Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 79. szám

317 dési kötelezettség körébe esik, melyre nézve miut.áu az A. kötelezvényben szabadon választandó sommás bíróság nincs kikötve, az illetőségre nézve csak is a kereseti érték lehet irányadó; a per tárgya pedig 300 frtot meghaladja és alperes e biróság körén kivül esik — tehát e biróság illetőségét, megállapítani nem lehetett. Közbevetett semmis égi panasz folytán. A Semmitőszék a jbirósági végzést megsemmisítette ; „mert a fennforgó követelés munkadij természetén azon körülmény, hogy irásbelileg elválalt kötelezettségre állapittatik, — mit sem változtat;" „mert az ügyvédi rendt. 58. §. egyedül oly esetekre vonatkozik melyekben az ügyvéd ki nem egyenlített jutalotndija és költségei iránt ügy felével ki nem egyezett;" „mert eszerint tekintve a perr. 93. §. k. pontját s 35.§-szát felperes fenforgó keresetét sommás uton s azon biróság előtt, melynek területén az illető szerződés létrejött — illetékesen indíthatta." (1876. sept. 21. — 10700. sz. a.) Az 1874. il. t. cz. csak a belvizek levezetése körüli j eljárásról rendelkezik, tehát csak oly birtokháborilasokra vo- j nalkoihalik, melyek tárgyául beloiz lefolyásának meygatlasa i szolgál ] horá valamely nyílás betörné.e, illetőleg annak kinyi- j tása nem sorolható. j Leszkovits József — Jiiger Jánosé, som- ! más visszahelyezési pert indított a mohácsi jbiró-' ság előtt, melyben alperes illetőségi kifogást emelt. Ajbiróság f.. év június 12. hozott végzésével a | kifogásnak helyt adott, s illetéktelenségét kimondotta; j — mert felperes keresetét ellenbeszéd előtt olykép mó- \ dositotta, hogy abban a viz szabad lefolyásának meggátlásáról panaszkodik s azt kéri itéletileg kimondatni, hogy alperes a viz szabad lefolyását ismét létesítse, ennélfogvi sommás visszahelyezésnek helye nem levén, minthogy az 1874. 11. t. cz. 2 §. szerint a vizek szabad '• folyásának meggátlása iránti panaszok közigazgatási útra tartoznak, — felperest keresetével elutasitani kellett. Felperes semm. panaszszal élt mert az 1840. 10. t. cz. folyó vizek és csatornák lefolyásának megakadályozásáról rendelkezik — külvizeket értvén, mig itt egy alperes által betömött nyilás kinyitásáról van szó, mely ügy nem tartozik a közigazgatási útra. A Semmitőszék a jbirósági végzést megsemmisítette (297. §. 5 p.) ; „mert a kereset sommás visszahelyezés iránt van indítva s mint ilyen a perr. 93. §. i pontja szerint sommás eljárás alá tartozik." „Az 1874. 11. t. czikk pedig mely a belvizek levezetése körüli eljárásról intézkedik, jelen esetre annál ke vésbé alkalmazható, mert érintett törvény 1. §. szerint meghatározva van, minő vizek értetnek belvizek nevezete alatt; — a tárgyalási iratokból pedig az, hogy a panaszlott birtok háboritás tárgyát az érintett törvény szakasz meghatározása alá vonható belviz lefolyásának gátlása képezné, — egyátalában ki nem tűnik," (1876. sept. 7. — 13410. sz. a.) A zárlat elrendelésének alapja nincs, ha osztatlan közös tulajdont képező ingatlanról levén szó, azoknak, kik ellen intéztetik a zárlati kérelem, mint tulajdonostársaknak birtoklása jogtalan alapon nyugvónak nem tekinthető. Fekete Jánosné szül. Kozla Teréz s társa — idősb Kozla Lukács ellen a szabadkai tsz ékhez zárlat elrendeléseért folyamodolt a szabadkai telekjkönyvben foglalt ingatlanra, mely a felek osztatlan közös tulajdonát képezi. A tör vény szék f. é v j u n. 30. — 7817. sz. végzésével azt megtagadta, mert folyamodók telekk. tulajdonjogukat kimutatták ugyan, de a veszélyeztetés va lószinüségét s a függő terméshezi igényüket egyátalán nem igazolták. Folyamodók semm. panaszszal éltek — A Semmitőszék azt elvetette; „mert osztatlan közös tulajdont képező ingatlan forogván kérdésben s ekként az egyes tulajdonos társakat az egészre nézve meghatározott, de még el nem különitett rész illetvén, panaszlottnak mint tulajdonostárs nak birtoklása jogtalan alapon nyugvónak nem vehető:" „mert panaszlók nem is állították, annál kevésbé igazolták, hogy a termésből őket illethető rész megtérítése a panaszlott vagyoni viszonyai folytán, veszélyeztetve lenne; s ekként a perr. 324. §. követelményeinek elégtéve nem levén, a kért zárlat elrendelhető nem volt." (1876. sept. 21. — 14764. sz. a.) A hitelező a hagyaték átadásának meggátlására csak közvetve s akkor van jogosítva^ ha az átadás megtagadását maya után vonható biztosítási intézkedésekel eszközölt ki. És ily hatályú intézkedésnek az 184S. elölt eszközölt le tiltást tekinteni nem lehet. Bob us szül. Neumaier Anna örökösödési ügyében, miután a hagyatéki tárgyalás megtartatott, s az örökösök közt osztály egyesség jött. létre, az eljáró pesti tszék f. év jul. 15. — 30887. sz. végzésével az osztály egyességet íróilag is helybeuhagyottnak kimondotta, és az örökségi vagyonnak az örökösök részére való átadását elrendelte; Setét h Gábor né nak az átadás, illetőleg hagyatéki érték kiutalványozása ellen emelt tiltakozását pedig elvetette, miután azt, hogy a hagyatékot képezett ingatlan letiltatott, s hogy a hagyatéki érték iránt per lenne folyamatban, nem igazolta'; sőt azt sem mutatta ki, hogy jogelődje Neumaier Miklós örökösei elleni állitólagos követelése miatt mily alapon lenne a jelen hagyatéki vagyon letiltható, illetve azt, hogy örökhagyó Neumaier Borbála tényleg az elhalt Neumaier Miklós után örökölt-e és mennyit? Ezen végzés ellen Setéth Gábor né semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszkodó maga sem állítja, hogy néhai Bohus Ignáczné után örökösödési joggal bírna ; s az átadási végzést azért támadja meg mivel első férje néhai Rehák József, Neumaier Miklós orökö-iei — következve örökhagyó Bohus Ignáczné sz. Neumaier Borbála ellen is 1836 nov. 23-kán 3000 írt iránt pert tett folyamatba, s az 1841. 21. kelt pertárnoki bizonyítvány szerint e per befejezésétől tétetett, függővé a Bohus Ignáczné utáuni örökségből az örökösökre eső osztályrészek kiadatása. Panaszkodó tehát mint hitelező van a dologban érdekelve, a hitelező azonban a hagyték átadásának meggátlására csak közvetve azáltal van jogosítva, ha ő oly perrendszerü biztosítási intézkedéseket eszközölt ki, 79