Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 78. szám

312 sem, hogy a végrendelet igazításokkal s beszúrásokkal ? teljes; mert felperesek uem vonták kétségbe, hogy a végrendeletben levő utólagos beírások a végrendelkező által sajátkezüleg tétettek ; de a végrendelet eredetijének birói megtekintéséből is kitűnt, hogy a'- abban levő utólagos beirások végrendelkozőnek sajátkezű irása — valamint az is, hogy abban törlés vagy vakarás nem találtatik; a végrendelkező által aljba utólag beirt szavak pedig csak is a hagyományok némelyikének közelebbi meghatározására vonatkoznak ; s mert ekként azon utólagos beirások oly lényeges hiányt, melyből a végrendelet érvénytelensége következnék, egyátalában nem képeznek. Nem vétethetett figyelembe." „3-szor. A tanuk hiánya sem, mert felperesek nem vonták kétségbe, de az 1. sz. a. hiteles helyi jkönyvek is bizonyítják, hogy Hoványi F. 1871. sept. 12 kén kelt végrendeletét égése terjedelmében sajátkezüleg irta s aláirta; mert ezen végrendelet felperesekre vonatkozó 1-ső pontján kivül csupán kegyes hagyományokat tartalmazván, az alperes hagyományosokra nézve kiváltságos végrendeletnek tekintendő és mert az 1715. 27. t. i cz. 5. §. szerint kiváltságos végrendelethez, ha azt vég- j rendelkező sajátkezüleg irta és aláirta, tanuk egyátalán I nem kívántatnak. — De azon felül az 1. sz. hiteles helyi jkönyvvel valamint bíróilag eredetben megtekintett vég- I rendelettel teljesen bizonyítva van az is, hogy Hoványi ! F. végrendeletét lepecsételve két a végrendelet átvételére j kiküldött káptalanbeli tag által megőrzés végett a n.. ! váradi káptalannak mint hiteles helynek adta át; hogy j a káptalan kiküldöttei a végrendeletet a káptalannak ; hiteles helyen leendő elhelyezése végett 1871. oct. 30-kán j be is mutatták; és hogy a végrendelet nevezett hiteles I helyen 196. sz. a. jkönyvbe vezettetett s ugyanott végrendelkező haláláig s kihirdetéséig meg is Őriztetett. — Ezen a fenálló törvényes gyakorlatnak megfelelő eljárás által tehát néhai Hoványi F. végrendelete, ünnepélyes közvégrendeleti minőséget is nyervén, ahhoz külön végrendeleti tanuk alkalmazása ez okból nem szükségeltetett." „Felpereseknek a n.-váradi 1. szer. káptalan hiteles helyi minősége ellen tett kifogásaik nem vétethettek figyelembe, mert az hogy nevezett káptalan hiteles hely, köztudomású dolog levén, a perr. 154. §-hoz képest bizonyítást nem igényel. Mindezen okok folytán az első bir. ítéletet a kereset elutasítására nézve helybenhagyni kellett." „A perköltségre nézve megváltoztattatott, mert felperesek pervesztesek s mert oly körülmények melyek a kölcsönös megszüntetést indokolhatnák, fenn nem forognak." Felperesek tovább is felebbezvén — A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „A bpestti kir. tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik." (1876. augustns L 1. — 6969. sz. a.) Semmitöszéki döntvéoyek. Semmiséget képez, ha a válasz beadását határnapjának elmulasztása miatt a bir óság a perr. 113. §sza téves alkalmazásával, pertárnoki jelentésre a pert megszűntnek mondja ki; később pedig a pernek felperes állal kért újbóli j folyamaiba tételét megtagadja. | Bragyok Iván — Vorosz Luka e. bizonyos ingatlan vagyon tulajdonjogának megállapitása)!iránt pert folytatván, miután az elleniratra a válasz beadásának határnapja elmulasztása folytán, pertárnoki jelentéstételre, a per megszüntetettnek mondatott ki — felpeperes az illető m.-szigeti tszékhez kérvényt adóit be az emiitett per újbóli folyamatba tétele iránt, A törvényszék 1875. decz. 31. — 7806. sz. a hozott végzésével annak helyt nem adott; tekintve hogy a felperes által indított per a pertárnok 1875. oct. 16-án tett jelentéséhez képest az 1875. évi 5985. sz. végzés szerint a perr. 113. § értelmében megszüntetettnek nyilváníttatott, s ezen végzés ellen peres felek jogorvoslattal nem éltek; és az idézett 113. §. a mennyiben az iratok peres feleknek kiadatni is rendeltetnek, — a folytatólagos pertári kezelést nem tételezi fel. Ezen végzés e. folyamodó felperes semm. panaszt adott be. A Semmitöszék annak helyt adva, ugy az utóbbi visszautasító, mint a megszüntetést kimondó 5985 sz. végzést a 297. §. 1. pontja s részben a 304. §. alapján megsemmisitette s a tszéket utasította, hogy a periratokat további szabály szerű eljárás végett a pertárba tétesse vissza ; „mert a perfelvételi napon mindkét fél megjelent és csak az alperes által igénybevett halasztások után beadott ellenirat folytán a válasz beadására kitűzött határnapról maradván el, — ez esetben a perr. 113. §-sza mely csupán perfelvételrőli elmaradásra nézve rendelkezik, — egyátáljában nem volt alkalmazható; hanem a perr 143. § útmutatása szerint az iratok mindaddig a pertárban lettek volna tartandók, mig a jogosult fél az ítélet alá terjesztést nem kérte; és viszont a meddig az nem kéretett, a pertárnok a beadandó válasziratot el fogadni köteles lett volna;" „a törvényszék tehát a perrend idézett szabályai ellen határozott, midőn egyfelől a pert a jelzett körülmények közt megszűntnek nyilvánította; másfelől pedig a pernek felperes által kért újbóli folyamatba tételét, melynek még a 113. §. esetében is helye van, ha a periratok a feleknek még vissza nem adattak — megtagadta, s ez által a pert oly állapotba helyezte, melyben az perrendszerüen elintézhető nem volt." (1876. aug. 23. — 12293, sz. a.) A bíró nincs hivatva a végrehajtót figyelmeztetni bizonyos ingóságok le nem foglalhatására. A függő termés lefoglalása ellen csak a jelzálogos hitelezők emelhetnek panaszt. Pálfi István — Tatai Mihályé, a moóri j bir óság előtt végrehajtást tett folyamatba, mely foganatosíttatván, a végrehajtó jelentését beadta. A j bíróság f év sept. 6. kelt végzésében a jelen tést tudomásul vette, de egyúttal figyelmeztette á végrehajtót, hogy függő termések mint az ingatlan járulékai ingók gyanánt jogérvényesen le nem foglalhatók. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitöszék a panaszlott végzés azon részét, mely szerint a végrehajtó figyelmeztetik, hogy a függő termés ingó gyanánt jogérvényesen le nem foglalható a perr. 297. §. alapján megsemmisitette; „mert ingatlanok függő termése lefoglalása ellen