Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 31. szám
122 nyek közt való fentartása az örökhagyó szándékával ellenkeznék; — minélfogva akkor midim a végrendelet részben érvény telenitetik s ezáltal az örökösöknek a végrendelet ellenébeu elfoglalt álláspontja törvényen alapulónak kimondat ik, — az ezen végrendelet n alapuló hagyományokat is hatályon kivül helyezni kellett — Az örökségi összeget illetőleg, tekintve hogy felperesek magok arra á lapították keresetüket, hogy Morvay Józsefné készpénzben öröködött, az öröklött, illetőleg tényleg keztiht z vett összeg mennyiségét tartoztak volna kimutatni; minthogy azonban Kulcsár tanú csak arról tesz bizonyságot, hogy a ház ( 000 s a szőlő 3000 ftot megért, — ebb >1 azonban még nsm követktzik, h'gy az tényleg ez összegért adatott el, Morvay Józseíhé ennek megfelelő részben részesült, — e tanú arra nézve,hogy mily összeget tett nevezett nő öröksége — mi bizonyítékot sem képez s ennek kegészitéséül púteskü nem volt megítélhető, hanem az öröklött összeg alperes beismerése alapján volt megállapítandó stb. stb. Egyebekben az e. b. itélet indokainál fogva hagyatott helyben." (1H76. deez. '28. — 62986, sz a. refer. Zlinszky Imre ) (Vége köv.) Legfőbb itélöszéki döntvény. Kereskedelmi ügyekben. Valamely részvénytársaság a felszámolást a keresk. (örvény életbelépte után határozván el, s igy arra ezen törvény rendeletei levén alkalmazandók. — ezeknek megfelelőleg az üzlet betevők kik az alapszabályok szerint betéteikkel, tpen ugy mint a részvényesek, a társaság hitelezőinek szavatossággal tartoznak — utóbbiak kielégítése előtt betétük kifizetését nem kövelelhetik. Trágerlda — Magyar hivatalnokok hit'el s biztosi tó intézete e. 5000 frt iránt 1876. május 12-kén abpestiváltó tszék mint keresk. bíróságnál pert inditott. A keresk. tszék 1876. sept. 11. — 8r)375. sz. ítéletével felperest keresetétől elmozdította 8 100 frt perköltségben marás talta „mert az alapszab. 56. §. szerint az üzletbetevőkre vonatkozólag szabályozott jogviszony a részvénytársaság keretén belül — korlátolt felelőségü szövetkezetet tüntet fel, meljnél az üzlet betétek a tagok töke betéteit, a szövetkezet alaptőkéjét képezik. Ezen szervezet, tekintettel hogy a keres, törvény életbelépte előtt keletkezett czégvezetési rendeletek a részvénytársaságok és szövetkezetek kö :t különbséget nem tettek s utóbbiakat ugyanazon elbánásban részesiték mint a részvénytársaságokat — a fenállott gyakorlatként lehetséges levén, alp. társaság tovább is fenállhat korábbi jogviszonyai alapján s ezek sajátlagos jogi termé-, etük szempontjából esnek elbirálás alá." „Ebből kiindulva s tekintve, hogy az alapszab. 57. §-ként az üzletbetétek ép ugy mint a részletjegyek az intézet kötelezettségeiért szavatolnak s igy tulajdonosaik ugyanazon jogokat élvezik, melyek a részvényeseket megilletik, — kétségtelen hogy az üzletbetevő mind jogok mind kötelezettségekre nézve nem hitelező hanem alperes intézet részese s mint ilyen tőkebetéte arányában s annak erejéig a nyereség s veszteségben egyaránt részesül. — Tehát ily minőségben őt is megilleti a ker. törv. 549. §-ra való tekintettel jelen per elbírálásánál egyedül mérvadó keresk. törv. 171. § ban nyújtott kere| seti jog; felperes azonban ezen kereseti jogo^ a még 1376. | május 11. czé,^e átvezetés .