Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 15. szám - A bánatpénz és kötbér 3. [r.]

61 Klein Ignácz ez ellen semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék annak helyt adva a jbiróságot utasította, hogy a kérvényt az ellenféllel egyszerűen közölje ; „mert az 1874. évi 36723. sz. igazs. ministeri rendelet értelmében, a kérdéses bőrök birói letét tárgyául nem szolgálhatván, ez irányban a kérelem feltétlenül elutasítandó, — a mennyiben azonban a kérelem birói intés iránti kérelmezést is foglalt magában, ezen birói intésből pedig az ellenfél irányában jogi következmények terhe alatti kötelezettség nem származtathatnék — a kérvény az ellenféllel egyszerűen közlendő levén, a bíróság semmiséget követett el, midőn ezentúl terjeszkedve intézkedett.* (1875. decz. 22. — 18965. sz. a.) Az igazolási eljárás költségei feletti határozat az ügy érdemében hozandó Ítélet intézkedésére fen nem tartható. Az idézési végzés tartalmának meg nem magyarázása igazolás alapjául nem szolgálhat. Obrovszky Irtl Anna — Obrovszky János ellen tulajdonjog megállapítása iránt a pesti tszék előtt pert indított, melyben alperes az ellenirat beadását elmulasztván igazolással élt, melynek azonban a tszék 1875. okt. 4. kelt végzésével helyt nem adott, a költségek feletti határozatot pedig az ügy érdemébeni itélet hozatalára tartotta fenn : £z ellen mindkétfél semmiségi panaszszal élt — A Semmit ö szék, felperes semm. panaszának helyt adott s a tszéki végzés költségre vonatkozó részét 297. §. 1. p. megsemmisítette ; tekintvg, hogy az igazolás kérdése a perkimenetelétől egészen függetlenül döntetik el; az e tekintetbeni eljárás költségei feletti határozat tehát az ítéleti intézkedésre fen nem tartható. „Az igazolással élő alperes semm. panaszát pedig elvetette, mert azoa körülmény, hogy panasztevőnek az idézési végzés tartalma a kézbesitő által meg nem magyaráztatott, esetleg semm. panaszra szolgálhatott volna indokul, — igazolás alapját azonban, különösen feuforgó esetben annál kevésbé képezheti;" „mert panasztevő az iratok szerint irni olvasni tud, s igy azon eset, melyben a kézbesített határozat tartalmát a félnek a 262. §. értelmében meg kell magyarázni nem is forgott fenn; s a magyar nyelv nem tudása, különösen a helyi viszonyokat is tekintve, figyelembe nem vehető; azon egyébként sem igazolt körülmény pedig, hogy panaszló a neki kézbesített kereseti példányt állitólag elvesztette, a meg nem jelenés elhárithatlan akadályául szintén nem tekinthető, miután panaszló maga sem állitja, hogy a bírósági példány megtekinthetésében is akadályozva lett volna." (1875. decz. 15. — 19137. sz.) A perre utasított örökösök kereset beadására kitűzött határidő záros levén, annak elhalasztása a bíróság által törvényszerűen lagadlatik meg. Choos János hagyatéki ügyében miután a brassói jbiróság 1875. július 22. — 7095. sz. alatt perre utasító végzést hozott — a brassói tszék 1875. sept. 25. — 5974. sz. végzéssel egyik örökös Choos Anna részére a kereset beadhatása végett 30 napi időhalasztást engedett; ugyanakkor 5975. sz. végzésében az ellenérdekű örökösök hagyaték átadása iránti kérelmét megtagadta : végre 1875- okt. 17. — 6928. sz. a. Choos Anna ujabb halasztásérti kérelmét szinte elutasította. — Ezen végzések ellen 3. rendbeli semm. panasz adatott be ; a két elsó Gőbbel Martha s Zerves Róza, — utóbbi Choos A. által. A Semmitőszék mindhármat elvetette ; „mert habár a brassói jbiróság tekintettel a perr. 37. §-szának rendeletére, az 587. §-szán alapuló s egyedül a tszék mint hagyatéki bíróság illetékessége alá tartozó perrre utasító végzés hozatala által hatáskörét túllépte, — mind a mellett a 7095. számú ez iránti végzésének hivatalbóli megsemmisítésére elegendő ok fenn nem forog, miután az eljáró tszék az 5974. sz. végzése által a kereset beadására egyébként is maga záros határidőt rendelt, s ennek következtében a fentebb kijelölt szabálytalanság helyrehozottnak tekintendő; „továbbá mert eme utóbbi végzés által kitűzött s 1875. okt. 8-kán lejárandott határidő előtt, az ellenérdekű örökösöknek már 1875. sept. 9-kén a hagyaték átadása iránti idő előtti kérelmük az 5975. sz. végzéssel egészen helyesen tagadtatott meg ;ö „végre mert a perr. 589. §-szában emiitett határidő záros határidő levén, a kir. tszék annak elhalasztását a 6928. sz. végzésével törvényesen tagadta meg;" „egyébként önként értetik, hogy a semm. panaszszal megtámadott 5974. sz. végzés jogerőre még nem levén emelkedve, a kereset beadására abban meghatározott határidő, a Semmitőszéknek jelen határozata kézbesítésétől lesz számitandó." (1876. febr. 5. — 1214. sz. a.) A megyei tiszti ügyész által valamely község érdekében beadott semm. panasz, vizsgálat tárgyául szolgálhal s vissza nem utasítandó — habár elvetendő, midőn ez a polgári peres ügyben létrejött egyesség érvényének megtámadására irányul. Goldberger Ábrahám — Csomonya község előjárói: György József s Hadár András ellen a községet terhelő 331 frt és 60°/0 kamatai iránt pert indítván s azt birói egyesség folytán megnyervén, a kir. tábla 1875. évi 37289. sz. végzése leérkezte s közlésének elrendelésével a tszék mint telekk. hatóság 1875. okt. 30. kelt végzésével a végrehajtási zálogjog bekebelezését a község ingatlanjaira elrendelte s az ingók ugy fekvőségek összeírása s megbecsültetésére bír. végrehajtót küldött ki. Ezen végzés ugy az egész eljárás ellen Beregmegye tiszti ügyésze semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a község törvényszerinti képviselőivel polgári peres ügyben létre jött birói egyesség s az annak alapján elrendelt s foganatosított végrehajtás érvényessége a megyei tiszti ügyész által ez uton raeg nem támadható;" „s mert a végreh. zálogjog bekebelezése a perbirájának megkeresése folytán eszközöltetvén, — ez esetben a telekk. rendt. 69. §. illetőleg az 1871. évi 18. t. cz. 26. 34. §§-szai épen nem alkalmazhatók ;" „mert eszerint a perr. 297. §. 14. s 16. p. esete fen nem forogván az azokra helytelenül fektetett panasz mint alaptalan elvetendő volta (1876. február 5. — 22168. sz.) 15*