Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 82. szám

Budapest, 1870. kedd, october 24. 82. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: Közkoreseti társulatokról. — Telekk. jogeset. — Semniitö'szóki döntvények. — Kinevezések. Jogeset. A közkereseti társulat minden tagját, annak mint nyeresége, ugy veszteségéi is illetvén, — a betéti töke kiadatása csak a veszteségek után fenmaradt részben-, tehát csak is a mérleg megállapítása, illetőleg a számadási per lefolytatása után érvényesiihetö. Hencz Antal mint felperes — Balogh Sándor b pesti j tudor ügyvéd által képviselt Kadelburg Illés s fiai, Müller M. H. s fiai és Fleischman Mór s társa bpesti kereskedő czégek (a neszmélyi téglaégetési gyár társulat tagjai) ellen a bpesti IV. ker. jbiróság előtt 6350 írt iránt pert indított — azon alapon, mert felperes bizonyos Örömi Józsefné azon társulat volt tagjának részjogát nyilvános árverésen megvette, s igy ennek 6000 frt betétitőkéjére jogosultságot nyert. A jbiróság f. év január 13. — 17774. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette — következő indokokból: „Felperes keresetét a B. alatti társas szerződésre alapítván a felek közötti jogviszony ezen társas szerződés szerint bírálandó meg. — Miután pedig felperes Oromi Józsefné részjogának birói árverés utján lett megvétele folytán támaszt keresetet, ő a magánjog szabályai szerint csakis annyi jogot érvényesíthet, a menynyi az árverés idejekor, vagyis 1872. év végén Orömi Józsefnét a B. szerződés folytán alakult társaság vagyonából megilletné. Miután pedig a neszmélyi téglaés cserépgyár üzlete az alperes által 5. sz. a. becsatolt s 1871. jul. 19-ről felvett okmány szerint már 1871. évben, — tehát Orömi Józsefné részjogának eladása előtti időben annyira pangásnak indult, miként kiadásai bevételeit csaknem túlhaladták; s miután a B. szerződés 7. 8. pontjaiként minden egyes tagot ugy a gyár nyereménye mint vesztesége illeti; de kü'önösen a 8. p. értelmében a gyár működéséből felmerülő koczkázat, s kezeléséből folyó felelősség is az összes szerződő tagokat közösen terheli; tehát ezen viszonynál fogva, habár felperes a B. szerződés 10. p. szerint a társaság tagjai közül kellő felmondás után ki is lépett, — mindazáltal habár a szerződés 6. 11. szerint a tagsági jogát vesztett szerződő fél részére a betéti tőke biztosíttatik is, — nem követelheti felperes a 4. p. értelmében meghatározott 6000 frt betéttőkéjét; mert ezen betéttőke a többi társtagok betéti tőkéjével együtt befekiettetett a vállalatba, és Orömi Józsefné épen a szerződésben elvállalt közösségnél fogva, kilépésekor egyedül a meglevő vagyon reá eső aránylagos részét, és nem a befektetett tőkéjét kiadatni volt jogositva. „Miután pedig a B. szerződés 15. p. szerint a tagok csakis közmegegyezéssel a 9. p. alapján szavazattöbbséggel határozhatnak a vállalat felett, s állapithatják meg a vállalatból minden egyes tagra jutott aránylagos részt; „ennélfogva felperes mint Ürömi Józsefné jogaiba lépett fél, a szerződés 9. 15. p. szeri.it kilépése előtt a társulati vagyon megállapítása iránt lépéseket tenni jogositva lett ugyan; jelenleg azonban a fent kifejtett közösség folytán 6000 frt tőkéje követeléséhez joga nincs." „Az pedig, hogy mennyi összeg képezi a társaság vagyonát, és az árverés utján vásárolt részjog alapján mennyi illeti felperest, mint e peren kívül eső kérdések figyelembe vehetők nem voltak." „Nem lehetett a 150 frt kamatkövetelésnek sem helytadni, mert habár beismertetik is alperesek által, miként felperes jogelődje 6000 frt betéttőkével járult a társulati vagyonhoz, a többi tagok pedig csak 5000 frttal; mindazáltal azon kérdés: tartoznak e a társtagok a hátralékos 1000 frtot befizetni, a 15. pontként a társulati tagok szavazatától függő kérdés levén, mint a társulat belügyeire tartozó — itt szinte figyelmen kivül volt hagyandó." „Nem foghatott helyt az 1840. 18. t.cz. 34. §-szára íörtént hivatkozás sem alperesek egyetemleges marasztalására nézve ; mert a társtagoknak egymásközti jogait s kötelezettségeit a B. társasági szerződés szabályozza, melyben az, hogy a tagok a betéti tőkék iránt saját magánvagyonukkal is felelősséget vállalnak, nem foglaltatik ; mert továbbá azon §. egyedül a váltótörvényszékileg bejegyzett társaság beltagjainak hitelezőik irányábani felelősségét állapítja meg; a neszmélyi gyártársulat pedig ekként nem lett bejegyezve, s ezen mulasztás felperest és jogelődét a többi tagokkal hason mérvben terheli (Z?. szerz. 8. p ); „nemievén ezek szerint felperesnek alperesek elleni kereset joga stb. stb." Felebbeztetvén — A bpesti kir. tábla f. év május 26 — 13842. sz. a az első ítéletet helybenhagyta oly változtatással, hogy felperest 60 frt perköltségben marasztalta, s oly pótlással, hogy felperesi ügyvédnek 6 frt alperesnek 5 frt felebbezési dijt itélt meg — annak indokolásán kivül különösen azért hagyta helyben;" „mert felperes mint társulati tag s nem hitelező indokolta keresetét, mint ilyen pedig a meglevő vagyonhoz aránylagos kielégitését a B. szerződés 10. p. s/.erint is csak az egyes társak által a közös üzlet folytatására betett vagyonból követelheti." „Hogy azonb.ui ezt elérhesse, vagy az összes tagtársakat, vagy a társulat törvényes képviselőjét kellett volna perelnie; az I. s 3 ad r. alperes ellen azonban, miután mint ma_a beismerte, ezek a társulatnak már nem 82*