Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 26. szám

102 érvényességére vonatkozó intézkedés képezi; a mennyiben az érintett időpont előtt kelt végrendeletek érvényességéről az első bekezdésben általában — a má<odik bekezdésben pedig kü önösen olyan végrendeletekről intézkedik, melyek :iz o. p. t. k. életbelépte után felhalt örökhagyótól származnak; ez utóbbiak érvényességét csak oly esetbe i rendelvén a magyar törvény szerint megítélendőnek, ha a végrendelet a bíróságnál letétetett. Ily végrendeletek hatályosságáról csak hozzávetőleg intézkedik az idé/.ett §. a mennyiben oly javakról, melyekről az ily végrendelet intézkedik, n m lehetett mondani, hogy örököltettek, mert az örökhagyó a pátens keletkezésekor még élt, s igy ezen végrendeletekre nem vonatkozhatott az f>. §. azon intézkedése, mely az öröklött és szerzeit javak közötti különbséget a szabad rendelkezési jogra nézve megszüntette. Hogy tehát azon egymással ellentétben álló felfogás megelőztessék, miszerint az utóbb érintett végrendeletek hatályossága melyek az o. p. t. k. életbelépte élőit keltek ugyan de az ezen időpont után elhalt örökhagyótól származnak, szabályozatlan maradt, és igy hatályosságuk a régi magyar törvény szerint Ítélendő' meg; vagy ellenkezőleg, hogy azoknak hatályossága is az 5. §. szerint megszűnt: szükségesnek, vagy legalábbb nem feleslegesnek tartotta a törvényhozó azoknak hatályosságáról is intézkedni, és ezt a még nem született örökösökre nézve csak add'g kiterjeszteni, mig azt az o. p. t. k. 612. §-a megengedi. — Az idézett 6. §. utolsó pontját lehetett volna ugyan máskép például igy szerkeszteni „az o. p. t. k. életbelépte előtt kelt, de ez után elhalt örökhagyótól származó végrendeletek hatályosságára az 5. §. nem alkalmazható ugyan, azonban ha oly személyek javára tartalmaznak intézkedéseket stb." „Azonban az 5. §. világos tartalmánál fogva az érintett pontnak jelenlegi szerkezete sem jogosít fel arra, hogy a contrario argumentálva a régi végrendeleteket in infinitum hatályosaknak tekinthessük." (Folyt, köv.) Báron testvérek c. Magyar ált. földhitel részvéoytársulat. (Vége.) A tszék ítélete e. mindkét fél felébb ezett. A bpesti kir. tábla 1876. decz. 23. — 5225. az. a. az első bíróság ítéletét a perköltségi rész .kivételével, — oly módositással helybenhagyta, hogy alp. részvénytársaság illetőleg annak jelenlegi igazgatói tartoznak a közgyűlést a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől 15 nap alatt az alapszab. 31. §-ban előirt módon s az ott meghatározott legrövidebb határidőre összehívni, s az öss7ehi\ási hirdetménynek az alapszab. 5. §-ban kijelölt hírlapokban megtörtént beiktatását a hirlap példányok bemutatásával azon lő nap alatt az eljáró tszéknél igazolni, mert különben ezen határidő leteltével a közgyűlés összehívása a tszék által eszközöltetik. — A perköltségi részét megváltoztatta s alperest 111 frt 70 kr. perköltségben marasztalta, Indokok: „Aun^k kijelentésével, hogy alperes fe'ebbezéséhez c-at'dt okmányok jelen per felül vizsgálatánál, a perr. 283. §-hoz képest figyelembe nem vétethettek; s tekintettel arra, hogy valamely itélet csakis annak jogerőre em lkedése után hajtathatván végre, felperesnek felebbezéoében felhozott azon érvelése, hogy a megnevezett igazgatósági s felügy. b.izotts. tagok a czégjegyzékból azonnal kitörlendők lettek volna, — a peres eljárás szabályaival mérőben ellenkezik — tekintettel