Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 66. szám

Budapest, 1876. kedd, augustus 29. 66. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset. — Jogeset. — Müveit modor a bíráknál. — Semmitőszéki döntvények. — Irodalmi szemle. — Rendeletek. Jogeset. Valamely kétoldalú szerződésben békességes lakás és el­tartás kötetvén ki, ha ezen szolgálatra kötelezett az arra jogo­sultnak a lakhatást bántalmazások által veszélyessé tette s ez e miatt a lakást elhagyni kénszer ült, a szerződés megszünteté­sével kártérítés követelhető. Tar József s neje Czeglédi Rebeka — Aszta­los János e. 1872. évben köztük létrejött szerződés érvénytelenítésére a debreczeni tszék előtt pert inditottak. A tszék 1875. május 15. — 6216. az. a. kö­vetkező Ítéletet hozott: „Alperes 1875. évi 3081. sz. végzéssel 1875. apr. 8-ra kitűzött perfel vételhez nem ügyvéde által képviselve hanem személyesen jelenvén meg, e miatt a pertárnok által. kitűzött ujabb határidőben pedig épen meg sem jelenvén, — miután a felperesi keresetben felhozott té­nyek s állitások ugyanannak bizonyitékai által meg nem czáfoltatnak sekként valóknak tartandók — a perr. 111. §. szerint felperesi keresetben foglalt kérelemhez képest a felek közt 1872. jun. 3. létrejött szerződés minden pontjában megszűntnek s érvénytelennek kimondatik ; egyszersmind alperes az azon szerződésnél fogva saját udvarán felpereseknek megengedett házépités által oko­zott 382 frt 67 kr. kártérítési összegnek, az azután a kereset megindításától 1875. május 1-től járó 6°/0 kama­tai s 14 frt perköltség fizetésében elmarasztatik." Alperes f e 1 e b b e z é8 sel élt. A bpesti kir. tábla a tszék Ítéletét megvál­toztatta s felpereseket keresetükkel elutasította. Indokok: „Mert a perr. 111. §. szerint alpe­resnek a per fel vételnél történt elmaradása esetén felpe­res állításai csak^annyiban tartandók valóknak meny­nyiben azok saját bizonyitékai által meg nem czáfoltat­nak; minthogy pedig jelen keresat alapjául szolgáló A. a. szerződés 5-ik pontja szerint azon esetre ha a felek közötti jó egyetértés felbomlik, Tar János az általa épí­tett házat, minden díj fizetés nélkül elhagyni tartozik ; de ez esetben Asztalos János ingóságait nem követelheti, Tar János pedig a szőllővel szabadon rendelkezhetik; tehát e pont szerint a szerződő felek jogai a keresetben emiitett esetre szabályozva levén, a köztük kitört viszály folytán felpereseknek sem a szerződós megsemmisítését sem kártérítést követelni jogukban nem áll, minélfogva erre irányzott keresetükkel elutasitandók voltak (1876. febr, 1. 53964. sz. a. refer. Zlinszky Imre.) A táblai ítéletet felperesek f e 1 e b b e z t ó k. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott: „A bpesti kir. táblának ítélete megváltoztatik és az első bíróság Ítélete indokainál — s annál fogva is hely­benhagyatik :* „mert az A. alatti két oldalú szerződéssel be van bizonyítva, hogy alperes a felperesek által felépitett ház­ban ezeknek békességes lakást engedni s őket tehetetlen­ségük esetére ápolni és eltartani tartozik;" „mivel azonban, a beperesitett büntető ítéletből ki­tűnik,hogy alperes a felperesek bántalmazása által ezek­nek a lakhatást veszélyessé tette, s igy alperes volt oka annak, hogy felperesek a lakást elhagyák; ennélfogva felperesek jogosan követelhetik, hogy a szerződés meg­szüntetésével alperes a ház felépítésére fordított költsé­geiket megtérítse;" „mivel pedig annak mennyisége és valódisága alpe­res meg nem jelenése által a perr. 111. §. rendelete sze­rint valónak volt tekintendő, — ezeknél fogva a kir­tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság íté­letét kellett helybenhagyni." (1876. július 17. — 6340. sz. a.) Jogeset. Valamely töke után a törvényesnél sokkal nagyobb kama­tok s időre nem fizetés esetében késedelmi kamatok is kikötetvén, az vélelmezendő, hogy azon magas kamatok nem a kielégítésig hanem csak a lejárat napjáig fizetendők, melytől kezdve a ké­sedelmi kamatok járnak. Kolos vári Mihály — B i r ó István s neje Szat­máry Juli ellen 100 frt tőke s járulékai, u. m. 300/0 ka­mat s nem fizetés esetében ettől kezdve 18°/0 késedelmi kamat fizetésére a szatmár-németi jbiróság előtt pert indított. • A jbiróság f. év jan. 17-kén következőleg ítélt: „Alperesek egyetemlegesen kötelesek felperesnek a a kereseti 100 frt tőkét, ennek 1874. május 9 tői 1874. évi a.igustus 9-ig vagy is a lejárásig 30°/0 kamatot és lejárattól a végkielégítésig l8°/0 kamatot, és 2 frt 7 kr. perköltséget megfizetni." I n d o k o k: „Elvoltak alperesek a kereseti köve­telésben marasztalandók, mert a megjelent l-ö r. alperes sem a kereset alapjául szolgáló A kötvény valódiságát, sem a követelés eredetét kétségbe nem vonta, sőt ellen­kezőleg azt, hogy felperesnek a kereseti összeggel tarto­zik, elismerte; ellenben azt, hogy a felperes kereseti kö­vetelését kifizette volna, semmivel sem igazolta, sőt azt igazolni, annak ellenére, hogy arra biróilag felhivatott, meg sem kísérletté; ezek folytán tehát l-ső r. alperes állításai teljesen figyelmen kivül hagyása mellett alpe­resek elmarasztalandók voltak; még pedig a felperesi nem kifogásolt kereset értelmében és egyetemlegesen. A perköltségben mint pervesztesek a perr. 251. §. alap­ján maraszíaltattak." Ezen ítéletnek kamatokat illető részére nézve fel­peres felebbezéssel élt. A bpesti kir. tábla következő ítéletet hozott : „Az eljáró kir. jbiróság ítélete a kamat megitélése 66

Next

/
Thumbnails
Contents