Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 24. szám - A bpesti ügyvédi kamara a telekk. tjavaslatról 3. [r.]

94 minthogy az Ítéletet csupán alperesek egyetemleges el nem marasztaltatása s a kivánt időtől meg nem itéit kama ok. v égre a kölcsönösen megszüntetett perköltségek végett feleobezt- ;* „mert továbbá a perr. 239. §. az esküre való jelentke ésr a birói határozat azon rés ének jogérvényre emelkedésétől számiiott záros határidő alatt szabja meg, melyre az eskü megítéltetett „minélfogva az eskü jelentkezés mint időelőtti feltétlent! el neiu utasita thai ott, hanem az elfogadandó s a mennyiben a/, ítéletnek kihatása a felebbezés megvizsgálása, illetve az itélc-t jogérvényre emelkedésétől részben feltételezi ttnek tűnik elő, — ennek megtörténtéig a je1 ntkezés visszatartása stb. elrendelendő volt." (18 í 7. márcz. 14. — 1585. sz. a.) A törvényeién megidézett alperes a másod bírósági Ítélet kihirdetésére meg nem jelenvén, s igy kihirdetéskor perorvosla tol be nem jelentvén, ellenfele eskütételi kérvényéi azonnal beadhatta s arra határnap kiliizelethetett. Pick Zsigmond bpesti bej. kereskedő — E n g e 1 testvérek bej. pesti czég e. 110 frt 83 kr. A. könyvkivonat szerint feldolgozásra vásárolt áruk hátralékának fizetésére 1876. sept. 11. a bpesti V. ker. járás mint keres, bírósághoz keresetlevelet adott be. Tárgyalás befejeztével a jbiróság 1876. sept. 26. kelt ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta, ha felperes j ótesküt tesz az A. számla tételek jogczim s menynyiség tekintetéből] helyessége felett. Az ítélet felebbeztetvén — a kir. tábla helybenhagyta. A táblai itélet leérkezvén, kihirdetésére határnap tüzetett ki, melyre alperes meg nem jelent. Felperes még az nap eskütételi jelentkezést adott be — s arra a jbiróság hátárnapot tűzött ki. i Ez ellen alperes sem m. panaszt adott be; mert a táblai itélet még nem emelkedett jogerőre, miután kihirdetettnek nem mondatott ki; alperes a kihirdetésre meg nem jelenhetett mert a határnapról nem nyert tudomást s a kihirdetésről bíróságilag nem értesíttetett; de végre azért ís, mivel a kihirdetési jkönyv száma nagyobb levén mint az eskütételi kérvényé — ebből az látszik, hogy eskütételért felperes folyamodott mielőtt a táblai itélet kihirdettetett. A Se m mit ő szék azt elvetette ; „mert alperes azt hogy a másod bir. itélet kihirdetésére kitűzött határnapra törvényszerűen megidéztetett s hogy arra meg nem jelent, tagadásba nem vette; minthogy tehát azon itélet kihirdetése alkalmával perorvoslatot be nem jel ntett, az azonnal jogerőre emelkedett s felperes eskütétele iránti kérvényét még azon napon törvényesen be is adhatta;" „az el járó bíróság tehát az által, hogy az eskütételre határnapot tűzött ki semmiséget el nem követett." (1877. márcz. 14. — 3357. z. a.) A bpesti ügyvédi kamara a telekk. (javaslatról. (Folytatás.) A törvényjavaslat 40. §-át nem lehet fenntartani. A telekk. bekeblezéseknek nagy jogi hatálya, melyet pedig, mint fentebb kite'tettük, a telekkönyvek közhitelessége okvetlenül követel, csak az általellensulyoztatik, hogy valamely bekeblezés által jogaiban sértett félnek megengedtetik, hogy a reá sérelmes bekeblezést, a meny| nyiben azt jóhiszemű 3-ik személyek időközben netán szerzett jogai nem gátolják, megtámadhatja és azon fél ellenében, kivel szerződési viszonyban áll, vagy aki a bekeblezés tekintetében