Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 30. szám

119 Alperes ez ellen is semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a neheztelt végzést a tárgyalási cselekménynyel együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a felmerült költségek viszonlagos megszüntetése mellett a Frieclman Bernát pesti ügyvéd által ellenjegyzett ke­resetet oly értesitéssel visszaadatni rendelte, hogy azt szabályszerüleg szerkesztve újonnan beadhatja; „mert a tárgyi illetőség megbirálhatása végett ok­vetlenül szükséges azon jogügylet tüzetes megismertetése, melyből a biztosítandó, — azonban megitélés végett egy választott biróság előtt érvényesített követelés származ­tatik; minthögy oly jogügyletek melyek a keresk. ügy­letek köréből határozottan kizárva vannak (például a perr. 262. §. esete) a bejegyzett czégek irányában sem érvényesíthetők a keres, biróság előtt.* „Ennek ellenkezője a neheztelt végzésben foglalt idézvényekből semmikép sem következik ;" „mert az eljárási szabályok 5. 6. §§-szai nem uta­sítanak a bejegyzett kereskedő elleni minden keresetet a keres, bíróságok elé, hanem csak azokat melyek a tüze­tesen megjelölt keres, ügyletekből merülnek fel — az utóbbi szakasz, 6-ik pontja pedig különösen nem vonat­kozik oly perekre, melyek a felszámoló társaság elleni követelések érvényesítését tárgyaz ák.-1 „Ezekhez képest nem levén a kérdésbeni ügylet al­peres minőségénél fogva keresk. ügyletnek feltétlenül nyilvánítható, — a kereset pedig, miután ebben azon té­nyek melyekből a követelés származtatik — a perr. 64. §. kívánalmainak megfelelően előadva nincsenek, az ügy­let természetének meghatározhatására biztos támpontot nem nyújtván, — a kellő alap nélkül hozott első bírósági végzést s eljárást meg kellett semmisíteni stb. stb." „A költségek viszonlagos megszüntetése abban ta­lálja okát, mert a kereset kijavitása előleges tárgyalás nélkül lett volna elrendelendő." (1877. apr. 6. — 6459. sz. a.) Azon vélelmezésnek, hogy valamely ügylet a kereskedő üzlete folytatásához tartozik, nincs helye, ha annak ellenkezője magából a szerződésből kitűnik. Reichard Mór s fia bej. kereskdó czég S.-A.­Ujhelyen — Sennyei P. e. 947 frt 54 kr. árkülönbö­zet fizetésére a s.-a.-uj hely i tsz ék mint keresk. biró­ság előtt f. év jan. 7. pert indított azon alapon mert alpe­res A. szerződés szerint 3000 vámmázsa rostált kukori­ezát tartozott felperes részére szállítani, de azt állítólag csak részben teljesítette. Tárgyaláskor alperes részéről az illetékesség kifogásoltatott. A tsz ék f. év márcz. L — 4058. sz. végzésével annak helyt adott — következő indokokból: A keres, törv. 259. §. 1. s 6. p. szerint csak azon termelők ügyle­letei tartoznak a kereskedelmiek közzé, kik egyúttal ke­reskedők is, vagy saját terményeiket át — vagy feldol­gozzák; minthogy azonban alperes nem kereskedő, a ter­mészet által előidézett termelés pedig feldolgozásnak nem tekinthető: ennélfogva a vető magból termelt tengeri sem nevezhető feldolgozottnak; — ebből folyólag, bár az A. alatti adásvevési ügylet felperes mint kereskedő irá­nyában, ki az abban jelzett nagyobb mennyiségű tár­gyat mint kere.-k. üzlete folytatásához szükséges árut nyerészkedésből vásárolta, mindenesetre keres, ügyletet képez s alperes abból eredőleg keresk. bírósághoz lenne idézendő; — azonban az A. alatti előadása szerint felpe­res mint kereskedő s alperes mint termelő közt létrejött szerződés alperes irányában keres, ügyletet nem képez­vén, a keresk. illetőséget leszállítani kellett. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a kereset alapjául fektetett (A.) szerződés sze­rint a kérdésbeni vétel tárgyát az alperes gazdaságaiból származó kukoricza képezte." „Ehhez képest itt alperest illetőleg keresk. ügylet (258. §. 1. p.) még akkor sem forogna fenn, ha alperes egyéb­kénti foglalkozására nézve kereskedő is lenne, miután a keres. törv. 261. §-sza a kereskedő áltai kötött szerződé­seket üzlete folytatásához tartozóknak rendszerint csak vélelmeztetni rendeli; — e vélelemnek azonban oly eset­ben helye nem lehet, midőn ellenkezője magából a szer­ződésből kitűnik." „Annál kevésbé lehet tehát fenforgó esetben eladó termelőt illetőleg kereskedelmi üzletről szó. midőn két­ségen kívül áll: hogy ugyanaz a ker. törv. 3. §. értelmé­ben nem kereskedő." „Ha pedig felperes a kukoricza lemorzsolását a ter­mény át — vagy feldolgozásának fogalma alá vonhatni véli: akkor ez csak a keres. törv. 259. §. 6. pontjának teljes félreértéséről tanúskodik, de a helyes első bírósági vég­zést nem érintheti." (1877. april 6. — 6414. sz. a.) A közkereseti társaságok beltagjai, ha nem is saját nevőh alatt, — de saját nevökben keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozván — mint ilyenek kereskedőknek tekintendők; tehát ellenükben a számla követelések keresk. ügyletet képeznek. A bpesti ,Népbank' felszámolás alatt álló rész­vénytársulat — TheinGrusztáv budai kereskedő e. a bpesti váltó keresk. tszék mint keresk. birósághoz f. év febr. 2. keresetlevet adott be 9604 frt 39' kr. fizetésere — folyó számla üzleti összeköttetés folytán A. könyvki­vonat szerint felvett kölcsön hátraléka fejében. Alperes illetőségi kifogással élt. A bpesti keresk. tszék annak f. év febr. 21. kelt végzésével helyt nem adott; mert alperes hallgató­lag beismeri, miszerint az itt bejegyzett Thein Lipót s fiai czégnek beltagja. A közkereseti társaságok beltagjai pedig mint ilyenek is a keresk. törvény értelmében ke­reskedőknek tekintendők ; — mert ha nem saját nevők alatt is, de minden esetre saját nevőkben — proprio nomine — kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak ipar­szerüleg, tehát a kereskedőnek a ker. törv. 3. §-ban meg­határozott törvényes fogalma alá esnek. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő a megtámadt végzés indokolása szerint kereskedőnek tekintendő s e minőségénél fogva felperes banknak kölcsönügyletből származtatott ezen kereseti számlakövetelése a ker. törv. 260.§. szerint pa­naszkodóra názve is keres, ügyletet képez; következve a kereset az elj. szab. 5. §. 2. p. szerint a keresk. biróság hatásköréhez tartozik ;" és „mert azon panaszbeli érvelés, miszerint a panaszló mint bejegyzett társas czég beltagja által köti itt minden ügylet a czég nevében kötöttnek tekintendő, s hogy eb­ből folyólag kereskedelmi uton csak a társas czég lenne perelhető, — az ügy érdeméhez tartozó ama kérdést érintvén: váljon a kereset panaszkodó ellen személyileg helyesen indíttatott-e — a birói hatáskör kérdésénél figye­lembe nem vehető." (1877. márcz. 22. — 5338. sz. a.) 30*

Next

/
Thumbnails
Contents