továbbá arra, hogy a fenálló közig, szabályok szerint minden idegennek Bpestre érkezése s itteni ideiglenes tartózkodása a rendőrségnek bejelentendő, az ily bejelentés megtörténtérő! szó ó okmány tehát a Bpesteni állandó lakás bizonyítékául nem szolgálhat, s hogy ezen ténykörülmény csak az illetékes hatóságnak ez irányban kiadott hivatalos bizonyítványa által igazolható: az e. bir. ítéletét indokainál fogva, — de miután annak végrehaj hatóságát alperestől függó'vé tenni nem lehet, — a ker. törv. 178. §. szelleméhez képest a fent jelzett módositással helybenhagyni - a perköltségre nézve pedig megváltoztatni kellett annyival inkább, mert a per természete a költség kölcsönös megszüntetésére indokul nem szolgálhat; a közgyűlési határozatnak perrel ^megtámadására törvény által feljogositott s ezen jogot, igénybe vevő részvényes pedig jogosítva van követelni azt is, hogy bíróilag elismert követelése érvényesítése végett szükségelt pereskedés körül felmerült költségei is megtéritessenek." Alperes társulat a kir. tábla Ítélete e. s e m m. panaszt adott be azon alapon, mivel az érthetetlen, végre nem hajtható s a mi legfőbb a kereseti kérelmen tul megy (perr. 297. §. 10. p.) Az érthetetlenséget s vég1 rehajthatatlanságot abban keresi mikép: a közgyűlés összehívása 15 nap alatt eszközöltetni rendeltetik, és kij vántatik, hogy ugyanezen 15 nap alatt az összehívó hiri detmény hírlapi közzététele igazoltassák a lap példányai val; tehát 15 napon belül bármikor történhet az öszehivás egészen 15-ig — és még is azon korlát emeltetik, hogy 15-kén a hirlap hirdetmény számai felmutatassaj nak a tszéknél, — mi kivihetetlen ; minthogy maga az j itélet szerint 14-ik sőt 15-ik napon is eszközölhetjük az ! összehívást, — de mivel a hirdetménynek háromszor kell í közzététetni, és pedig a bécsi hivatalos lapban is, ezen szá• mok csak legfeljebb 18-ik napon mutathatók fel — a | mikor a táblai itélet szerint már tszék fog intézkedni az összehívás iránt; miből természetesen a legnagyobb zavar eredhet, daczára hogy a társulati igazgatóság is, a : tszék is szabályosan s jogkörében járt el. — Továbbá az | Ítéletben az állitatván, hogy valamely itélet annak jogerőre emelkedése után hajtathatik végre — mivel tehát két egyenlő itélet a perrend szerint végrehajtható — lehetnek kik a táblai indokolás folytán annak Ítéletét is '. jogerejüvé váltnak gondolhatják; minélfogva kétségessé ; tétetett, hogy a teljesitésre kiszabott 15 nap mikor kezdődik. — Azután az itélet értelme oda megy ki : hogy . mivel nem igazoltatott a választott igazgatók Pesten laI kása — ennélfogva az első itélet helyenhagyatik; tehát ha igazoltatik, hogy Kern s Mauthner Pesten laknak — , a választás megerősíttetik, azok akár magyar polgárok, vagy választás előtt itt lakók legyenek — akár nem. Az : uj közgyűlésen tehát kérdéses lehet, hogy kiket lehet , megválasztani — csak honpolgárokat-e, vagy máso! kat is, kik csak tegnap óta laknak Bpesten? — Továbbá | végrehajthatatlan, a mennyiben az összehívás elmulasz] tása esetén a tszék bizatik meg annak foganat03Ításá• val; ámde a keresk. törv. kijelölte azon esetet, melyben a tszék azt teheti, jelen eset pedig épen nem tartozik ily eseti k közzé, Lehetett volna tehát a mulasztáshoz pénzbírságot kötni, vagy a czégtörlés feltételét, de nem olyat rendelni mi a törvénynyel ellenkezik, tehát a bíróságok által nem teljesíthető. — Itt a 178 §. szelleméből nem