bizonyította, — de különben az sem levén bizonyítva, hogy a szerződés Szolnokon jött létre vagy ott teljesítendő volna, — ezeknél fogva a ker. törv. 324. §. alkalmazható nem levén, az eljáró bíróság, tekintve alperes rendes lakhelyét, szabályosan határozott, midóu birói illetéktelenségét mondotta ki." (1876. decz. 14. -- 17699. sz. a.) Az adós azt, hogy b kereskedő beismervén, azt pedig, hogy a kereset tárgyául szolgált anyogok eladásának elvállalása és teljesítése kereskedelmi üzlete folytatásához nem tartoznék^ nem igazolván, az irányában kereskedelmi ügyletnek j vélelmezendő, s mint ilyen a keresk. illetőséghez sorozandó. j Az ,Elsö magyar kártoly fonoda' részvénytársulat leszámolás alatti bej. czég — Herczog | Péter bpesti nagykereskedő e. számadás tétel iránt a ibpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt felhívási keresetet támasztott; miután 1873. évben a í leszámolás felperes társulat részéről elhatároztatván, s a felszámoló biztosságba alperes beválasztatván, es különösen az 1873. sept. 15-kéu leégett társulati gyárból felmaradt gép s más érez készletek s felszerelvények eladásával megbízatott számadás terhe s azon kötelezettség mellett, hogy a befolyandó vételárt az ,Angol magyar banknak' azonnal beszolgáltassa. Ezen megbízást alperes elfogadta, az eladást teljesítette is, de daczára felszólittatásának a vételár hátralékot be nem adta. Tárgyalásnál alperes illetőségi kifogással élt. A keresk. tszék f. év okt. 9. hozott végzésével birói illetőségét megállapította, s alperest 15 nap alatt számadás tételre s 45 frt perköltség fizetésére kötelezte — következő indokokból. „Az illetőségi kifogás mint elkésett, de érdemileg tekintve is elvetendő volt, mert e keresetre a per czim minőségénél fogva — nem tárgyalási (perfelvételi) határidő kitűzésének, hanem alperes számítás tételre, vagy egyébbkénti nyilatkozatra való felhívásának levén a perr. 518. 519. §§. értelmében helye; miután alpereres kitűzött határidőben a számadási kötelezettség elleni kifogásait tárgyazó nyilatkozatot terjesztett elő; miután J továbbá eme nyilatkozat az utóbb idézett §-ként elleniratnak veendő, ennélfogva az illetőségi kifogás a 98. §. értelmében a keresettevé\ vétele, és a számadás, vagy nyilatkozat beadására kitűzött határidő első felében lett volna előterjesztendő, és a nyilatkozatban foglalt eme kifogás már elkésettnek tekintendő." „Mert továbbá a kérdés érdemét illetőleg, eltekintve attól is, hogy alperes a felperes czég felszámoló bizottságának volt-e tagja vagy sem, és mily minőségben? — a keresetlevélben körülirt ügylet alperest illetőleg a keres. törv. 260. §. értelmében törvényes elövélelem szerint — keresk. ügyletnek, s az ebből támadt jelen per az eljárási rend. 5. §. 2. p. szerint a tszék hatáskörébe tartozónak tekintendő azért, mert alperes beismeri, hogy kereskedő, azt pedig, hogy a keresetben megnevezett anyagok eladásának elválalása illetőleg eladása kereskedelmi üzlete folytatásához nem tartoznék — nem is állítja, annál kevésbé igazolja." „Alperest — felperes által ajánlott egyébb bizonyítási módok mint feleslegesek mellőzésével, felperes irányában számadásra kötelezni kellett; mert az, hogy alperes mily minőségben foglalt helyet a felperes czég felszámoló bizottságában, a kérdés érdemére nézve teljesen közömbös miután alperes puszta tagadásai ellenében a D. F. G. H. állatiak által igazolt tényként tekin tendő, hogy alperes a felszámoló bizottságnak a keresetben felsorolt anyagok eláru-dtására vonatkozó megbizását elválalta; ennek folytán eladásokat foganatosított, pénzt bevett, és még is a bevett péuzt seoi rendeltetése helyére nem szállította, sem a számadást többszöri fel szólitásra elő nem ter jesztette noh i a G. alatti alperes ál| tal sajátkezüleg aláirt s ekk'nt valónak beismert bizott1 jságl könyv szerint erre kifejezetten köteleztetett." 2*