Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 98. szám

Budapest, 1876. kedd, deczember 19. 98. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Szorzödés érvénytelenítés. — Hagyatéki intézkedések e. igények határidője. - Semra. döntv. — Hivatalos. OTP" A folyó évi előfizetési időszak e napokban lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megú jítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás, és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Jogeset. Oly jogügylet, mely szerint valamely ingatlan vagyon az ellenfél beismeréseként — bizonyos adóság fejében, illetőleg az átruházó tartozásának kiegyenlítéséül ruháztatott át tulajdonjogilag, — nem ajándékozási, hanem két oldalú terhes szerződést képez, melynek alapfeltételét a tartozás összegével egyenlő vételár képezi. És ily — tévesen ajándékozásnak czimzetl szerződés érvényesnek nem tekinthető, ha abban sem az átruházó tartozása, vagy az azt helyettesítő vételár —- mennyiségére s minőségére nézve, — sem a törlesztés móJja, vagy a törlesztésnek megtörténte — elő nem adatik. Ily minden jogalapot nélkülöző szerződés csak színleltnek vehető. Péter András süvetei lakos — Wohlgemut Márton s neje Friedman Hermin ottani lakosok ellen a rimaszombati tszék előtt ingatlanokra vonatkozó ajándékozási szerződés minden következményeivel való érvénytelenítésére pert indított. A tszék 1876. jan. 21. — 6G76. sz. Ítéletével felperest a szerződés megsemmisítésére s érvénytelenítésére irányzott keresetével elutasította, a perköltségeket kölcsönösen megszüntette s az ügyvédi dijakat felperes irányában 35 s alperesénél 32 frt 75 krbau állapította meg — következő indokolással: „Felperes ezen keresetét a közte s alperes között 1873. dec/. 9-kén kelt ajándékozási szerződés érvénytelenítésére irányozván, s azon szerződésnek csel és csalás okából való megsemmisítését kérvén; tekintve, hogy azt mintha a szerződés megkötését előzőleg, akár pedig a szerződés tényleges megkötése alatt bármiféle csalás vagy csel követtetett volna el, nem csak nem bizonyította, hanem ellenkezőleg alperesek által hivatkozott s felperesileg is kihallgatatni kért — ifj. és idősb Adorján István előttemező tanuk hit alatti vallomásával az, hogy a kérdéses szerződést felperes Péter András a neki két izben történt felolvasás s jóváhagyó nyilatkozata után teljesen józan állapotban önként minden rábeszélés s eröszakolás nélkül a felhívott tanuk előtt aláirta — begyőzetett; ennélfogva azon kereseti állitásnak, habár az felperesi tanuk vallomásaival támogattatik is, hogy felperes időközönkint eskórban szenved, s akkor cselekményének öntudatával nem bír, — törvényszerű próbaerőt tulajdonítani nem lehetett; mert hogy a szerződés megkötése, és aláirása alkalmával felperes valósággal öntudatlan állapotban a az állitott betegségben szenvedett volna, az e részben felhívott s ott jelen volt tanuk által nem bizony itatott; sőt az előttemező tanuk által megezáfoltatott ;u „mindezeknél fogva, miután a felperesileg vitatott azon körülmény, miszerint alperesek elleniratukban elismervén és állítván, hogy a szerződésben értett ingatlanság számukra nem pusztán ajándékozás czimén, hanem inkább a felperesnél lévő s összesen mintegy 2000 ftra rugó követelésük fedezésére, illetőleg kielégítéséül állitatott ki, s igy az ajándékozás jogi ténye valósággal fen sem is forog, — mennyiben mint olyannak kitüntetett ajándékozási szerződésnek érvénytelenítésére felhozott ezen ok döntő befolyással nem bir, — felperest keresetével elutasítani s az ajándékozási szerződést a perj. 167. §. b. pontja alapján érvényében fentartani kellett." Felperes felebbezvén — A bpesti kir. tábla f. óv april 24. — 13254. sz. a. ítéletével az első bírósági Ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. Felperes további f e 1 e b b e zésé r e — A legf. ítélőszék az első és másod bírósági ítéletet a perköltségek kölcsönös megszüntetésére nézve helybenhagyta; — érdemi részükben azonban megváltoztatta ós a felperes s alperes között 1873. decz. 9-kén létrejött szerződést minden következményeivel együtt érvénytelennek nyilvánította. Indokok: „Alperesek az A. alatti szerződés eredetét s történetét illetőleg azt adják elő: hogy felperes a szerződésben jelzett birtokát 2000 ftra terjedő adósága fejében engedte át tulajdoni joggal alpereseknek; s tagadják egyszersmind, hogy a szerződés kiállítása s aláírásánál csel vagy erőszak használtatott volna." „Alperesek ezen előadása, illetve beismeréséből nyilvánvaló, hogy a-i A. alatti szerződós két oldalú terhes szerződós, melynek alapfeltételét a felperes állítólagos tartozásának kiegyenlítése, illetőleg az ezen állítólagos tartozás összegével egyenlő vételár képezné. — A szerződés jogos és törvényes czimének igazolására nézve tehát szükséges lett volna világosan megállapítani és meghatározni felperes tartozását, melynek kiegyenlítése fejében, tehát bizonyos vételár mellett a szerződésben kijelölt süvetei ingatlan birtok alpereseknek mint vevőknek tulajdonjoggal átadatik. — E kellékek azonban hiányoznak. Mert sem a viszteher, sem a vételár minősége s mennyisége sem ennek törlesztési módja vagy már letörlésztése a szerződésben fel nem soroltatnak, — sőt még a szerződést aláirt tanuk által is e körűimé98