Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 49. szám

Budapest, 1876. péntek, június 30. 49. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Korosk. döntvények. — Újított zálogper. — Jogász gyűlés. Ezen száminál a január—júniusi előfizetési időszak lejárván, tisztelettel felkérjük évnegyedes s félévi előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Xagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Siereskedelem jogi döntvények. Hkatalbóli semmiséget képez, ha a kereskedelmi bíróság nem szabatos kereset alapján birói eljárást indit, s illetőségi légzést hoz. Kereskedelmi ügyekben a kézi zálog elárvereztetése s a megtartási jog érvényesítése közt Qker 30h — 3iO. §§.J különbség létezvén, azon esetben ha csak a kézi zálog birói eladatása czélozlatik, ez keresettel nem szorgalmaiható. És kézi zálog eladatása nem is érvényesíthető, ha az a bukott adós csődtömegéhez csatoltatott s igy azzal a hitelező már nem bir. az tehát nem is létezik. És ha netalán a hitelezőnek a csődtömeghez csatolt ingóságokhoz zálogjoga lenne, ebbeli jogai érvényesítése nem a kereskedelmi — hanem a csőd bírósághoz tartozik. Popovics Parthenie lippai kereskedő — vagyonbukott Nachweih Gryörgy soborsini czég csődtömege ellen 2800 frt erejéig kézizálogul lekötött ingóságok elárvereztetése végett az a r a di tszék mint keresk. bírósághoz keresetet adott be, előadván mikép szerződésük értelmében alperesnek asoborsini indóházban fekvő géprészeit, s málháit melyek üzlete folytatásához tartoztak, kiváltotta, elszállította s raktárába rendelkezése aláhelyezte; ezekért kiadott 2800 ftot mint tőkét 1875. aug. l-jén kifizetni tartozott minden nap késedelemért 10 ftot kötvén le kötbérül s kamatul, ^biztosításul a raktározott árukat kézizálogul 1< kötvén — Tartozását le nem fizetvén s időközben csőd alá esvén, a tömeggondnok kérelmére azon áruk biróilag leltározottak s elszálitattak, kimondván a tszék hogy jogai épségben tartatnak s az áruk esetleg visszadatmik. Az aradi tszék mint keresk. biróság f. év april 7. — 8454. sz. a. végzésével — a tárgyalásnál emelt illetőségi kifogásnak helyt adva, illetőségét leszállította követk. indokolással: miután a zálogbirtokos valamely keresk. ügyletből eredő követelése fedezésére, az adóstól kapott zálogtárgyakból való kielégittetése, illetve azok eladásának elrendelése végett folyamodni, a ker. törv. 305. 310. §§. szerint — saját illetékes tszékéhez van utalva s arra csak is az lehet jogosított; felperes pedig Lippán s igy a temesvári tszék területén lakik. Felperes se mm. panaszt adott be; mert saját illetőségi előnyéről lemondhatván alperest saját biróaága előtt keresetbe vonhatta. Ehhez járul, hogy a kézizálogot az aradi tszék lefoglalta és saját területére szállitatta. A Semmitőszék az aradi tszék végzését megelőző eljárással együtt perr. 297. §. 1. p. s a 304. alapján hivatalból megsemmisítette és felperest keresetlevelének visszadatása mellett — kérelmével a csöd bírósághoz utasíttatni rendelte. „O kok: „Felperes keresete nem szabatos s igy az eljárás megindítására alkalmas nem volt. — Ugyanis a keresk. törv 305 — 310. §§. szerint különbség van a kézizálog árverése s a megtartási jog gyakorlata közt; és még is felperes, jóllehet kézizálog árverését kéri, a keres. törv. 310. §. szerint, mely csak a megtartási joggyakorlatánál érvényes, a kézizálog eladását keresettel szorgalmazza, — holott keresetnek a törvény 305 306. §§. esetében helye nincs." „De azon felül kézizálog eladásának csak azon esetben van helye, a midőn kézizálog valóban létezik ; már pedig felperes maga beismeri, hogy kézizáloggal nem bir, hogy az mi neki kézizálog gyanánt lekötve volt, a csődtömeghez csatoltatott; arról tehát hogy a keres.törv. 305. §. alkalmaztassék, kézizálog nem létében, szó sem lehet/' „Nem levén tehát a kézizálog árveréséne!', a keresk. törv. 305. §. szerint helye, — azon kérdés, melyik biróság illetékes az árverés elrendelésére, — egészen elenyészik ; igy tehát annak eldöntése helyett a hibásan indított eljárást kellett hivatalból megsemmisíteni; s minthogy felperes azt állitja, hogy a kézizálog gyanánt lekötött s a csődtömeghez csatoltf tárgyakra vonatkozó zálogjogát a biróság fentartotta, ennélfogva őt jogai érvényesítése végett a csőd bírósághoz kelu tt utasittani" (1876. jun. 21. - 8645. sz. a.) A keresel nem valamely takarékpénztári részvényre vonatkozó ügyletből származtatván, — hanem azon alapon mikép alperes azon részvény birtokába jogellenes uton jutott: ezen jogellenes cselekvés miatt kártérítésre levén irányozva, — az a köztörvényi s nem a kereskedelmi biróság illetősége alá tartozik. Witzián Elek földbirtokos pestmegyei Tápió Szelén —- Stern Antal pesti keményítő gyáros ellen a bpesti kir. törvényszékhez 5b90 frt kártérítési összeg fizetésére rendes keresetet adott be. — előadván mikép a pesti első hazai takarékpénztár 529. sz. és 592. sz. a. részvényét néhai Szabó Albert pesti ügyvédnek 1868. évbsn fiók részvény kiadatásának eszközlése-