Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 39. szám

154 szerződés felperesnek az 1. NB. alatt becsatolt, általa nem neheztelt eskü alatti kimondása szerint azért nem köttetett meg, mert Straus testvérek pesti házára nézve a tulajdoni jogviszony bebonyolitva volt — tehát alperes hibáján kivül — az A. alatti ideiglenes szerződés által pedig, melynek érvényre emeléséhez a Straus testvérek pesti házának átruházása megkivántatott — felperes közvetitésének teljes sikere elérett »ek nem tekintethetik;" „annálfogva alperest az 1. sz. alatt kötelező Ígéretének teljesítésére szorítani még az esetben sem lehetne, — ha az A. alatti ideiglenes szerződés megkötése után a kilátásba helyezett végleges szerződés megköthetése reményében tett 300 frt részletfizetés, egyenest alperes utalványozása folytán történtnek igazoltatnék is." „A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek az ítéletek különbözősége s azon körülmény folytán, hogy vesztes felperes minden alap nélkül perlekedőnek nem tekinthető." (1877. febr. 28. — 1144. sz. a.) „mert perenkivüli telekk. ügyekben, melyek közé a jelen ügy is tartozik, az átmeneti intézkedések XIX. czikke által fentartott telekk. szabályok szerint a m. k. Curia m. semm. s-ék. által megbírálható s az 18G8. 54. t. cz. 297. §-ára alapított semmiségi panasznak helye nincs." Vak emberrel kötött szerződés. Közli Kajuch József ur — ügyvéd (Pesten) s or. gyűlési képviselő. A „Törv. Csarnok" mult évi 12. számában közöl- , tük ama jogesetet, melyben a nyitrai telekkönyvi tör- j vényszék D. Péternek, M. Antal aggkorában megvakult \ bisztricsényi földbirtokossal az aljárásbiró közbenjötté- ! vei kötött adásvételi szerződését mint telekkönyvi bejegyzésre alkalmatlant, mert jogérvéuytelent visszautasította. Ezen ügy azóta a másod és harmadbiróságnál de még a Semmitőszéknél is megfordult, s érdekesnek tartjuk az esetre vonatkozó felsőbb határozatokat is közölni. A bpesti ki r. ítélőtábla végzése a következő: „A neheztelt első birósági végzés megváltoztatik s az 1875. évi nov. 29. Bisztricsényben M. Antal mint eladó s D. Péter mint vevő között kötött — a nyitra-zsámbokréthi kir. jbiróság előtt jkönyvileg felvett adásvevési szerződés alapján — a bisztricsényi 2. sz. tjkönyvekben foglalt s M. Antal nevén álló ingatlanságokra nézve a tulajdonjog D. Péter részére bekebeleztetni rendeltetik. Mert a hivatkozott szerződés a bekebelezésre megkívántató minden törvényes kellékkel el van látva és mert ezen bíróság által jegyzőkönyvileg hivatalosan s formaszerüen felvett szerződés teljes hitelességgel bir; — az tehát a mennyiben 1875. évi november 29-én az az akkor midőn az A. a. okirat keletkezett, — Nagy-Tapolcsánban közjegyzői állomás nem volt rendszeresítve, a jogügylet érvényességére nézve az 1874. évi 35. t. cz, 54. §-ában aláirt közjegyzői okiratot ugyanazon törvény 214. és 25. §§-ai értelmében teljesen pótolja." (1876. márcz. 19. — 13801, sz. a.) A m. kir. Curia mint legf. ítélőszék 1876. július 12. — 6565. sz. a. a törvényes és a netán ismeretlen örökösök részére kinevezett ügygondnok felfolyamodása folytán következőleg határozott: ..Tekintve, hogy azon szabálytalanság, miszerint a folyamodó által felmutatott jkönyv folyamodónak eredetben kiadatott, a bekebelezés elrendelését nem gátolhatja, s hogy ezt az illetőknek annak utján orvosolni szabadságukban áll, a budap. kir. itélő tábla végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik." Az egyik törvényes örökös ez ellen semm. panaszszal élvén ezt a m. k. Curia m. S e m m i t ő s z é k 1877. márcz. 1-én 530. sz a. visszautasította; Kereskedelem jogi döntvények — Semmitöszéktől. A szerződés, bár valamely részvény társulattal, bizonyos vasút teljes kiépítésére, tehát felszerelésére is alakulván — a felszerelésre mint mellék — s igy az épites. a fóüzlet jellegét magán viselő ügyletre vonatkozó vitás kérdések eldöntése sem a keresk. bírósagok illetősége^ sem a keres, törvény rendelkezése alá nem vonható. — A vasul építési ügyletek ingatlanokra vonatkozó szerződéseknek leven tekintendők, mint ilyenek a keresk. ügyletek sorából feltétlenül kizárvák. Riche testvérek brüsseli czég s vasúti válalkozók — a ,K a s s a-0 derbergi vasút részvénytársaság' e. 91960 frt iránt f. óv márcz. 13. a bpesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt keresetet támasztottak; — előadván mikép alp. társaság a KassaTescheni s eperjesi vasút vonalak felépítését s felszerelését magára válalta A. szerződés szerint akkip hogy a tescheni vonalra a válalkozási összeg 2.600,003 frtban állapitatván meg, felperes köteleztetett 372,215 frt nominális s ekként 26',550 frt effectiv valuta értékű beruházást teljesíteni; azonban alperes társulat 352,510 frt effectiv valuta értékű felszerelvényt vett át — tehát kötelezettnél 91960 frtal többet. Tárgyaláskor alperes az illetőséget kifogásolta. A bpestikeresk. tszék f. év apr. 27. — 30067. sz. végzésével keresk. illetékességét megállapította következő indokokból : „Alperes társulat kereskedőnek levén tekintendő (ker. 4. 61. §§.) irányában a kereskedőkre vonatkozó határozatok alkalmazandók, (ker. 4. §.) Ennélfogva a kereseti ügylet alperest illetőleg feltétlenül keresk. ügyletet képez (ker. 260. 261. §§.) s igy a tárgyi birói illetőség ellen emelt kifogás alaptalan. Mert azon körülmény, hogy a kérdéses vasútvonalnak kiépítése s felszereltetése iránt a felek közt létrejött szerződés épen ugy, mint egyátalán ez által és ez uton a vasútnak üzletképes állapotba helyezése, a társasági czél — a keres, üzlet folytatásához tartozó, nem csak pusztán vélelmezendő, hanem a dolog természetéből folyó kétségkívüli bizonyos tény; a többi kifogásoknak a kérdésre befolyásuk nincs, mert az ügy érdemét érintik s mert ily ügyletek a keresk. bíróság körébe tartoznak (ker. elj. rend. 5. 2. p.) (3 >067. sz. a. ref. Hegedűs.) Alperes semm. panaszára — Semmitőszék a bpesti keresk. tszék végzését megsemmisitette (297. §. 4. p.) s felperest keresetével a rendes polg. perutra utasította; „mert valamint minden kereskedőnek, ugy a részvénytársaságnak is csak oly ügyletei tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek, melyek ezek keretéből a törvény által határozottan ki nem zárattak." -Az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződéseket azonban — melyek közzé a vasút építkezési ügyletek is tc-mészetüknél fogva kétségkívül tartoznak, — a ker. törv. 262. §-sza a keres ügyletek sorából feltétlenül s tárgyaik rendeleltetősi czéljára való minden tekintet nélkül kizárja; minél fogva az olyan szerződésekből a bej. kereskedelmi társulatok közt is felmerült vitás kér-