Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 66. szám

Budapest, 1876. kedd, augustus 29. 66. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset. — Jogeset. — Müveit modor a bíráknál. — Semmitőszéki döntvények. — Irodalmi szemle. — Rendeletek. Jogeset. Valamely kétoldalú szerződésben békességes lakás és eltartás kötetvén ki, ha ezen szolgálatra kötelezett az arra jogosultnak a lakhatást bántalmazások által veszélyessé tette s ez e miatt a lakást elhagyni kénszer ült, a szerződés megszüntetésével kártérítés követelhető. Tar József s neje Czeglédi Rebeka — Asztalos János e. 1872. évben köztük létrejött szerződés érvénytelenítésére a debreczeni tszék előtt pert inditottak. A tszék 1875. május 15. — 6216. az. a. következő Ítéletet hozott: „Alperes 1875. évi 3081. sz. végzéssel 1875. apr. 8-ra kitűzött perfel vételhez nem ügyvéde által képviselve hanem személyesen jelenvén meg, e miatt a pertárnok által. kitűzött ujabb határidőben pedig épen meg sem jelenvén, — miután a felperesi keresetben felhozott tények s állitások ugyanannak bizonyitékai által meg nem czáfoltatnak sekként valóknak tartandók — a perr. 111. §. szerint felperesi keresetben foglalt kérelemhez képest a felek közt 1872. jun. 3. létrejött szerződés minden pontjában megszűntnek s érvénytelennek kimondatik ; egyszersmind alperes az azon szerződésnél fogva saját udvarán felpereseknek megengedett házépités által okozott 382 frt 67 kr. kártérítési összegnek, az azután a kereset megindításától 1875. május 1-től járó 6°/0 kamatai s 14 frt perköltség fizetésében elmarasztatik." Alperes f e 1 e b b e z é8 sel élt. A bpesti kir. tábla a tszék Ítéletét megváltoztatta s felpereseket keresetükkel elutasította. Indokok: „Mert a perr. 111. §. szerint alperesnek a per fel vételnél történt elmaradása esetén felperes állításai csak^annyiban tartandók valóknak menynyiben azok saját bizonyitékai által meg nem czáfoltatnak; minthogy pedig jelen keresat alapjául szolgáló A. a. szerződés 5-ik pontja szerint azon esetre ha a felek közötti jó egyetértés felbomlik, Tar János az általa épített házat, minden díj fizetés nélkül elhagyni tartozik ; de ez esetben Asztalos János ingóságait nem követelheti, Tar János pedig a szőllővel szabadon rendelkezhetik; tehát e pont szerint a szerződő felek jogai a keresetben emiitett esetre szabályozva levén, a köztük kitört viszály folytán felpereseknek sem a szerződós megsemmisítését sem kártérítést követelni jogukban nem áll, minélfogva erre irányzott keresetükkel elutasitandók voltak (1876. febr, 1. 53964. sz. a. refer. Zlinszky Imre.) A táblai ítéletet felperesek f e 1 e b b e z t ó k. A legfőbb ítélőszék következőleg határozott: „A bpesti kir. táblának ítélete megváltoztatik és az első bíróság Ítélete indokainál — s annál fogva is helybenhagyatik :* „mert az A. alatti két oldalú szerződéssel be van bizonyítva, hogy alperes a felperesek által felépitett házban ezeknek békességes lakást engedni s őket tehetetlenségük esetére ápolni és eltartani tartozik;" „mivel azonban, a beperesitett büntető ítéletből kitűnik,hogy alperes a felperesek bántalmazása által ezeknek a lakhatást veszélyessé tette, s igy alperes volt oka annak, hogy felperesek a lakást elhagyák; ennélfogva felperesek jogosan követelhetik, hogy a szerződés megszüntetésével alperes a ház felépítésére fordított költségeiket megtérítse;" „mivel pedig annak mennyisége és valódisága alperes meg nem jelenése által a perr. 111. §. rendelete szerint valónak volt tekintendő, — ezeknél fogva a kirtábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét kellett helybenhagyni." (1876. július 17. — 6340. sz. a.) Jogeset. Valamely töke után a törvényesnél sokkal nagyobb kamatok s időre nem fizetés esetében késedelmi kamatok is kikötetvén, az vélelmezendő, hogy azon magas kamatok nem a kielégítésig hanem csak a lejárat napjáig fizetendők, melytől kezdve a késedelmi kamatok járnak. Kolos vári Mihály — B i r ó István s neje Szatmáry Juli ellen 100 frt tőke s járulékai, u. m. 300/0 kamat s nem fizetés esetében ettől kezdve 18°/0 késedelmi kamat fizetésére a szatmár-németi jbiróság előtt pert indított. • A jbiróság f. év jan. 17-kén következőleg ítélt: „Alperesek egyetemlegesen kötelesek felperesnek a a kereseti 100 frt tőkét, ennek 1874. május 9 tői 1874. évi a.igustus 9-ig vagy is a lejárásig 30°/0 kamatot és lejárattól a végkielégítésig l8°/0 kamatot, és 2 frt 7 kr. perköltséget megfizetni." I n d o k o k: „Elvoltak alperesek a kereseti követelésben marasztalandók, mert a megjelent l-ö r. alperes sem a kereset alapjául szolgáló A kötvény valódiságát, sem a követelés eredetét kétségbe nem vonta, sőt ellenkezőleg azt, hogy felperesnek a kereseti összeggel tartozik, elismerte; ellenben azt, hogy a felperes kereseti követelését kifizette volna, semmivel sem igazolta, sőt azt igazolni, annak ellenére, hogy arra biróilag felhivatott, meg sem kísérletté; ezek folytán tehát l-ső r. alperes állításai teljesen figyelmen kivül hagyása mellett alperesek elmarasztalandók voltak; még pedig a felperesi nem kifogásolt kereset értelmében és egyetemlegesen. A perköltségben mint pervesztesek a perr. 251. §. alapján maraszíaltattak." Ezen ítéletnek kamatokat illető részére nézve felperes felebbezéssel élt. A bpesti kir. tábla következő ítéletet hozott : „Az eljáró kir. jbiróság ítélete a kamat megitélése 66