Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 54. szám - A biztosítási végzések elleni kifogások

217 kevésbbé, mert ezen mivelési időtartamnak meg nem | hosszabbítása esetéa kizárólagos rendelkezési joga 1 lép vissza hatályába. „A jogközössóg aránya a közbirtokosok közti ará­nyositási per utján levén csak jogszerűen elhatározható, az alkeresetileg kérelmezett annak megállapítása, ezen per elbírásánál figyelembe nem jöhetvén, ezúttal egysze­rűen mellőzendő volt." „A föper ügyérdemét illetőleg pedig felperes bea­vatkozó társaival együtt elutasítandó volt, mert habár kétséget nem szenvedhet, hogy az érvenyesnek tekin­tetni óhajtott A. szerződés tárgyát képezett bánya jogo­sítványok, ezen szerződés létesültekor, az alperes mátra­szelei volt úrbéresek rendelkezési körén kívül estek — megilletvén azok az or. birói értek. VII. R. 1. d. pontja értelmében kizárólag a mátraszelei volt földes­uraságot; — miután azonban az 1871. 53. t. cz. 83. 84. §§-szai folytán változott jogviszonyoknál fogva a volt földesuraság ezen joga megszüntetve lett, s az a volt úrbéresekre kiterjesztetett; s miután ezek jelen esetben szerződő ellenfelük, az e. rendű alperes Horváth József­fel elleniratukban határozottan kinyilatkoztatták, hogy ők az A. szerződés érvényét továbbra is fentartják s ha­tályában fenállónak ismerik el, s így ezen akaratuk nyilvánítása joghatályának fentartásában, annak idő közben törvényesített volta miatt, senki által nem kor­látoltathatnak, s felperesek által annál kevésbbé, mert a kereset a hivatkozott 1871. 53. t. cz. életbelépte után, tehát vélt keresetük tárgyának létele megszűntével ada­tott be; nem jöhetvén itt figyelembe a per során vitatott azon körülmény sem, váljon a tagositás a mátraszelei határban eszközöltetett-e vagy sem? mert az idézett 1871. 53. t. cz. 48. § sza a tagositás folytán jutandó és a volt úrbéresek bánya jogosítványait biztosítja, s az alperes volt úrbéresek az első r. alperessel elleniratukban az A. alatti szerződést határozottan oda értelmezik, hogy annak tárgyát csakis a tagositás utáni illetményekben találtatandó kőszén képezi.* Az alkeresetek folytáni perköltségek kölcsönö­sen megszüntetendők voltak, mert a főperbeni kereset által a beavatkozó felperesek jogai csorbítást nem szen­vedtek. — A főperbeni perköltségeket pedig azért, mert az A. szerződés, mely a kereset alapjául vétetett, eredetileg jogérvénytelenül létesült, s joghatálya csak a fenébb ki­fejtett jogviszonyok változtával állott be. Mindkét fél felebbezvén — A pesti kir. tábla 1876. jan. 18. — 61955. ex 1875. sz. alatti ítéletében az első bíróságit a beavatkozás kérdésében mint nem felebbezettet érintetlenül hagyta, azon részét pedig, melyben felperes s a beavatkozók ke­resetükkel elutasitattak 3 a perköltségek kölcsönösen megszüntettek — helybenhagyta — következő i n d o­kokból: „Felperes s a beavatkozók mint nem szerződő felek az A. alatt felmutatott 1869. június 21-kén kiállított el­adási szerződés megsemmisítését az esetben követelhet­nék, hogyha a szerződés által szerzett jogaikban sérelmet szenvedtek volna. A jogsérelmet azonban kimutatni fel­pereseknek nem sikerült;" „mert az ideigl. törv. szab. VII. rész 1. §. d. pont­jában kimondatik ugyan, hogy oly helyeken, hol az úr­béri birtok még véglegesen elkülönítve nincs, a felfe­dezendő kőszéntelepek a volt földesúri birtok tartozékát képezik; de ugyanazon §. d. pontjában kimondatik az is, hogy ott, hol az elkülönítés már megtörtént, a volt úrbéresek saját földeikben találtató kőszénre nézve ugyanazon jogokkal bírnak, mint a volt földesurak." „E törvényszerű intézkedésből kifolyólag, alpere­sek mint volt úrbéresek, a volt földes uraiknak jogait akkor sértették volna meg, ha az A. alatti szerződéssel egy más, az úrbéri birtokban felfedezett, vagy az elkülö­nítés előtt abban felfedezendett kőszéntelepet adtak volna el; — holott az idézett szerződés szerint az alpe­resek azon kőszéntelepeket adták el, melyek a tagositás folytán részükre esendett földek, rétek, legelő s az erdők­ben felfedeztetni fognak. — És mivel az idézett ideigl. törv. szabály értelmében a már elkülönitett birtokban felfedezett kőszéntelep a volt úrbéresek intézkedése alá esik: kétségtelen, hogy alperesek az elhalasztó feltétel mellett kötött A. szerződéssel felperesek szerzett jogait meg nem sértették;" „mert tekintve az 1871. 53. t. cz. 83. 84. §§-szaira — felperesek jogsérelemről annál kevésbbé panaszkod­hatnak, minthogy beismerték, miszerint az idézett tör­vény életbeléptéiga mátraszelei úrbéri birtokban kőszén telep fel nem fedeztetett. Az eddig fel nem fedezett kő­széntelepre tehát jogokat sem szerezhettek; a törvény életbelépte után pedig, akár történt az elkülönítés, akár nem, az úrbéri birtokban rejlő kőszén megszűnt a föl­desúri birtok tartozéka lenni. Mindezeknél fogva felpe­reseket keresetükkel elutasitani kellett stb. A táblai ítélet ellen felperes felebbezett. A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „A másod biróság ítélete helybenhagyatik, különö­sen azon oknál fogva:" „mert másod rendű alperesek az A. alatti szerződés tartalma, de saját világos beismerésük szerint is, azon kőszéntelepeket adták el, melyek a tagositás folytán ré­szükre esendett területeken felfedeztetni fognak. — An­nak megkötése és telekkönyvileg történt bejegyzése te­hát nem sérti felpereseknek mint volt földesuraknak a bányajogban gyökerező, a törvény által biztosított jo­gait." (1876. június 12. — 5079. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti kerese­tek sajállag fegyelmi természetűek levén — a feleltük hozott bírósági ítéletek ellen csak a fokozatos felebbezésnek van helye, s nem semmiségi panasznak is. Kovács Sándor tiszti ügyész által képvi­selt Debreczen sz. k. város közönsége — G-yőrösy Gá­bor városi irnok ellen fegyelmi pert indított a debre­czeni tszék előtt — hivatalvesztés kimondása végett. A törvényszék 1875. jun. 16. — 7662. sz. a. hozott ítélete ellen felebbezés használtatván — a bpesti kir. tábla 1875. decz. 20. — 42372. sz. a: panaszlott ellen dorgálást mondott ki, s a beszüntetett fizetés visszatérítését elrendelte. A legf. ítélőszék f. év márczíus 22. — 2393. sz. a. a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helyben­hagyta. Ez ellen felperes semm. panaszt használt. A Semmitőszék a legf. ítélőszék végleges íté­lete ellen helytelenül használt semm. panaszt visszauta­sította ; „tekintve, hogy a törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek, habár azok az illető polgári bi­54*

Next

/
Thumbnails
Contents