Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 42. szám - Az öröklési jogigények elévülésének kérdéséhez 1. [r.]

167 Ezen kérdés a plenumban következőleg dön- | te tett el: j „Tekintve, hogy a marosvásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt 1871. május 14. kelt igazs. min. rend. 82. §. szerint a vétség kérdéseben az esküdtszék határoz s határozatának kimondása után a 87. §. szerint a vádló a törvény alkalmazása iránt kívánaténak előadására van ugyan jogositva, de az, hogy átalában a törvény alkalmazásba vétes sék, a vádló kívánatétól függővé nem tétethetik s miután aperr. 83 §. értelmében a bíróság által is hibátlannak elismeri esküdtszéki határozat kihirdetése után a 88. §. szerint a vétkesség bizonyossága s a tettnek vá doll által lett elkövetése vita tárgyát többé nem képezheti, — a biróság a 89. §. szerint a törvény alkalmazása s az esküdlszékileg kijelentett s bíróságilag is constatált vétségre szabandó büntetés iránti Ítélethozatalra jogosítva van ;" „azon körülmény, hogy vádló az esküdtszéki határozat kihirdetése után a büntetés alkalmazását nem kívánja, csak a büntetés minőségének s mérvének megállapítására lehel befolyással, — de azért a biróság a büntetésnek a törvény kor látain belöli alkalmazására nézve vádló kérelme által nem korlátoltalhalik s ann<ik alkalmazása állal az esküdtszéki szabályzat 97. § nak rendelkezése alá vonható semmiségre okot annál kevésbé szolgáltat, minthogy a magán vádbeli sértés megtorlására kirendelt államközegek közbenjárása a sértett fél igénybevételétől van ugyan feltételezve, de igénybevételük ulán az általuk alkalmazandó törvények tekintetében többé nem a ma gán vádló, illetve a sértett magán fél esetleg változó kivánata, hanem a törvény és törvényes rendeletek szolgálnak irányadókul:a „ezen okoknál fogva a vétkességi kérdésre vonatkozó esküdhzéhi határozatnak kihirdetése után, de a törvényt alkalmazó biróság ítéletének meghozatala előtt magán vádlónak a büntetés alkalmazásától való elállása esetében, a biróság a büntetésnek a törvény korlátain belüli alkalmazására jogosítva van, s annak alkalmazása által az esküdtszéki szabályzat 97. § sza alá vonható semmiségei el nem követ." £10378. sz. a.) Jogesetül szolgált : Ugrón Gábor — Kassay Ignácz Erdélyben sz -udvarhelyi ügyvéd s or. gy. képviselő ellen a kolozsvári tszék mint sajtóbirósághoz vádkeresetet adott be — a ^elet' czimü s Kolozsvárott megjelenő politikai napi lap 1876. évi folyama 14-ik (jan. 19 ki) számában y. e. jegy alatt megjelent s a belföldi rovatban folalt czikk tartalma által elkövetett becsület biztonság elleni vétség miatt, mely vonatkozva az Erdélyben érvényben levő oszt. btint. könyv 491. §-szára, — annak 493. §. szerint büntetendő. A sajtó esküdtszéki tárgyalás f. óv május 9-kén megtartatott. Az esküdtszók 8 igénlő szavazata folytán Kassayra a ,v é t k e s' kimondatott. Az esküdtszék ezen határozata kihirdetése után Ugrón Gábor mint magán vádló — vádját visszavonta és a büntetés alkalmazásátóli ellását jelentette ki. A sajtóbiróság mind a mellett a törvényt alkalmazásba vette, és vádlottat az oszt. bünt. törv. 493. §. alkalmazásával s tekintettel 266. §-szára — 6 heti fogságra itélte, mely büntetést azonban a kolozsvári szegények alapja javára fizetendő 200 frt pénzbirságra átváltoztatta — egyszersmind vádlottat 7 frt eljárási és vádló részére 109 frt költségben marasztalta. — Az indokolásban a büntetés kimérésénél tekintetbe veendőnek mondatott ki 1-ör hogy vádlott hirlapi plemia által némileg provocál/a irta az incriminált czikket; 2-or hogy vádlott maga azon kivánatát fejezte ki, hogy vádlottra büntetés ne szabatassék. Vádlott ezen Ítélet ellen senim. panaszt adott be — melyet főleg arra fektetett, miszerint a tszék nem volt jogositva reá büntetést szabni, miután sértett fél a büntetés kimérésétől elállott. A Semmitőszéka semm. panaszt elvetette — azon indokokból, melyek a plenáris határozat alapjául szolgáltak. Nem teljes tanácsülésből, A sajló esküdtszéki tárgyalás folyamában a vizsgálati iratoknak csak egyes pontjai olvashatok fel. — nem pedig egészben a vizsgálati irományok s jegyzökönyvek. A magán vádló erkölcsi magaviselete mellett bizonyítvány alakjában előterjesztett^ bíróságon kívüli vallomásokat felolvastatni nincs jogositva. A vád s védbeszéd fogalmazványának előadás közben időnkénti betekintése nincs eltiltva. Ugyanazon Ugrón Gábor —Gerich Adolf sz.-udvarhelyi közjegyző e. is emelt vádat sajtó utján elkövetett becsület sértés miatt és szinte a kolozsvári tszék mint sajtóbiróság előtt. Az esküdtszéki tárgyalás f. év május 7 kén tartatott meg, melynek következése lett, mikép vádlott a vád alól felmetetett. Ugrón G. ezen ítélet s alapjául szolgált tárgyalás e. semm. panaszt adott be — különösen azért is, mert állítólag vádlott védbeszédét irásba foglalta s azt abból olvasta fel az esküdtszék előtt. A Sem mit ő szék azt elvetette; „mert az esküdtszéki tárgyalás folyamában a bünvizsgálati iratoknak csak egyes pontjai olvashatók fel; panaszttevő azonban e pontokat nem jelölvén meg, hanem a vizsgálati irományokat s különösen a saját és a vádlott vallornánya felett felvett jegyzőkönyveket egészben felolvastatni kérvén: ezen a sajtó eljárási rend. 63. §-szába ütköző kérelme teljesítésének megtagadása által a 93. §. c. pontja alá fogható sérelem nem követtetett el.a „Egyébbként pedig vádlott a bepanaszolt közlemény szerzőségét a tárgyalás rendén tagadásba nem vévén, az ennek beismerését tartalmazó írásbeli vallomásának felolvasása teljesen czéltalan is lett volna ép ugy, mint a magán vádló írásbeli nyilatkozatainak felolvasása is, melyek az eljárási rend. 21, §. értelmében csak a vizsgálat eszközlésére nézve szolgálhattak irányadóul s melyeknek a vádbeszódbeni ismétlése ellen mi akadály sem forgott fenn." „Mi továbbá magán vádló által a vizsgáló bíróságnak átadott három magán bizonyítványát illeti, ezek felolvasása teljességgel nem volt megengedhető, miután az 1871. évi 1498. sz. a. igazs. min. rend. 7. §. utolsó bekezdése szerint magán vádló erkölcsi magaviselete mellett tanukat kihallgatathat ugyan, de bizonyítvány alakjában előterjesztett, bíróságon kivüli vallamásokat felolvastatni jogositva nincs," „Végül panaszttevőnek azon állítása: hogy vádlott vádbeszédét írásból leolvasta volna a felterjesztési jelentés által megczáfoltatott; a vád — vagy védbeszéd fogalmazványának előadásközbeni időnkénti betekintése pedig a szóbeli tárgyalás fogalmával nem ellenkezik." ! (1877. május 23 — 10241. sz. a.) 42*