Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 30. szám

Budapest, 1877. péntek, april 20. 30. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Legf. ítélőszék keresk. döntv. — Keresk. jogi döntvények. Legíöbb itélőszki döntvények. Kereskedelmi ügyekben. Az áruk vevője a vasúti fuvar visszatérítés (refaclioj átengedését az eladótól nem követelheti, ha az a vasút igazgatóság által a szállító czégnek engedélyeztetett, melyet az eladó bizott meg a szállítással, — az pedig a refaclio egy részét az eladónak mint vele közvetlenül szerződő félnek engedte át. Gompercz Nátbán bpesti bej. kereskedő — Czervenka Mór Csehországban hohenrnauti kereskedő e. 894 frt iránt a bpesti váltó tszék mint keresk. bíróság eló'tt pert indított. A ker. tszék 1876. sept. II. 85626. sz. a. ítéletével alperest 879 frt 45 krban 6°/0 kamataival s 45 frt költségben elmarasztalta; „tekintve, hogy alperes kereseti összegeket lényegükben nem kifogásolja; csupán az képezi vita tárgyát, hogy a provisió cziméu felszámított 15 frt alperes javára kihagyandó e, és az alperes által követelt 201 frt 39 kr. vasúti fuvar visszatérítés (refactio) alperes részére itélendő-e?" „ A provisió czimón tett felperesi követelés mellőzendő volt, mert felperes azt, hogy megbízásból teljesített volna alperes részére vásárlásokat, nem bizonyította, — söt az iránti követelésétől még a per indítás előtt 6. sz. levele tartalmaként elállott." „A vasúti fuvarbérből nyert visszatéritési (refactie) czimén követelt 201 frt 39 kr. iránti alperesi követelés mellőzendő volt; mert alperes ki nem jelölvén azon vasutvonalat, melyen a szállítást eszközöltetni kívánta — a szállítás Schuller és Bondi czég részére kedvezményezett vonalon eszközöltetett, ugyana/ért a fuvarbér visszatérítés tulajdonkép a Schuller Bondi czégnek adatott, mely ismét abban felperes czéget részeltette azért, mert ennek szabadságában állott volna a szállítást más vonalon is eszközöltetni." „Ugyanazért tekintve, hogy alperes a vasúti fuvarbér visszatérítésének összegéhez magának követelési jogot fen nem tartott: ez iránt alperesnek követelési joga minden tekintetben hiányzik." A bpesti kir. tábla 1876. decz. 20. — 4843. sz. a. az első bír. ítéletet helybenhagyta a felhozott indokokon kívül még azért is: „mert a vasúti visszatérítés (refactie) az illető vasút igazgatóság által nem felperesnek, hanem Schuller Bondi czégnek engedélyeztetvén és fizetetvén, — az utóbb nevezett szállító czégnek szabadságában állott a visszatérítés egy részét felperesnek mint vele közvetlenül szerződő félnek vagy alperesnek mint az áru tulajdonosának átengedni; s így ha a szállító czég felperest visszatérítés czimén előnyben részesítette, — az ekkép nyert összegDek átengedését alperes felperestől nem követelheti." A legf. ítélőszék a tábla Ítéletét felhozott s felhívott indokaiból helybenhagyta. (1877. márcz. 26. — 176. z. a.) Valamely kereskedő részére szállított aruk sem megrendelteiteknek sem általa elfogadottaknak nem tekinthetők, ha a megrendelésnek Írásban foglalása köttetett ki, — az pedig nem jött létre. Bauer testvérek bpesti bej. keresk. czég — Grebe Henrik kolozsvári kereskedő e. 378 frt 75 kr. áru vételár megfizetésére a bpesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt 1876. febr. 9. pert indított A bpesti keresk. tszék 1876. sept. 29. — 97605. sz. — ítélettel felperest keresetétől elmozdította s azt 40 frt perköltségben marasztalta, „mert felperes persorán maga is beismeri, miszerint azon áruknak, melyek árát követeli, ő van birtokában; azonban azt adja elő, hogy alperes az általa már átvett ezen árut jogtalanul visszaküldvén, ekként jutott az felperes birtokába; — ha valónak vétetnék is azon felperesi állítás, hogy alperes a már átvett árut jogtalanul küldé vissza : még ez esetben is felperesnek egyedül a szerződés teljesítését volna joga alperestől követelni; miután pedig felperes keresetét csak a vételár megfizetésére indította a nélkül, hogy az árunak nála létét csak említené is, — söt a per során sem kínálta meg alperest az áruval, — eme helytelen alapon roszhiszemüleg indított keresetétől elmozdítandó volt." A bpesti kír. tábla 1877. okt. 16. — 4616. sz. a. az első ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. A legf. ítélőszék azt helybenhagyta következő indokokból: „A C. D. a. m( llékletekbben az áru rendelés csak azon feltétel atatt történt, ha az alperes által írásban fog nyilvánitatni, — miből^ a feltétlen megrendelést következtetni nem lehet. — Es miután ily Írásbeli megrendelés nélkül az áruk még is elküldettek, — alperes pedig azokat a vétel után harmad napon visszaküldötte: mindezeknél fogva a kérdéses áruk alperes által sem megrendelteiteknek sem elfogadottaknak nem tekintethetvén — a másod bir. ítéletet helybenhagyni kellett." (1877. márcz. 19. — 139. sz. a.) A keresk. törv. 394. § sza csak azt tartalmazván, hogy a rendeletre szóló utalványok s kötelező jegyek hátirattal is átruházhatók : következik mikép az átruházások más módon is eszközöltethetnek. Leopold Miksa — Beck András e. a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt 140frt utalvány követelés fizetésére pert indított — melynek letárgyalása után — A keresk. tszék 1876. okt. 2. — 1C6740. sz. a. 30