Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 96. szám

385 alapos; — tekintve mindazonáltal, hogy a kérdéses el- | adott áru, felperes által a tárgyalás folyamán F. alatt j beügyelt, alperes részéről valódiságára nézve tagadásba ne,n vett levél szerint Rezsegére szállitatni köteleztetett, — következőleg a szerződés az alperes eladó részéről a jbiróság területén létező helyen volt teljesítendő s ehhaz képest a 30() frt értéket meg nem haladó jelen keresetro nézve a jbiróság mint a teljesités helyének birósága a perr. 35. s 93. §§. a. pontja értelmében is illetékes, — az elől érintett kifogás alapossága valamint azon körülmény, hogy a kereset nem mint polgári sommás per, hanem mint kereskedelmi ügy lett megindítva, a/, illetékte'enség kimondására törvényes alapul nem szolgálhatott." (1876. decz. 6. - 21104. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A perrend 10. §-szának nem első, hanem második pontja nyer alkalmazást, ha az adós a kötvény aláírásának valódiságát nem tagadja, s ki/ogásait csak a kötvény keletkezésének módjára irányozza. Szabó Gr ás pár — Antal Péter ellen 14 frt adóság fizetésére a m.-szalkai jbiróság előtt pert indított. — Tárgyaláskor alperes azt vitatta, hogy a kötvény tőle kicsikartatott. A jbiróság f év június 30. kelt végzésével a polgári eljárást felfüggesztette s a fenyítő vizsgálatot elrendelte; mert az A. alatti adóslevél keletkezése állítólagos lopáson alapszik. Felperes ez ellen semm. panaszszal élt azon alapon, mert itt a perrend 10, §-nak első bekezdése helyteleuül alkalmaztatott, s legföljebb a 2-ik bekezdés szabálya lenne alkalmazandó. A Semmitőszék a neheztelt végzést a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette; „mert alperes az A. alatti kötvényen látható aláírás valódiságát nem tagadta; az általa felhozott s ezen kötvény keletkezésének módjára, s illetve kiállításának indító okára vonatkozó kifogás pedig a perr. 10. §-szának nem első, hanem 2 ik pontjában foglalt következményeket vonhatná maga után." (1876. okt. 11 — 14510. sz a.) A kézbesítési iv a kézbesítés idejére nézve törvényszerű bizonyítékul nem szolgálhal, ha a [kézbesítési íven a kézbesítés napja szembetűnően más léniával lett előbbre átigazítva. Vidíts Krisztina — Krsztonosits Jenő e. 1189 frt fizetésére a n a g y-k i k i n d a i tsz ék előtt pert indított. A tsz ék 1874. évi 4491. sz. a. ítéletet hozott; mely ellen felperes felebbezéssel élt. — Ugyanazon ítéletben alperesnek főeskü lett megítélve s annak letételére határidő kitűzve. Az itélet elleni felebbezést elkésés okából a tszék visszautasította. Felperes a felebbezést 6351. sz. a. visszautasító — ugy az eskü letételére 6227. sz. a. határnapot kitűző végzés e. s e m m. panaszt adott be. A Semmitőszék mind a két semm. panasznak helyt adott s mind a 6351. mind a 6227. sz. végzést a 297. §. 1. p, alapján megsemmisítette; „mert panaszló által 1875. aug. 6-kán beadott felebbezéssel megtámadott első bírósági ítéletnek részére történt kézbesítését tanusitó vevényen a kézbesítés napja szembetűnően más téntával lett július 22-ről 21 -kőre átigazítva; — a kézbesítési iv tehát e szabálytalánsága miatt a kézbesités idejére nézve, különösen a felebbezvény tartalma ellen, törvényszerű bizonyítékul nem vétethetett, s annak alapján a felebbezés, mely az abban kitett, s a kézbesítési ívre előbb feljegyezve volt idővel egyező naptól számítva törvényes időben adatott be, — késett beadás indokából helytelenül utasíttatott vissza ; — a visszautasító végzés annyival inkább meg semmisítendő volt, mert a kézbesítő határozott nyilatkozata szerint is a bézbesités jul. 22-kén történt s a kézbesítésnek a vevényie javítás nélkül feljegyzett napja utóbb lett illetéktelen kéz által átigazítva;" „mert a fentebbiek szerint helytelenül visszautasított felebbezéssel megtámadott itélet jogerőre nem emelkedvén, az abban megítélt eskü letételére határnap idő előtt tüzetett ki; az ezt kitűző végzés megsemmisítése te hát a fentebbiek következménye" (1876. nov. 14. — 18843. sz. a.) Határozatlan s végre nem hajtható, tehát megsemmisítendő az ítélet ha a tökepénzbeli marasztaláson kívül a kamatokat átalábm csak az egyes részletek előlegezésének napjától rendeli kifizetelni. Sz al a y István — Almási Edmund e. 1914 frt 80 kr. megfizetésére abpesti ki r. tszék előtt 1874. deczemberben pert inditott, melynek letárgyalása után — A bpesti törvényszék f. év július 18-kán Ítéletet hozott melyben alperes köteleztetik felperesnek 1164 frt, 55 kr. tőkét, ennek az egyes előlegezett részletek után az előlegezés napjától folyó 6°/0 kamatjait, valamint a 200 ftra mérsékelt perköltségeket 15 nap 8 végrehajtás terhe alatt feltétlenül megfizetni s az Ítéleti dijakat fizetni. Azon esetre pedig ha felperes becslő esküt tesz le, hogy az időközben elhunyt Úrban Ferencznek a számlában 1. 3. 7. 22. 23. 29. 30. 38. 45. 56. 80. 83 tételek alatti jogczimeken összesen 328 frt190 krt. kifizetett stb. stb. kötelezte alperest a feltétlenül niegitólt összegen felül még 526 frt tőkét, az egyes kifizetett részletek után a kifizetés napjától folyó 6°/0 kamatjait szinte megfizetni. Ezen itélet e. felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék a tszék ítéletét a perr. 297. §. 10. p. alapján megsemmisítette ; „tekintve, hogy az a tőke után fizetendő kamatokra nézve — miután sem az ezeknek kiszámításánál alapul veendő lejárati határidők, sem az egyes tőke részletek pontos kitételét nem tartalmazza, hanem a kamatokat átalában csak az egyes részletek előlegezésének napjától itéli meg, — s így határozatlan s végre nem hajtható." (1870. nov. 8. — 15998. sz. a.) Az árvaszék elnöke ezen minőségénél fogva a kiskorúak törvényszerű képviselőjének nem tekintethetik. Vári Szabó István mint Halas város árvaszéki elnök és kiskorú Németh Julianna törvényes képviselője — Braun Ferencz sárbogárdi lakos e. 2290 frt vételár fizetésére a s z.-f e h é r v á r i tszék előtt 1874. septemberben pert inditott. A sz.-fehér vári tszék az ügyet pertárilag letárgyaltatta s befejeztével f. év május 9-kén a felett Ítéletet hozott. 96*