rosz hiszemben volt, az előbbi telekk. állapot visszaállítását követelheti.Ha az okmányban, melynek alapján valamely bekeblezés eszközöltetett, a jogc im kitéve, a jogügylet elő idvanincs : akkor a bekeblezés által jogaiban sertett félnek 1< gtöbb esetben lehetlenné fog válni a jogügyletnek bebizonyítása, melyen a bekeblezés alapszik és annak kimutatása, hogy ellenfele a bekeblezés érvénye tekintetében roszhiszemben volt. Akkor tág kapu fog nyittatni mindenféle álügyleteknek és esalásoknak. A 32 ik §-ban kimondott elvtől, hogy az okiratoknak, ha azok alapja i jogok szerzése, átruházása vagy átváltoztatása czéloztatik jogczinietkelltartalmazniok, a törvényjavaslat a zálogjogi előjegyzés tekintetében is eltér és a zálogjog előjegyzését a 44. §. szerint minden le;árt követe, ésre nézve m "g< ng< di, mely legalább fél bizonyitó erejű okmánynyal tanusittatik, habár zálogjoghozi czim ki nem mutattadk. A törvényjavaslat ezen rendelkezése sem jogilag, sem méltányossági tekintetekből nem helyeselhető. A polgári jog, nevezetesen az osztr. polg. tkv. szabályai szerint minden jog szerzéséhez szerzési czim szükségeltetik. A zálogjognak forrását, a követelés keletkezéséhez szükséges tényektől egészen független tények | képezik és habár a követelés a zálogjog keletkezésének | egyik előfeltétele, ilyennek létezése, habár már lejárt ; volna is, a hitelezőnek zálogjogi czimet nem adhat, en' nélfogva zálogjogi előjegyzés megengedésére elegendő ; alap nem lehet. Az adósra nézve inga'lan vagyonának megterheltetése nagy horderejű következményekkel van összekötve, í Ha a hitelezőnek jog adatik lejárt követelését bármikor adósának ingatlanára elójegyeztetni, ez az adós hitelét legnagyobb mérvben veszélyezteti és őt azon előnytől, melylyel reá nézve ingatlan vagyonának tehermentes] sége birhat, minden perczben megfoszthatja. Az előjegyzés ilyen esetben a hitelezőnek uj jogot á l, mely neki adósa által nem engedtetett, t. i. feltételes zálogjogot, mely az igazolás folytán feltétlenné válhatik. A feltett esetben a hitelező tetszésétől függ, adósáj nak ingatlan vagyonát bármikor lezálogolni, habár követelése minden tekintetben biztosítva volna Í3. A zálog ogi előjegyzésnek ily tág körben helyt adni nem lehet. A zálogjogi előjegyzés méltányossági tekinI tétekből csak annyiban engedhető meg, a mennyiben a hitelezőt, kinek követelése és zálogjoghozi cziine van, I magából a telekk. intézményből származható hátrányok | ellen meg kell védeni. A telekk. intézmény a zálogjogok | keletkezésére és megszüntetésére nézve egészen uj, a kö| zönséges polg. jogtól eltérő elveket emelt érvényre. Haj bár zálogjog követelés és zálogjogczim nélkül jogilag j nem ke étkezhetik, mégis a telekk. bejegyzés folytán füg| geílenué tétetik ezen előfeltételeitől; létezik és fennáll, I mert a telekkönyvben bejegyezve van, habár a közönséI ges polg. jog által követelt előfeltételek hiányoznának is. Miután ezekhez képest a telekk. bejegyzés által oly 1 esetben is jog keletkezhetik, a hol annak anyagi előfelj tételei hiány óznak, ennélfogva a közérdek követeli, hogy j a telekk. bekeblezés oly feltételektől tétessék függővé, | melyek lehető legnagyobb mérvű valószínűségét nyújtják | annak, hogy oly jog telekk. bejegyzés által nem keletkezí he ik, melynek anyagi előfeltételei nem léteznek. Ezen fel! tételek kimutatása sok esetben nehézségekbe ütközhetik és