Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 32. szám

127 tárgyát képezi. — Ez szerint alperes a keres. törv. 258. | §. 3. p. értelmében közforgalom tárgyát képező érték- | papírok megszerzésére vonatkozó ügyletben állván, irá- i nyában is — habár nem kereskedő — feltétlen keresk. j ügyletet képez, — miért a keresk. tárgyi illetőség meg- | állapítandó volt ; alperes azon kifogása, hogy a vételár Után több éven át kamatok szám itatván fel — ! az ügylet hallgatag kölcsön ügyletté változott, j mellőzendő volt, mert felperes a hátralevő vételár után \ kamatokat felszámíthatott a nélkül, hogy az üzlet köl­csönügyletté változott volna. — Mellőzendő volt a kere- j setlevél béltartalmának hiányosságára vonatkozó kifogás is, mert az a perr. 61. § kellékeinek teljesen megfelel. Felperes semm. panaszszal élt — A SemmitŐszék azt elvetette; ' j „mert a kereseti követelés értékpapirok adásvételi j viszonyból, tehát oly ügyletből származtatik, mely a ' ker. törv. 258. §. 3. tétele értelmében kereskedőre és nem kereskedőre egyaránt feltétlen kereskedelmi ügyletet • képez." „Ennek természetén pedig mit sem változtat azon ! tény, hogy a bizományosi minőségben eljárt felperes az j alperes számára megszerzett, valamint más értékpapiro- j kat is zálogba — vagy a felek kifejezésével élve depotba j vette, mert ezáltal az azon ügyletből felmerült követelés csak biztosítást nyert, — ennek jogalapjára nézve azon­ban, tekintve hogy törvény szerint a zálogszerződés a fő­kötelezettség természetét követi — novatió nem létesült." „Ezekhez képest az eljáró e. f. bíróság illetőségét az | eljárási rend. 5. §. 1 p. és 30. §. értelmében helyesen : állapította meg." „A kereset szerkezete ellen érvényesített kifogások I alaposaknak szintén nem tekinthetők, miután a kereset ' azon lényeges kellékekkel bír, melyek a végre szüksége­sek, hogy a biró a dolog érdeme felett alaposan határoz- { hasson." „Mennyiben felelt meg végül felperes a megbízó al- j peres utasításainak s volt e jogosítva utóbbit kama- j tokkal terhelni ? Ezek oly kérdések melyek az illetőség körén kivül állanak." (1877. márcz. 27. — 5337. sz. a.) j Az esküiételi határnap kitűzése iránt a harmad bírósági Ítélet alapján érvényesítendő kérvény, nem a semm. panasz be­adási haláridejének lejártától, hanem a harmad bír. ítélet kéz­besítésétől számítandó 15 nap alatt adandó be. Sigmond testvérek — Weinberger Pál tőkepénzes válalkozó e. péküzlet számára tett liszt vétel­ből s hitelezésből eredőleg 2865 frt fizetésére a kolozs­vári járás — mint keresk. bíróságnál 1876. május 26. pert indított, melyben a Semmitőszék 1876. aug. 9. — 13039. sz. határozatával a bírói illetékességet megálapitotta (lásd lapunk 1876. évi 63-ik számát.) Az ügy letárgyaltatvánitéletileg befejeztetett, mely­ben felperes könyvivőjének Sárdi Lászlónak a póteskü odaitéltetett s ez mind a marosvásárhelyi kir. tábla, mind a legf. ítélőszék által helybenhagyatott. Ekkor felperes f. év febr. 10. az eskütételi határnap kitűzéséért folyamodott melynek a jb íróság 1877. febr. 14. — 1615. sz. a. kelt végzésével helyt adott s határnapul febr. 22-két kitűzte. Ezen végzés e. alperes semm, panaszt adott be, mert a legf. itélőszéki ítélet neki csak febr. 7-kén lett kézbesítve, tehát 10-kén jogerőre még nem emelkedhe­tett, miután a semm. panasz jogorvoslat határideje akkor még le nem járt. A Semmitőszék azt elvetette; ,,mert a perr. 239. §. világos rendelkezése szerint az eskütételi határnap kitűzése iránti kérvény a harmad bírósági ítélet alapján, nem az ezen ítélet ellen használ­ható semm. panasz beadási határidejének lejártától, ha­nem a harmad bírósági Ítélet kézbesitése után következő naptól számítandó 15 nap alatt beadandó, — különben is azt, hogy a harmad bir. ítélet e. törvényes időben semm. panaszszal élt volna panaszló maga sem állította." (1877. márcz. 27. — 3900. sz. a.) A kereskedelmi illetőség megállapítására, a teljesítés helyének szemponjából (keresk törv. 322. §.J nem szolgálhat azon körülmény, hogy a kikötött bíróság hatásköre kereske­delmi ügyekre többé ki nem terjed, — midőn annak teendői ugyanott a kereskedelmi törvényszékre mentek át. Franki József liptó-szt.-miklósi bérlő — ,E u r ó p a' biztosító társulat e. 1876. nov. 11. 805 frt biztosítási összeg fizetésére a rózsahegy i tszék mint keres, bí­róság előtt pert indított. A tszék f. év febr. 27. kelt végzésével az illetőségi kifogásokat elvetette. A Semmitőszék — az az ellen emelt semm. pa­nasznak helyt adva a tszéket ez ügyben illetéktelennek kimondotta ; „mert a biztosítási feltételek 20. pontjában a bizto­sított által a társulat ellen meginditható minden perek tekintetéből a bpesti kir. tszék lett bírónak szerződésileg kikötve; ezen intézkedés a keres. törv. 322. §. rendelete folytán sem szenved másitást, — és ez irányban azon körülmény, hogy a kikötött bíróság hatásköre kereske­delmi ügyekre már ki nem terjed — sem áll ellene, miu­tán ennek e részbeni teendői a ker. eljárási rend. 3. §. §. érteimében a keresk. s váltótszékre mentek át." (1877. apr. 12 — 6504. zs. a.) A kereskedelmi ügyletből eredő pénzbeli tartozás, ellen­kező kikötés nem létében, azon helyen fizetendő, a hol a hitelező telepe létezik. — Ily esetben a helyi illetőséget a perrend 35. §-sza nem szabályozhatja. Kuhinka Géza bej. üveggyáros Livóhután —­Stark Háni ungvári lakos és üvegkereskedő e. f. év jan. 25-kén abartfai járás — mint keresk. bi­róságn ál pert indított A. könyvkivonat szerint alperes részére szállított üvegárukért hátralékos 54 frt 57 kr. fize­tésére. Alperes illetőségi kifogással élt — melynek aj bíróság f. év márczius 13. kelt végzésével a per­rend 35. §. 2 p. alapján helyt adott; mert á kereset ung­vári lakos e. intéztetett — oly könyvkivonat alapján mely törvényszerűen nincs hitelesítve, s az azon alapuló követelés már évet halad — Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmi­sítette (2D7. §. 5. p.) „mert alperes mint kereskedő a kereseti ingó dolgo­kat továbbadási szándokkal vásárolván felperes gyáros­tól, — ezáltal a keres. törv. 258. §. 1. pontjában sza­bályozott kereskedelmi ügylet jött létre, melyből eredő pénztartozás ellenkező szerződés nem létében, az ügylet természeténél fogva azon helyen fizetendő, hol felperes te­32*

Next

/
Thumbnails
Contents