Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 14. szám - A bánatpénz és kötbér 2. [r.]

56 folyólag kötele zettségszerüleg szolgáltattatott ki s ezen kötelezettségnek megfelelő jognál fogva fogadtatott el, az nem kötelezettségszerüleg szolgáltatottnak s jogtalanul elfogadottnak soha semmi szín alatt nem tekinthető. A bánatbért előre is lehet letenni, és pedig vagy annak kezeihez, kinek javára ;>z kiköttetett s kinek ahhoz a letevő visszalépése esetére különben is joga leend vagy pedig egy más harmadik személyéhez. — Az, hogy kit illessenek a gyümölcsözöleg elhelyezett, bánatbér kamatai, a felek határozatától függ, de, ha e tekintetben mit sem határoztak, akkor azok kétségtelenül a letevőt illetik. Az esetben azonban, midőn a bánatbér az azzal terhelt fél szolgáltatásaiba fog beszámíttatni, csak azon időpontig illetik meg a letevőt, a meddig az, az ő szolgáltatásába be nem számíttatik, minthogy ezenful azok a másik s/.erződő fél javára esnek. Egyébiránt az: letétetik-e a bánatbér vagy nem, vagy az: váljon beszámittatik-e a bánatbér, mely letétetett, az arra kötelezett szolgáltatásaiba részletfizetésül vagy nem — a bánatbér jogi természetén mit sem változtat Hogy a letett bánat bér a szerződés betöltése után a letevőnek visszaadandó, a le nem tett összeg pedig többé nem követelhető — tán megemlítenem is fölösleges. Török János. (Vége köv.) Seniniitőszéki döntvények. A kir. tábla ítéletében nyilván a kereseti kérelmen túlterjeszkedvén — megsemmisítésre szolgállat alapot. Gróf Pálffy József - Biel Adolf haszonbérlő ellen 250 frt tőke mint haszonbér hátralék s jár. iránt keresetet támasztott a galgóczi jbiróság előtt, mely 1875. febr. 13. kelt Ítéletével felperest elutasította. A kir. t á b 1 a hová felperes felebbezet* — következő Ítéletet hozott: gróf Pálffy J. Biel Adolf ellen 250 frt tő ke s jár. iránt folyamatba tett stb. perében kővel kező ítéletet hozott: „Az első bíróság Ítélete mennyiben felperest azon kérelmével, hogy javára alperes 1000 frt óvadéka elveszettnek mondassék ki elutasította, helyben — a/, ügyvédek munkadijaira nézve érintetlenül hag)atik; — egyebekben megváltoztatik és köteles alperes a felperesnek 500 frt haszonbért mint tőkét s ennek 250 frt egyik részletétől 1874. okt. 1-től másik hasonlag 250 frt részletétől pedig 1875. jan. 1-től 6°/0 kamatot 8 nap alatt végrehajtás terhe alatt megfizetni." (1875. május 20. — 8855. sz. a. Elnök Pósch A. előadó Rudnyánszky Béla.) Alperes semmiségi panasz szál élt. A Semmitőszék a kir. tábla Ítéletét (297. §. 10. p.) megsemmisítette s azt ujabb ítélethozatalra utasította ; „mert felperes a keresetlevél s kereseti kérelme szerint alperest haszonbéri tartozás fejében egyedül 250 frtban és ezen összegnek fele v;igy is 125 frt után 1874. okt. 1-től másik fele szinte 125 frt után 1875.jan. 1-től járó 6-tos kamatokban marasztaltatni kérte ; a kir. tábla azonban neheztelt ítéletében alperest haszonbéri tartozás czimén 500 frt tőke s ezután esedékes kamatokban t marasztalta; a kir. tábla ekként nyilván a kereseti kérelmen túlterjeszkedett." (1875. - febr. 1. — 21297. sz. alatt.) Elhárítkatlan akadálynak tekintendő ha az illető fél képviselője által helyettesítés végett kellő időben megkereseti ügyvéd hon nem levén, a megkeresésről csak a tárgyalás után nyert érlesilést. Weis Lajos s Farkas — Seft'er József elleni ügyében, meg nem jelenés folytán igazolással élt, melyet azonban a nyíregyházi jbiróság 1875. okt. 1. kelt végzésével megtagadott. Fel peres s e m m. p a n a s z s z a 1 élvén — A Semmitőszék annak helyt adott s a bíróságot ujabb tárgyalási határnap kitűzésére utasította ; „mert azon körülmény, hogy felperesi képviselő által helyettesítése végett még annak idején felkért Sütő József ügyvéd hon nem levén, csak april 30-kán érkezett haza s ekként felperest az april 29-ra kitűzött tárgyalásnál nem képviselhette — alperes által az igazolási tárgyalásnál nem tagadtatván, — ezen ekként bizonyítottnak veendő körülmény pedig felperesre nézve el nem háríthatott akadályt képezvén — a felperesileg kért igazolásnak hely adandó volt." (1875. decz. 22. — 18989. sz. alatt.) Elhárithallan akadálynak tekintendő az is ha az illető fél ugyanazon időre előleges bejelentés nélkül valamely város kapitányi hivatal elébe rendeltetelt. Korach Vilmos — Wildfeuer János elleni sommás ügyben alperes a tárgyalási határnapra meg nem jelenvén, igazolással élt, melynek az eljáró szepesvárallyai jbiróság 1875. okt. 28-ki végzésével helyt nem adott. Alperes se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék annak, s a kért igazolásnak helyt adott; „mert perbeli felperes az igazolási tárgyalásnál az igazolási kérvényhez mellékelt bizonyítvány valódiságát, valamint azt, hogy igazolást kérő alperes ezen bizonyítvány tartalma s a kérelem előadása szerint ugyan 1875. sept. 2-kán reggeli 8 órára előleges bejelentés nélkül a szepes-olaszi városi kapitányi hivatal elébe rendeltetett s idéztetett, — tagadásba nem vette; ezen ekként felperes által is beismert körülmény pMdig alperes irányában, arra nézve, hogy ugyanazon időben a szepesvárallyai jbiróság előtt is megjelenhetett volna, el nem háríthatott akadálynak: veendő volt." (1875. decz. 22. — 18927. sz. a.) Igazolásnál az elhárithallan akadály kimutatására szoros perrendszerü bizonyítási eljárás nem szükségeltetili. A kir. kincstári ügyészség — a kincstár képviseletében -- Axentie Severu és neje ellen 397 frt kártérítés és 141 frt 66 kr. szemle költség megtérítése iránt a nagy-e ny edi törvényszék előtt pert indított, melynek felvételére alperesek meg nem jelenvén, igazolási kérelmet adtak elő, melynek a tszék 1875. aug. 28-ki végzéssel helyt nem adott azon okból, mert perrendszerüleg nem igazolták, hogy betegség miatt meg nem jelenhettek, miután az orvosi bizonyítvány valódi-