Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 72. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 2. [r.]

290 menő zsákokat kapott gabonája átvételére. Ugyanily viszonyban állt Kasztl S. B. kereskedőhöz is, ki 1867. Őszkor 569 darab zsákot küldött, és pedig minthogy ugyanazon zsákkölcsönző intézettől vétettek, ugyanazon J. S. jegygyei voltak ellátva, mint Rosenberg zsákjai, s igy az üzletvezető tévedéséből Rosenbergnek Pestre küldetlek. A tévedésről értesitetvén, a zsákok visszaadására Ígérkezett, de mai napig sem teljesítette; ugy hogy időközben Kasztl által bepereltetvén, a zsákokéit 426 frtban, s a kölcsöndijért, 204 írt 84 krban itéletileg felperes el is lett marasztalva, s igy most tulajdonjogot nyert a Rosenbergnél létező zsákokra. Alperes illetőségi kifogást használt, minthogy jelen ügy a keresk. törvény által jelzett keresk. ügyletek közé nem sorolható, mivel a tévedésből valakihez került ingóságok jogtalan visszatartása miatt indított kereset tulajdoni kereset, s mint ilyen, ha keresk. ügylet kifolyása lenne is, nem a kereskedelmi, hanem a személyes — rendes — biróság illetőségéhez tartozik. A tszók f. évaug. 3. kelt végzésével illetőségét megállapította következő indokokból: „Alperesnek azon kifogása, hogy felperessel kereskedői összeköttetésben nem állott, keres, ügyletet vele nem kötött, hogy a jogczim helytelen s valótlan, hogy kereshetőségi joggal nem bir, mint az ügy érdeméhez tartozók itt figyelembe nem jöhetnek; az illetőségi kifogások egyedül azon okból elvetendők ; mert alperes kereskedői minőségét, beismervén, a keres. törv. 260. §. 1. pontja szerint kereskedői üzlete folytatásához tartozó s illetőleg tehát abból kifolyó s eredhető minden ügyletei is ő reá nézve keresk. ügyleteknek tekintendők; és mert ennek ellenében alperes azt, hogy a kérdéses zsákküldés kereskedői üzlete folytatásához nem tartoznék, nem is állítja, annál kevésbé bizonyítja; minélfogva ezen jogszerű vélelem s a min. rend. 5. §. 2. p. értelmében a bírói illetőséget megállapitani kellett." Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette ; „mert zsákoknak gabona vásárlás végetti küldése és visszaküldése felperesre mint kereskedőre nézve, a keresk. törv. 260. §. szerint kereskedelmi ügyletnek tekintendő; és miután alperes azt, hogy ő is kereskedő, nem tagadta — az eljárási szab. 5. §. 2. p. szerint a kereset a kereskedelmi törvényszék hatásköréhez tartozik — nem tevén különbséget, hogy a zsákok alpereshez tévedésből küldettek, minthogy a tévedés is a kereskedelmi üzlet folytatásából származott.0 (1876. sept. 12. — 16044. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A színészek oly ruhaneműi, melyek művészeti szakmájuk gyakorolha(ásóhoz elkerülheílenűl szükségesek, foglalás tárgyául nem szolgálhalnak. Sztupa Andor színigazgató — Nyilvai Irma színésznő e. 600 frt erejéig a szegedi jbirósághoz biztosítási végrehajtásért folyamodott, mely f. év aug. 24. kelt végzéssel elrendeltetett s foganatosíttatott. Alperesnő a biztosítási végzésseljárás e. semm. panaszt adott be — főleg azon alapon mert oly tár| gyak is lettek lefoglalva — nevezetesen szinészeti öltő| zetek, melyek színésznői szakmájához, tehát keresetéhez nélkülözhetlenek, s a melyek a perr. 395. §. szerint le nem foglalhatók. A Semmitőszék azt részben elvetette, részben annak helyt adott s az aug. 24-kén foganatositott végreh. eljárást megsemmisítette (297. §. 20. p.) „mert biztosítást rendelő végzés érdeme ellen nem semm. panasznak hanem a perr. 344. §. szerint kifogásoknak van helye, e részben tehát a semm. panasz elvetendő volt;" „miután azonban a perr. 395. §. d. pontja szerint a művészek olyan szükséges szerei, melyek szakmájukhoz nélkülözhetlenek, bírói foglalás alá nem vétethetnek; az alperesnötől lefoglalt ruhanemtiek pedig oly szereknek tekintendők, melyek alperesnek mint színművésznőnek szakmájához elkerülhetlenül szükségesek, minthogy azok nélkül művészetének meg nem felelhet, s továbbá foglaláskor azok elkülönítésére semmi figyelem sem forditatott; e részben tehát a semm. panasznak hely volt adandó s a biztosítási eljárás megsemmisítésével a lefoglalt összes ruhanemüek a birói zár alól feloldandók." (1876. sept. 6. - 16209. sz. a.) A tárgyalás mulasztásának igazolására elégséges, ha az illető fél a rajta elkövetett (olvajlás miatt hazulról sürgősen eltávozni kéntelenitetett. Friedman Fáni — Rottenberg Betti e. az eperjesi j biróság előtt 20 frt becsületsértési bírság iránt perlekedett; a tárgyalásra kitűzött határnapon alperes meg nem jelenvéa, igazolással élt. A jbiróság f. év 3151. sz. végzéssel az igazolási kérelemnek helyt nem adott. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék annak s az igazolásnak helyt adott; „mert a kérdésben forgó igazolás iudokául felhozott azon körülmény, hogy igazoló fél a rajta cselédje által elkövetett lopás miatt hazulról sürgősen eltávozni kéntelen volt, és a tárgyalást azon akadály miatt mulasztotta el, — az ellenfél által kétségbe nem vonatott; ez által tehát a tárgyalási határnap elmulasztása a perr. 306. §. értelmében igazoltnak levén tekintendő, az igazolási kérelem helytelen elutasítása miatt a neheztelt határozat a perr. 297. §. 17. pontja alá esik." (1876. aug. 22. — 13534. [sz. a.) Semmitöszéki tanácsuk sept. 19-töl. I. Tanács. Mailáth Gy. országbíró — esetleg. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Babos, Manoilovich, Beke János, Szloboda, Ráth György. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Szabó Imre, Láday, Nagy Samu, Elekes, Rauchhofer, Gallu. Bejelentetett : 207 űgy; ezek közt kereskedelmi 5, — Curiai: 4, — kir. táblai: 9. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: hely bon ós vidékre egész évre 8 frt., fel évre 4 frt, negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39. sz.