Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 94. szám

377 tői két. kocsi lovat vásárolt 700 frtért azon kikötéssel, hogy azok hibátlanok s teljesen használhatók; azonban már másnap észrevette, hogy az egyik beteg, s az állatgyógy intézetben, hová beadta, bizonyitatott mikóp aló havi vakságban szenved, mi az adásvételt megsemruisiti. Tárgyaláskor alperes részéről illetőségi kifogás tétetett, mert a kereseti adásvétel nem gépez keresk. ügyletet (158. 159. 1 G0. §§.) miután egyik fél sem bejegyzett kereskedő 9 alperes nem is üz lókereskedést, nem különösön oly mérvben, hogy a kis ipar üzlet körét haladná ;de nem is nyerészkedési vágyból adta el lovait. Felperes válaszolj a, oiikép B. 0. okmányok szerint alperes a kérdéses lovakat, Sz.-Fehérvárott vásáron vette s 8 napra reá már ismét eladta, tehát, a to vábbadási szándék megvan. S hogy a lókereskedést rendesen üzi, ennek bizonyításául tanukra is hivatkozik. A b pesti keresk. tszék f. év sept. 28. — 106239. sz. a. végzésével az illetőségi kifogást elvetette. Indokok: „Alperes nem tagadja azon tényt, bogy f. év aug. 20 kán Székes Fehérvárott vett két lóvat. melyek jelen per tárgyát képezik, s ezeket aug. 28-kán felperesnek tovább eladta. — Ezzel öss'.ekötte té-ben ugyan bebizonyítva nincs, hogy alperesnél a tovább eladási szándék már a vétel alkalmával létezett, de miután ezen vétel következményeként a tovább eladás rövid idő alatt tettleg bekövetkezett, — feltételezni kell, hogy irányában a ker. törv. 258. §. 1, poutjában érintett kereskedelmi ügyletről van kérdés és épen ezért, az eljárási rend. 5. §. értelmében a keresk. biróság i 1 le to>óge megállapítandó volt; annál is inkább mert alpe peres az irányában létező törvényes elővélemény ellenében az ügyletnek nem kereskedői minőségét nem bizonyította." Alperes s e m m i s ' g i panaszt adott be, melyben azt ügyekszik bizonyítani, hogy a tszék által alkalmazott 258. tévesen interpretáltatott, mert az 1. pontjában csak az ingó dolgok vételétől s egyébb megszerzéséről szól, de nem azok eladásáról is. A Semmitősz ék a semm. panaszt el vetette ; „mert alperes ki lókereskedői minőségét nem is tagadta, a kereseti lovakat f. év aug. 20-kán a székesfehérvári vásáron megvevén, azokat csak hamarosan f. év és hó 28 kán a pesti vásárban ismét felperesnek eladta, — miből ezen ügyletnek a keres. törv. 258. §. 1. pontja értelmébeni kereskedelmi minősége jogszerűen következtethető; és így az eljárt törvényszék ez ügyben birói illetőségét a felhivott igazs. min. rendelet 5. §. alapján halyeseu állapította meg." (1876. nov. 22. — 19986. sz. a.) A segédszemélyzet fizetési követelései iránt támasztott keresetek első sorban az iparhatóságok illetősége alá tartoznak. Eliasz János n.-váradi lakos — LewiJózsef nagy-szalontai kereskedő e. a szalontai jbiróság mint keresk. birósághoz keresetlevelet adott be 101 frt 16 kr. fizetésére, miután teljes ellátás s évi 240 frt fizetéssel felperes által fűszer-kereskedésbe segédül felvétetett, de beálta után már 4 ed napra neki felmondott két heti kielégitéssel, mit el nem fogadhatván, most a ker. törv. 57. §. értelmében 6 heti felmondási időre illető összes járandóságaiért őt beperelte. A jbiróság f. év július 12. - 2340. sz. a. végzésével: a keresetet, miután e jáiásbiróság kereskedelmi hatóságot nem gyakoról, mint illetéktelen hatósághoz beadottat az 1871. 