Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 49. szám - Ujitott zálogvaltási per 2. [r.]

197 A Seramitőszék azt elvetette; „tekintve, hogy a bíróság illetősége a neheztelt végzésben felhozott okokból s az eljárási rend. 30. §. értelmében — helyesen lett megállapítva." (1876. június 21. — 10900. sz. a.) Ujitott z á I o « v a I t á s i per. Abból hogy a zálogváltási alapper folytathatása kellő időben Itérelmeztetett, nem következik, hogy felperes a reá nézve kedvezőtlenül befejezett alapper megújításához jogosult saggal birjon stb. slb. y (Vége.) Ezen ujitott perben a törvényszék Ítélete felebbeztetvón — A kir. tábla következőleg itélt. „A felebbezett első bir. ítélet a perújítás s perköltség kérdésében megváltoztattatik s a kereseti jog elen\észése miatt a perújításnak sem adatik hely, egyszersmind köteleztetik felperes felebbező alperesek részére 155 frt 45 kr. perköltséget stb. fizetni." „Indokok: Felperes az ősis. ny. parancs 28. §. értelmében 1854. május l-ig benyujtandott folytatólagos zálogváltási keresetével az 1870. aug. 8. — 808°/i869- 8Z- a- kelt leőf- itélöszéki (C. a.) ítélettel jogérv'nyesen elutasitatván, ez által oly jogi helyzet állott be. mintha a zálog visszaváltási jog az idézett 28. § ban előszabott idő alatt be nem peresitetett volna, vagy is ama jog érvényesithetése felperes vagy jogutódaira nézve teljesen elenyészett." „Mivel pedig a perujitási jogosultság mindenkor valamely még fennálló jogot feltételez, és a mennyiben »z alappernek, melynek Ítélete függetlenül végrehajtható, folytatását nem képezi, nem lehet azon foganata, hogy a törvény által kiszabott határidő elmu'asztásánál fogva feltétlenül elenyészett jog érvényesitése körül azon mulasztott zárhatáridőt a közönséges elévülés idejéig kiterjeszsze: zálogváltási perekben oly esetben midőn felperes az alapperben keresetével elutasittatott, és azon elutasításkor az ősis. parancs hivatkozott 28. §-ban elöszabott határidő már lejárt, — perujitásnak helye nem lehet." „Miért is az idézett törvény rendelet szabályai hivatalból alkalmazandók levén az első ítélet megváltoztarandó, a perújítás megtagadandó s igy az a per érdemire nézve felül vizsgálatlanul hagyandó volt." (1876. febr. 1. - 59,67I875- «• a0 A legf. ítélőszék pedig következő ítéletet hozott. „A kir. tábla ítélete helybenhagyatik." Indokok: „Az A. alatti Ítélet tartalmából kitetszik, hogy a követelt inscriptionális zálogkiváltásának ideje 1826. okt. ll-én Márván — mennyiben ezen naptól az alapperbeli zálogos keresetlevél beadásáig, vagy is 1831. decz. 15-ig tiz év — a polg. oszt. tkönyv behozz táláig nem telt el, — felpereseknek az alapper folytathatásáhozi joga azért állapitatott meg, mert az ősis. ny. par. 28. §. értelmében az átal. polg. tkönyv hatályba léptétől egy év alatt a per újra felvételét, mely különben, végkép elenyészett volna, az illető bíróságnál kérelmezték." „Abból azonban, hogy az alapper kellő időben megkezdetett s később folytathatása iránt a folyamodvány a kitűzött idő alatt beadatott — nem következik, hogy felperesek a reájuk nézve kedvezőtlenül befejezett alappernek megújításához jogosultsággal bírnának, s azt az elévülés ideje alatt igénybe vehetnék, mert a zálogos alappernek már megkezdése s jelen esetben a folytathatás inegengedhetős<'ge iránti folyamodvány beadása, — a rendes elévülési határidőtől eltérőleg, a visszaváltási jog különbeni elenyészte mellett rövidebb és pedig záros, sem meg nem hoszabbitható, sem meg nem szakitható határidőhöz volt kötve." „Ennélfogva habár az ősis. ny. parancsban a perujitás nyilván kizárva nincs; habár továbbá a folyamatban levő perekben a perrendtartás szabályai tartandók szem előtt; ebből a perujitási jog nem következtethető, s nevezetesen az 1868. 54. t. cz. 315. 316. §§-szai melyek szerint a perújítás uj okiratok alapján mindaddig megengedendő, mig a pertárgya a polg. törvények szerint el nem évül. jelen esetre nem alkalmazhatók azért, mert abban nyilván oly jogokról van szó, melyeknek érvényesitése a rendes vagy is 32 évi elévülés szabályai alá esik ; holott az ősis. ny. parancsban érintett zálogkiváltási jog nem esik a rendes elévülés szabályai alá. a mennyiben a pernek megindítása, vagy ha már meginditatott, a folytathatás iránti kérelem beadása, a rendes elévülési határidőnél sokkal rövidebb s oly záros határidőkhöz van kötve, hogy azok elmulasztásával maga a jog is végképen elenyészik : miből önként folyik, hogy azért mert a per annak idejében folyamatba tétetett, annak sikertelen lefolytatása által — az elenyészettnek kimondott jog többé fel nem éleszthető;" „minél fogva a kir. tábla ítéletét ezen s az abban felhozott indokokból helybenhagyni kellett. (1876. június 7. — 5317. sz. a. ref- Balázsy.) A 6-ik magyar jogászgyülés. Június 25-kén megnyittatott az egyetem dísztermében. Elnöknek: Majláth György az országbíró s a Semmitöszék elnöke, — alelnöknek Daruvá ry Alajos curiai tanácselnök választatott meg egyhagulag. A országbíró külföldi gyógyfürdőt kénteleDÍtetvén használni s igy távol levén, a gyűlést az alelnök nyitotta meg, rövid alkalmi beszéddel, melynek súlypontja különösen a jelen bírósági rendszer alapelveinek s főleg a birói függetlenség törvényi biztositékainak méltatásában öszpontosult, mi mellett bevalotta azt is, mikép bírósági szervezetünknek jelentékeny hiányai vannak s életbeléptetése nem történt mindenben kellő óvatossággal; miből azonban nem következik, hogy magok a rendszer alapjai megváltoztassanak ; habár — mondá — ujabban aggályok merültek fel, hogy a bírósági rendszer alapelvei veszélyben forognak. Szerénytelenség nélkül legyen mondva, ezek azon nézetek, melyeket évek óta terjesztünk, melyek fejtegetésében mi voltunk s legelsők. Azonban hozzá kell tennünk, mikép mi bírósági szervezetünket alapjaiban s kivitelében oly elhibázottnals tartjuk, hogy magokhoz az alapelvekhez való merev ragaszkodást is kivihetetlennek véljük, ha a fő czélt, magának az igazságszolgáltatásnak biztosítékait — valósítani akarjuk. A megnyitó beszéd után Dell' Adami, Tausig, Klekner, Singéi' jegyzőknek neveztettek ki. Következett az állandó bizottság — ugy szólván néhány sorra szorított jelentése a jogfejlődésről — értve természetesen az utolsó időszakot. *49