ért folyamodott s igy a ker. [ törv. 554. §. éneimében bejegyzett alperesi részvénytár| saságnak 1870. apr. 9-ki közgyűlésén hozott azon ha! tározata ellenében, hogy nz ls75-ben felmondott üzleti ! betétek alap hiánya miatt egyelőre vissza nem fizetetnek J s azok a felszámolás alá került intézet összes tartozásai ; törlesztése után azon értékkel váltassanak be, mely az ! összes activák értékesítése után egy egy 50 ftos betétre | jutalékul fog esni — nem érvényesítette: annálfogva a fel.seresre nézve egyaránt köteie/.ő közgyűlési jkönyv tartalma s a mérleg helyessége jelenleg kérdés alá nem | jöhet; a mérleg szerint pedig alp. intézet fizetés képtelensége csak ugy kikerülhető ha az üzletbetétek nem száj mitatnak a passzívákhoz. — De eltekintetve ettől az üzlet ! betevő nem levén az intézet hitelezője, hanem üzlettársa, ! ki az intézet nyereség — veszteségében épen ugy részej sül ; ki annak kötelezettségeiéi t ép ugy szavatol mint a I részvényes, — tekintve hogy a társaság felszámolása ; közgyülésihg elhatároztatott s az üzh ti betétek a társaj ság kötelezettségeiért szavatolnak ; felperes a hitelezők I teljes kielégitése vagy biztositása előtt üzleti betétét a ker. törv. 2 >4. 249. §§. értelmében a követelések érvéI nyesitésére kiszabott határidő lejárta előtt nem követelheti. — Nem változtat a betét jogi természetén az, hogy reá nézve felmondásnak vau helye — mert ez csak lejáratot von maga után, de követelési jogot nem teremt s jogezimet, nem módosíthat." A kir. tábla 1^76. dec/. 20. — 4845. sz. a. azt helybenhagyta;" „mert az alapszabályokban a ,részvény' s Részvényes' kifejezés elő nem for*lul, hanem azon jogokat melyek törvény szerint a részvényeseket illetik, az alapszab. 4. 5. s 57. §§. szerint a részesek, résztvevők, s üzleti betevők gyakorolják. Utóbb'ak tehát kik az alapszab. 57. §-ként betétök erejéig a társaság kötelezettségeiért is szavatolnak, a részvénytársaság egyszerű hitelezőinek nem tekinthetők, hane m köztük s a társaság részegei s résztvevő' közt csak az a különbség, hogy az üzleti betétek fel mondhatók." „Alp. társaság felszámólása 1876, apr. 9-kén tehát a í keres. törv. életbelépte után határoztatván el — a feli számolásra nézve ugyanazon törvény szabályai alkal! mazandók; ezekből s különösen a 201. 205. §§ ból pedig j világosan következik: hogy a tartozások kielégitése előtt j azok, kik azokért részlet jegyeik vagy betéteik erejéig j szavatolnak, a társaság vagyonából kielégítést nem köj vetélhetnek; felperesnek a felszámolás elhatárolása után j lejárt üzleti betétei tehát a tartozások kielégitése előtt j még akkor sem fizetethetnének ki, ha a ki nem fizetést a i közgyűlés el nem határozta volna. A legf. ítélőszék helybenhagyta — következő indokokból: „mert az alapszab. 57. §-nál fogva kétséget nem szenved hogy az üzlet betétek épen ugy szolgálnak az intézet hitelezői biztosítására mint a részvényesek (részesek és résztvevők) által befizetett alaptőke — vagy is kétséget nem szenved, hogy a társulat hitelezői irányában szavatolni az üzlet betétek épen ugy tartoznak mint a részvények (részletjegyek);* „miután tehát alp. társaság 1876. apr. 9. s így a keres. törv. habályba lépte után s a felperes felmondási idedének lejárta előtt a felszámolást elhatározta, s igy ezen felszámolás keresztül vitelére nézve, — az érintett törv. szabályai szolgálnak irányul; miután ezen törvény-