31. t. cz. 18. §. b. p. s a keresk. törv. 57. §. értelmében a perr. 51. §. alapján — hivatalból visszautasította. Felperes semm. panaszszal élt — A Sem mit ő szék azt el vetette; „mert jóllehet az eljárási min. rendelet 3. §. i p. s 7. §. 1. p. szerint a jbiróságok kereskedelmi ügyekb-n első foly. birói hatóságot, is gyakorolnak, — még is a jbiróság mint keresk. hatóság ezen ügyben tekintettel a keres. törv. 55. §-szára melynél fogva az ipartörvény 3-ik 5-ik s 6 ik fejezetének intézkedései szolgálnak irányadóul, — első sorban nem illetékes." „Panaszlónak feladata leeud keresetét az ipartörvény 97. §-szában előirt első foly. iparhatósághoz benyújtani.*) (1876. nov. 22. — 14021. sz. a.) A könyvkivonat máslét évet meg nem haladván, annak alapján támasztott keresetek, a számla hitelesítése nélkül is a helyi biróság illetősége alá tartoznak. Weidinger és Klein zombori kereskedő czég — Knéféli F. Károly cservenkai lakosé, a zombori kir. jbirósághoz 92 frt 98 kr. iránt sommás keresetlevelet adott be A. könyvkivonat alapján — különféle megrendelt s átvett porczelán árukért. A jbiróság f. év aug. 6. — 5771. sz. végzésével birói illetékességét leszállitotta; mert felperes által a keresetlevélhez A. alatt csatolt mellékletből nem tűnik ki, miszerint felperes bejegyzett keres, czég volna, s hogy rendesen vezetett kereskedelmi könyvekkel bírna; pedig a perr. 35. §. alapján csak is oly körülmények között volua felperes irányában a bírói illetőség megállapítható de ezt felperes meg sem kísérletté bizonyítani alperes tagadása ellenében. És a perr. 176 §. szerint a könyvkivonat hitelesítve lett volna melléklendő; mert csak ily hitelesitett kivonat, vagy legalább utóbbi másolata által lenne kétségtelenné vagy valószínűvé téve, hogy felperes a perr. 35. §. szerinti jogkedvezményekre igényt tarthat." Felperes s e m m. panaszt adott be; mert a perr. 35. § világosan rendeli, hogy a könyvkivonati számla követelések 1 és l/2 évig s ha törvényesen raeghitelesitetett 3 évig beperelhetők azon hely biróságánál hol a könyvek vezetetnek ; miből következik, hogy a könyvkivonatok iya évig hitelesítés nélkül is elégségesek a birói illetőség megállapítására, ha azon helyen vezetetnek a könyvek, s hogy felperes részéről ez Zomborban történik, kétségbe sem vonatott; és hogy czége be van jegyezve, ezt a biróság a központi értesitőből láthatja. A Semmitőszék következő határozatot hozott. „Tekintve, hogy jelen az 1875. 37. t. cz. hatályba lépte után indított ügy, a most felhivott törvényczikk 265. § értelmében törvényszerüleg kereskedelmi ügyletnek vélelmezendő, s pénzbeli tartozások ugyanezen törv. czikk. 324. §. értelmében azon biróság által birálandók meg, hol a hitelezőnek keresk. telepe, vagy ennek nem létében lakása van." „Tekintve továbbá, hogy a kereset alapjául vett *) A semm. panaszban felperesi ügyvéd Hirsch Ignácz arról vádolta a jbirót, hogy végzőse tudatlanság vagy rosz akaratból eredt — miért 100 frttal birságoltatott. Ugy látszik nemcsak a biró, do maga az ügyvéd sem tudja még a törvényeket — különben nem adta volna be elsősorban keresetét a jbirósághoz mint keresk. birósághoz.