Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 12. szám

49 A bpesti ügyvédi karaara ezen felebbezésre vonatkozó 1875. június 4-kén kelt 8 a legf. Itélőszékhez intézett felterjesztésében, a kir. ügyészség azon felebbezési kérelmére, miszerint panaszlott mint olyan ügyvéd ki állítólag az ügyv. rendt. 3. §-sza ellenére igazoltatott, az ügyvédi lajstromból kitörültessék —a kamara autó n o m i áj á n a k érdekében megjegyezte, hogy a kamarai tagok igazoltatása a kamara választmányának kizárólagos jogköréhez tartozván, s ez irányban a törvény a kir. ügyészségnek felebbezési jogot nem engedvén, a kir. ügyészségnek jelzett felebbezési kérelme indokolatlannak tekintendő. Megjegyeztetvén az is mikép EdeiK. elleti a kamara alakultával egy hatóság részéró'l sem tétetett észrevétel, miért igazoltatása nem volt megtagadható ; különben igazolása a felebbezett ügygyei időre nézve egyátalán < ssze nem esik, mert amaz hetekkel előbb foganatosíttatott, oly időben midőn ellene a kamaránál semmi vád sem volt bejelentve. Időközben a pestvidéki tszéknél a végtárgyalás megtartatott s 1875. július 9. — 3369. sz. a. Ítélettel panaszlott ügyvéd a vád alól tárgyi tényálladék hiányából jogérvényesen felmentetett. A bpesti kamara 1875. július 30 kán 191. ez. a. hozott végzésével azt tudomásul vette. A legf. ítélőszék következőleg határozott. „A pestvidéki tszéknek 1875. jul. 9. kelt Éder Kálmán ügyvédet tárgyi tényálladék hiányából felmentő Ítélete folytán felülvizsgálatnak tárgya többé nem levén, — a bpesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának a tszéki Ítéletet tudomásul vevő határozata, e helyütt is tudomásul vétetik s a felterjesztett iratok az illetők értesítése tekintetéből visszaküldetnek. (1875. nov. 13. — 9402. sz. a.) Az ügyvédjelöltek közzé való felvétel meg nem tagadható attól ki Í874. előtt jogtanulmányait bevégezvén, a jogtörténelmi s bírósági államvizsgákat letette s a joggyakorlatát megkezdette. Grspan Károly joggyakornok az ügyvédjelöltek közé való fel vételeért folyamodott a kolozsvári ügyvédi kamarához, mely azonban azt 1875. nov. 13. kelt végzésével megtagadta; mert az 1874. 34. t. cz. 112. §. igényének meg nem felelt, miután nem igazolta azt, hogy a most idézett tör. czikk életbeléptetésekor a joggyakorlatot már megkezdette. Nevezett joggyakornok felebbe zéssel élvén — A legfőbb ítélőszék a kolozsvári ügyvédi kamara választmányának határozatát megváltoztatta, s Gspan Károly ügyvédjelölti felvételét megengedte; „mert kimutatta, hogy a jog tanulmányokat szabályszerüleg bevégezte ; hogy a jogtörténelmi s bírósági államvizsgákat még 1862-dik — illetőleg 1864-ik évben kiállotta; és hogy joggyakorlaton van; minélfogva az 1875. június 23-kán 15924. sz. a. kibocsátott igazs. rendelet 2-ik pontja alapján, az ügyvédje'öltek lajstromába való felvételre képesiteltetnek találtatott." (1876. jan. 19. — 2. sz. a.) Ugyanazon kamara 1875. okt. 14-kén 604. sz. a. kelt s a felvételt szinte megtagadó határozata ellen, az illető ügyvédjelölt Botár Ferencz felebbezéssel élvén — A legf. ítélőszék a kamarai határozat megváltoztatásával a jelölti felvételt szinte elrendelte ; „mert kérvényező kimutatta, hogy a jogtanulmányokat szabályszerüleg bevégezte ; hogy a jogtörténelmi s bírósági államvizsgálatokat 1873. illetőleg 1874. évben letette ; hogy már 1870. évben az egyes bíróságnál mint gyakornok alkalmazásban volt; és a marosvásárhelyi kir. tábla által 1874. okt. 23-kán az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetett; s végre hogy jelenleg is joggyakorlaton van; s ekkép az 1875. június 23. — 15924. sz. a. kibocsátott igazs. min. körrendelet 3-ik illetőleg 2-ik pontja alapján az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételre képesítettnek találtatott." (1876. január 19. — 1, sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara módosított ügyrendé. (Helybeliagyva az igazs. min. által 1875. nov. 13. — 33378. sz. a.) I KÖZGYŰLÉS. A közgyűlések tartása s összehívása. 1. §. A rendes közgyűlés évenként márczius havában tartatik. Rendkívüli közgyűlést az elnök ezenkívül Í3 hívhat össze. 2. §. Az elnök köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. a) ha a választmány, — b) ha a választmányon kívül álló 20 kamarai tag, a tárgy előterjesztésével indokoltan kívánja. 3. §. A közgyűlés összehívása a tárgysorozatot magában foglaló meghívásnak a hivatalos hírlapban való 3-szori közzététele által történik. A hírlapi közzétételnek a gyűlés napján legalább 8 nappal, választás esetén pedig 30 nappal (1. ü. r. törv. 23. §.) meg kell előznie. A napi és tanácskos ási rend. 4. §. A közgyűlés napirendét az elnök által megállapított tárgysorozat képezi. A sorrendtől csak a gyűlés határozata alapján lehet eltérni. 5. §. Rendes közgyűlés napirendére első helyen mindig a lefolyt évi működésre vonatkozó választmányi jelentés tűzendő ki. 6. §, Indítványok és módositványok mindig írásban adandók be. 7. §. A napirenden álló tárgyakra vonatkozó indítványok rendszerint azonnal tárgyalandók. A gyűlés azonban elrendelheti azoknak mellőzését vagy elhalasztását, 8. §. Önálló indítványok a titkárnál írásban jelenteudök be. A bejelentésnek a közgyűlést legalább annyi idővel kell megelőznie, hogy az indítvány az gyrend 3. §-a szerint a tárgysorozatba fölvehető s közzétehető legyen. Ily indítvány csak akkor vehető tárgyalás alá, ha a közzétett napirendben benfoglaltatik. 9. §. Oly tárgyak, melyeket nom a választmány terjeszt a közgyűlés elé, a választmányhoz utasitandók véleményezés végett. A közgyűlés azonban egyes tárgyakat külön kiküldendö bizottsághoz is utasíthat. 10. §. A választmány vagy a külön bizottságok által előterjesztett tárgyak előadója a titkár vagy helyettese, vagy pedig a választmány illetőleg a bizottság által megbízott előadó. ) 11. §. A tagok a feljogyeztetéa sora szerint szólanak. A fel12*