Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 21. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 1. [r.]

Budapest, 1876. péntek, inárczius 17. 21. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Szegedi ügyvéd-kamara jelentése. — Semm. döntvények. A január—márcziusi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás — és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Szerkesztői szállás: Haltér 1. szám 2-ik emelet. / A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről. Midőn a szegedi kamarának, melynek elnöke jeles jogtudósunk Magyar János ügyvéd ur, lefolyt évi, az igazságügyruinisteriumhoz intézett jelentését közzé teszszük, nem mulaszthatjuk el az illetők s az egész szakközönség figyelmét arra felhivni mint olyanra, mely igazságszolgáltatásunk magasb érdekei szempontjából is kiválóan figyelemre méltó — midőn körében a jogszolgáltatás testén rágódó sebeket kiméletlenül feltárja, a hibákat s hiányokat nyiltan leplezetlenül elősorolja, eléggé meg nem becsülhető függetlenséggel rámutat a bajokra, melyek az igazságszolgáltatás czéljait meghiúsítják. — Ez az ügyvédi kamarák egyik leglényegesb hivatása, s abban a szegedi kamara utánzásra méltó példával megy előre. Óhajtandó, hogy igazságügyministerünk komoly figyelmet forditson a feltárt bajok orvoslására. A nagy alapossággal kidolgozott jelentés következőleg szól: Egy év folyt le, mióta az 1874. évi 34. t. cz. alapján hazánkban az ügyvéd-kamarai intézmény életbe lépett. Nagy volt a feladat, mely az 1875. év elején megalakult ügyvédi kamaráknál megoldásra várt s habár egy év igen csekély idő arra nézve, hogy eme feladat csak részben is megoldást nyerhetett volna; — minden esetre elegendő arra, hogy az egy év alatt történt tapasztalatokból az uj intézmény jövendőjére szükséges tanúságokat levonhassuk. A lefolyt 1875. évre vonatkozólag az ügyvédi rdts. 32. §-a értelmében kötelességünkké tett jelentést ugy fogván fel, mint az ügyvédi-kamarai intézmény ez évi történetét, egyúttal azonban mint kamaránk területén az igazságszolgáltatás javítására irányzott törvényes intézkedést, azt következőkben van szerencsénk előterjeszteni: Jelentésünk A. a kamara beléletdt, B. az ügyvédséget, C. az igazságszolgáltatás terén tett tapasztalatainkat fogja érinteni. A) A szegedi ügyvédi kamara belszervezeíe. A törvényhozás a kamarai intézmény életbeléptetésével módot nyújtott a magyar ügyvédség tekintélyének emelésére, a mennyiben az önkormányzati jogot biztosította, és a fegyelmi hatóság gyakorlását a kamarákra ruházta. A törvény ezen intentióinak megfelelőleg szervezkedett 1875. év február 21-én a szegedi ügy védi kamara, és járt el a lefolyt éven át lajstromába felvett 161 ügyvéd és 58 ügyvédjelölt irányában, kiknek ügyeit a törvény és ügyrend értelmében akként látta el, hogy a minden hóban egyszer tartott választmányi üléseken — az illető ülésig beérkezett összes ügydarabok kivétel nélkül mind elintézésben részesültek. Kamaránkhoz beérkezett 1875. évi február 21-től, 1875. évi deczember 31-ig: I. Folyó ügyekben 774 beadvány. II. Fegyelmi ügyekben 74 beadvány. Ézek közül I. Felyó ügyekben — a) ügy véd-felvétel iránti kérvény volt 164 b) ügyvédjelölti felvétel iránti kérvény 60 c) egyebek (megkeresések, értesítések, jelentések, ministeri rendeletek stb ) 550 d) pártfogóul eddig négy ügyyéd neveztetett. II. Fegyelmi ügyekben — a) Panaszfeljelentés volt 7 b) Átiratok hatóságok részéről 13 c) Egyebek (ministeri rendeletek, jelentések, értesítések stb.) 54. Fegyelmi bíróság elé csak 3 ügy került, melyek közül 1 a tárgyalás stádiumában van; — l-ben a panasz visszautasittatott, l-ben pedig a panaszlott (az ellene fenyítő ügyben hozott vádalá-helyezési határozat folytán) az ügyvé. ség gyakorlatától felfüggesztetett. A csekély számokat, melyek a fegyelmi ügyekben kamaránknál előfordulnak, — kiemelendőknek tartjuk annak konstatálására, hogy kamaránk általában egészséges elemekből áll, — ha ugyan e számokból intézményünk kezdetleges voltánál fogva, — e részben alapos következtetéseket vonni lehet. Kamaránk szellemi munkálkodásában nem mutathatunk fel positiv eredményeket, minek legfőbb oka a szervezkedés nehézségeiben keresendő. Ha majdan ezeken átestünk, — lesz alkalmunk is, időnk is, felemelni szavunkat az ügyvédség s a jogszolgáltatás terén létező számos hiányok orvoslásának érdekében is. Nem csekély mérvben gyakorolt azonban működésünkre lankasztó befolyást azon körülmény, hogy az ügyv. rdts. 33. §-a értelmében általunk közgyülésileg megállapított ügyrendet a nagy méltóságú m. kir. igazságügyministerium mindeddig a bemutatási záradékkal el nem látta. 21