Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 54. szám - A biztosítási végzések elleni kifogások

217 kevésbbé, mert ezen mivelési időtartamnak meg nem | hosszabbítása esetéa kizárólagos rendelkezési joga 1 lép vissza hatályába. „A jogközössóg aránya a közbirtokosok közti arányositási per utján levén csak jogszerűen elhatározható, az alkeresetileg kérelmezett annak megállapítása, ezen per elbírásánál figyelembe nem jöhetvén, ezúttal egyszerűen mellőzendő volt." „A föper ügyérdemét illetőleg pedig felperes beavatkozó társaival együtt elutasítandó volt, mert habár kétséget nem szenvedhet, hogy az érvenyesnek tekintetni óhajtott A. szerződés tárgyát képezett bánya jogosítványok, ezen szerződés létesültekor, az alperes mátraszelei volt úrbéresek rendelkezési körén kívül estek — megilletvén azok az or. birói értek. VII. R. 1. d. pontja értelmében kizárólag a mátraszelei volt földesuraságot; — miután azonban az 1871. 53. t. cz. 83. 84. §§-szai folytán változott jogviszonyoknál fogva a volt földesuraság ezen joga megszüntetve lett, s az a volt úrbéresekre kiterjesztetett; s miután ezek jelen esetben szerződő ellenfelük, az e. rendű alperes Horváth Józseffel elleniratukban határozottan kinyilatkoztatták, hogy ők az A. szerződés érvényét továbbra is fentartják s hatályában fenállónak ismerik el, s így ezen akaratuk nyilvánítása joghatályának fentartásában, annak idő közben törvényesített volta miatt, senki által nem korlátoltathatnak, s felperesek által annál kevésbbé, mert a kereset a hivatkozott 1871. 53. t. cz. életbelépte után, tehát vélt keresetük tárgyának létele megszűntével adatott be; nem jöhetvén itt figyelembe a per során vitatott azon körülmény sem, váljon a tagositás a mátraszelei határban eszközöltetett-e vagy sem? mert az idézett 1871. 53. t. cz. 48. § sza a tagositás folytán jutandó és a volt úrbéresek bánya jogosítványait biztosítja, s az alperes volt úrbéresek az első r. alperessel elleniratukban az A. alatti szerződést határozottan oda értelmezik, hogy annak tárgyát csakis a tagositás utáni illetményekben találtatandó kőszén képezi.* Az alkeresetek folytáni perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak, mert a főperbeni kereset által a beavatkozó felperesek jogai csorbítást nem szenvedtek. — A főperbeni perköltségeket pedig azért, mert az A. szerződés, mely a kereset alapjául vétetett, eredetileg jogérvénytelenül létesült, s joghatálya csak a fenébb kifejtett jogviszonyok változtával állott be. Mindkét fél felebbezvén — A pesti kir. tábla 1876. jan. 18. — 61955. ex 1875. sz. alatti ítéletében az első bíróságit a beavatkozás kérdésében mint nem felebbezettet érintetlenül hagyta, azon részét pedig, melyben felperes s a beavatkozók keresetükkel elutasitattak 3 a perköltségek kölcsönösen megszüntettek — helybenhagyta — következő i n d okokból: „Felperes s a beavatkozók mint nem szerződő felek az A. alatt felmutatott 1869. június 21-kén kiállított eladási szerződés megsemmisítését az esetben követelhetnék, hogyha a szerződés által szerzett jogaikban sérelmet szenvedtek volna. A jogsérelmet azonban kimutatni felpereseknek nem sikerült;" „mert az ideigl. törv. szab. VII. rész 1. §. d. pontjában kimondatik ugyan, hogy oly helyeken, hol az úrbéri birtok még véglegesen elkülönítve nincs, a felfedezendő kőszéntelepek a volt földesúri birtok tartozékát képezik; de ugyanazon §. d. pontjában kimondatik az is, hogy ott, hol az elkülönítés már megtörtént, a volt úrbéresek saját földeikben találtató kőszénre nézve ugyanazon jogokkal bírnak, mint a volt földesurak." „E törvényszerű intézkedésből kifolyólag, alperesek mint volt úrbéresek, a volt földes uraiknak jogait akkor sértették volna meg, ha az A. alatti szerződéssel egy más, az úrbéri birtokban felfedezett, vagy az elkülönítés előtt abban felfedezendett kőszéntelepet adtak volna el; — holott az idézett szerződés szerint az alperesek azon kőszéntelepeket adták el, melyek a tagositás folytán részükre esendett földek, rétek, legelő s az erdőkben felfedeztetni fognak. — És mivel az idézett ideigl. törv. szabály értelmében a már elkülönitett birtokban felfedezett kőszéntelep a volt úrbéresek intézkedése alá esik: kétségtelen, hogy alperesek az elhalasztó feltétel mellett kötött A. szerződéssel felperesek szerzett jogait meg nem sértették;" „mert tekintve az 1871. 53. t. cz. 83. 84. §§-szaira — felperesek jogsérelemről annál kevésbbé panaszkodhatnak, minthogy beismerték, miszerint az idézett törvény életbeléptéiga mátraszelei úrbéri birtokban kőszén telep fel nem fedeztetett. Az eddig fel nem fedezett kőszéntelepre tehát jogokat sem szerezhettek; a törvény életbelépte után pedig, akár történt az elkülönítés, akár nem, az úrbéri birtokban rejlő kőszén megszűnt a földesúri birtok tartozéka lenni. Mindezeknél fogva felpereseket keresetükkel elutasitani kellett stb. A táblai ítélet ellen felperes felebbezett. A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „A másod biróság ítélete helybenhagyatik, különösen azon oknál fogva:" „mert másod rendű alperesek az A. alatti szerződés tartalma, de saját világos beismerésük szerint is, azon kőszéntelepeket adták el, melyek a tagositás folytán részükre esendett területeken felfedeztetni fognak. — Annak megkötése és telekkönyvileg történt bejegyzése tehát nem sérti felpereseknek mint volt földesuraknak a bányajogban gyökerező, a törvény által biztosított jogait." (1876. június 12. — 5079. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek sajállag fegyelmi természetűek levén — a feleltük hozott bírósági ítéletek ellen csak a fokozatos felebbezésnek van helye, s nem semmiségi panasznak is. Kovács Sándor tiszti ügyész által képviselt Debreczen sz. k. város közönsége — G-yőrösy Gábor városi irnok ellen fegyelmi pert indított a debreczeni tszék előtt — hivatalvesztés kimondása végett. A törvényszék 1875. jun. 16. — 7662. sz. a. hozott ítélete ellen felebbezés használtatván — a bpesti kir. tábla 1875. decz. 20. — 42372. sz. a: panaszlott ellen dorgálást mondott ki, s a beszüntetett fizetés visszatérítését elrendelte. A legf. ítélőszék f. év márczíus 22. — 2393. sz. a. a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Ez ellen felperes semm. panaszt használt. A Semmitőszék a legf. ítélőszék végleges ítélete ellen helytelenül használt semm. panaszt visszautasította ; „tekintve, hogy a törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek, habár azok az illető polgári bi54*