Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 69. szám

Budapest, 1876. péntek, september 8. 69. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset. — Jogeset. — Sonmiitöszéki döntvények. — Tczikk végrendeletekről. Jogeset. Arra nézve, hogy az elhunyt férj örököse a hátramaradi özvegy hozományának kifizetésében, az örökség erejéig elmarasztaltassék, nem szolgálhat akadályul az, hogy az örökös a hagyaték életfogytiglani haszonélvezetét még az örökhagyó életében elnyerte. A hitbér meg nem Ítélhető, ha az a házassági szerződés ben azon feltételhez köttetett, ha a nő férjével folytonosan hosszas ideig együtt élne. ki azonban attól rövid 3 hó lefolytával tényleg elvált; nem b/ionyitlatván, hogy férje által oh nélkül fizetett volna el. Özv. Kernyák Józsefné szül. Hufnagel Anna — özv. Kernyák Istvánná szül. Obad Anna — Kernyák József örököse — ellen 15)0 frt hozomány s 1500 frt irott hit bér megfizetésére a pécsi törvényszók előtt pert indított. A tárgyalás befejeztetvén — A törvényszék f. óv jan. 10. hozott Ítéletével alperest a kereseti 1500 frt női hozomány, s 1500 frt jegyajándék, — összesen 3000 frt s ennek Kernyák József halála napjától 1872. jan. 26-tól járó 6°/0 kamatai, ugy 35 frt perköltség fizetésére kötelezte — Kernyák József utáni örökség erejéig. Indokok: Felperes által a keresetlevélhez B. alatt csatolt házassági szerződéssel, ugy a válasznál E. alatt felhozott s alperes által is jogérvényesnek elismert végrendelettel bebizonyíttatott az.hogy felperes midőn Kernyák Józsefhez nőül ment 1500 frt értékű hozománya volt ; továbbá a házassági szer/.ődéssel bebizonyíttatott, hogy Kernyák József halála esetére sazon esetben ha gyermektelenülelhalna, 1500 o. é. ftot kötött ki neje felperes részére kifizetendőt, — a hagyatéki iratokknl — s végrendelettel beigazoltatott, hogy néhai Kernyák József örököse az alperes s hogy egyenes leszármazók nem maradtak ; — ezeknél fogva alperest a 3000 frtbau mint női hozományban s jegyajánclókban s kamataiban — elmarasztalni kellett. „Alperes azon kifogása, hogy a házassági szerződésben kikötött 1500 frt ki nem fizetendő, mert felperes a férjét elhagyta s igy ho3szu ideig együtt nem éltek, — elesik ; mert felperes a G. alatt csatolt ítélettel s H. alatti jkönyvel bebizonyította, hogy épen alperes volt okozója, hogy a házat s vele férjét elhagynia kellett, mert élete ellen törtek és nehéz testi sértést is szenvedett.* Alperes f e 1 e b b e z é s s e 1 élt — A bpesti kir. tábla f. év april 11. — 13077. BZ. a. megvizsgálván a törvényszék ítéletét indokaiból helybenhagyta. Alperes a kir. táblai ítéletet is f e 1 e h b e z v é n — A legf. ítélőszék következő Ítéletet hozott: „A kir. táblaitélete a kereseti 1500 ftrt hozományra nézve helybenhagyatik, — ellenbeu a kereseti 1500 frt hí tbér s a perköltség tekintetében mindkét alsó biróság ítélete megváltoztatik s felperes a hitbér s ennek kamata iránti követelésével elutasittatik; a perköltség pedig kölcsönösen megszüntettetik." Indokok: „A B. alatti házassági szerződés bizonyítja, hogy felperes 1500 ftot vitt férjéhez néhai Kernyák Józsefhez hozományul, és ez utóbbinak E. alatti végrendeletével is bizonyitva van, hogy ezen hozományi összeget felperes férje átvette; mert a végrendelkező azon állítása, hogy felperes az Ő hozományából 280 ftot elválásakor visszakapott; s a többinek visszaadását nem érdemli meg — annak beismerését foglalja magában, hogy a hozományt a végrendelkező férj birta és kezelte." „Minthogy pedig azoi végrendeleti állítás, mely szerint felperes a hozományból 200 ftot elpazarolt, s 280 ftot visszakapott volna, — felperes tagadása ellenében nem biznnyittatott be; s minthogy a B. alatti házassági szerződés szerint is felperes a kérdéses hozományt, mint tulajdonát, férjének magtalan halála után, ennek hagyatékából visszakövetelheti: ennélfogva alperes mint Kernyák Józsefnek E. szerint örököse, helyesen maraszlaltatott el az egész hozományi összeg, s ennek az örökhagyó halálától járó kamataiban. — Nem szolgálhatott erre akadályul az sem, hogy a hagyaték élet fogytiglani haszonélvezete állítólag alperest illette már az örökhagyó életében is; mert alperes csak az örökség erejéig marasztaltatott el, és felperes alperes haszonélvezeti jogának sérelme nélkül fogja kielégitetósét a hagyaték állagából követelhetni." „Ellenben a kereseti 1500 frt irott hitbérre nézve felperest elutasitani kellett „mert a B. alatti házassági szerződósben azon hitbér csak a folytonos hosszas együtt élés feltételével köttetett ki' olykép, hogy azt felperes, ha férjével hosszas ideig együtt nem maradna s ezzel meg nem férne — ne követelhesse. — Bekövetkezett pedig az hogy felperes férjétől rövid 3 hónap együttlét után tényleg elvált; és azt hogy ő férje által elűzetett, Poszek Endre és Csonka Máriának oly körülményeket tartalmazó tanúvallomásaival szemben, melyekből felpeperes hütelensége következtethető — nem bizonyította be; erre nézve a G. alatti Ítélet, mely az elválás után történt eseményről tesz említést, — bizonyítékul nem szolgálván. — A perköltség tekintettel mindkét fél pervesztességére, kölcsönösen megszüntetendő volt." (1876. július 28. — 6640. sz. a.) .Jogeset. Oly adásvételi szerződés, mely a rokonok közt a végrehajtás küszöbén jött létre, s mely szerint a bizonyos határozott 69